Új elnöke van a tordai RMDSZ-nek

Sipos Árpád vállalkozó vette át a tordai RMDSZ-szervezet irányítását

Új elnöke van a tordai RMDSZ-nek
Nem kedveztek az elmúlt évek a közösségszervezésnek, a világjárvány, az ezzel járó szigorítások is kihatással voltak a különböző csoportos tevékenységekre, ideje ismét az RMDSZ és a tordai magyarok közötti kapcsolat erősítésére összpontosítani – nyilatkozta lapunknak Sipos Árpád, a szövetség tordai szervezetének új elnöke. Az októberi tisztújító közgyűlésen Csoma Botond megyei elnök megköszönte Csép Leyllának és Nemes Árpádnak, a leköszönő elnöknek és ügyvezető elnöknek a tordai magyar közösségért tett munkájukért.

Sipos Árpád vállalkozó hosszú évek óta tagja a tordai RMDSZ-nek az Aranyosvidéki Ifjúsági Társaság elnökeként, majd csak választmányi tagként vett részt a háttérmunkába.  

"Egyetlen célom a tordai magyar közösséget szolgálni. Erre több eszköz áll rendelkezésünkre, de fontos odafigyelni a „visszacsatolásra” – hogy a termelésben használatos kifejezéssel éljek. Meg kell vizsgálnunk, mi vált be, de különösen azt, hogy mi nem, hogy korrigálni tudjuk a hibát. Azt is látnunk kell, hogy vannak olyan módszerek, amelyek eredményesnek bizonyultak ugyan a múltban, de egyáltalán nem biztos, hogy ma is sikeresek lesznek, ebben az esetben újakat kell találni. Egyetlen példa: régebb egy rendezvénnyel sok embert lehetett megmozgatni, megszólítani. Ma ez már nem így működik, ezért jobbnak találom, hogy több, kisebb tevékenységet szervezzünk, támogassunk, a különböző csoportok vezetőinek a bevonásával igyekezzünk a tordai magyarok felé új hidakat építeni, érthetővé tenni számukra a helyi RMDSZ elképzeléseit, politikáját. Az utóbbi időben ugyanis sok minden közrejátszott abban, hogy a kapcsolat a döntéshozók és azok között, akikről végül is ezek a döntések lényegében szólnak, leépüljön” - mondta az elnök.

„Mit tett értem az RMDSZ? - azt hiszem, ez a leggyakrabbban visszatérő és egyben legnehezebb kérdés, amit a polgárok feltesznek. A kérdés nyilván jogos, ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a válasz sok esetben azért nem egyértelmű, mert azok, akik felteszik, nem ismerik, hiszen nem érdeklődtek a szervezet munkája iránt. Az internet korában azonban a kommunikációnak nem lehetnek akadályai. Van mit felmutatnunk, és fel is kell mutatni az eredményeinket, megvalósításainkat” - magyarázta.

„Kedves szavazó polgár! Ön szavazta meg választmányunkat és tanácsosainkat és önnek joga és kötelessége érdeklődni munkánk iránt! - ezt vissza szeretném hozni a köztudatba. Szeretném, ha a közösségi témákról többet vitáznánk, és itt hangsúlyoznám, hogy a vita nem veszekedést jelent, hanem civilizált tárgyalást, hogy a különböző vélemények, nézőpontok ütköztetése vezessen el a közös cél felé” – tette hozzá.

A jobb kommunikálás érdekében e-mail és whatsapp csoportokat hozott máris létre, fel szeretnék mérni, hogy az embereket milyen problémák foglalkoztatják, ötletbörzét indítottak, információs kisokos kiadását tervezik. „Körülöttünk kevés kivétellel szórvány magyar közösségek élnek, osszuk meg egymással tapasztalatainkat, legalább ennyivel is segítsünk egymáson" – hangsúlyozta a kapcsolattartás fontosságát.

Megtudtuk azt is, rendszeresíteni kívánja a választmány havi egy találkozóját, amelyen bárki részt vehet és meghallgathatja a tevékenységekről szóló beszámolókat. Több fogadóórát is be kell iktatni, hogy a tordai magyarok minél nagyobb segítségére lehessenek, ígéri.

Magyar ház létrehozását tűzték ki célul

A sikerekről szólva Sipos Árpád elsősorban az egyre bővülő, egyre népszerűbb Tordai Magyar Napokat említette, amely nem csak a Tordán élő, hanem a környék magyarságának is fontos „kapcsolódási pontja”. Elmondta azt is: bár a tordai magyarokat csak két tanácsos – Csép Leylla és Nemes Árpád - képviseli a városi önkormányzatban, az erőviszonyokat tekintve az RMDSZ a mérleg nyelve, ezt a helyzetet pedig igyekeznek a lehető legjobban kihasználni.

Sipos szerint fontos megvalósításnak számítana, ha létre tudnának hozni egy magyar házat Tordán, ennek azonban jelen pillanatban több akadálya is van, például egy közösségi tevékenységekre, illetve a helyi magyar civil szervezetek székhelyéül is szolgáló épület hiánya.