Új anyagtudományi folyóirat

Új anyagtudományi folyóirat
Megjelent a bemutatkozó száma az ActaMaterialiaTransilvanica. Anyagtudományi Közlemények című folyóiratnak, amely a műszaki tudományoknak erre a rendkívül fontos területére összpontosít, az ezzel kapcsolatos kutatásokat, legfrissebb eredményeket tárja mind a szakemberek, mind az érdeklődők elé szakcikkek, összefoglalók, szemlék, tanulmányok közlésével.

Az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának évente kétszer megjelenő kiadványa elsősorban a Kárpát-medencében, magyar kutatók által közölt publikációkat tartalmaz, így nem csupán a térség anyagtudományi eredményeinek ismertetéséhez és széleskörű terjesztéséhez járul hozzá, de a magyar szaknyelv ápolásában, gazdagításában és pontosításában is jelentős szerepet tölt be. Ugyanakkor, a benne publikált eredmények nemzetközi terjesztése érdekében az EME az Interneten közzéteszi a folyóirat teljes, angol nyelvű változatát is, a következő honlapon: http://www.eme.ro/publication/acta-mat/mat-main.htm.

A kimagasló szakmai minőséget, a tudományos relevanciát és a magyar, illetve az angol szaknyelv pontosságát egy olyan tizenhéttagú nemzetközi tanácsadó testület biztosítja, amelynek tagjai erdélyi, magyarországi, belgiumi, svédországi, amerikai, ukrajnai, szlovákiai egyetemeken tanító, illetve kutató, az anyagtudomány területén elismert és nagy tekintélynek örvendő magyar szakemberek.

A bemutatkozó számban több, az anyagtudományhoz tartozó kutatási területről olvashatunk érdekfeszítő cikkeket. Egyfajta tágabb jellegű ismertetőként bemutatják a kelet-közép-európai térségi anyagtudomány és az anyagmérnökség néhány egyedi vonását, különös tekintettel a politikai változások által előidézett helyzetre, az azt követő fejlődésre és arra a perspektívára, amit a jelenkor fiatal tehetségei hoznak az ágazatnak.

Több kutatási eredmény a hegesztés, illetve a hőkezelés témakörében lezajlott kutatásokról számol be. Így például vizsgálták a hőkezelésnek kis karbontartalmú acélmintákban létrehozott martenzites szövetszerkezetre gyakorolt hatását, egy másik tanulmányban pedig fémek emisszivitásának becslésére kidolgozott új módszert ismertetnek, bemutatva az alumíniumötvözésre kapott mérési és számítási eredményeket. Egy további szakcikk témája az ultrahangos hegesztésnek a szövetszerkezetre gyakorolt hatása, egy másik tanulmányban összefüggéseket mutatnak ki a korrózióállóság és a felületi érdesség között, hidegen hengerelt és hőkezelt korrózióálló acéloknál. A fémhabokról szóló cikk szerzői számítógépes tomográfiával készült felvételek alapján elemezték és képelemző szoftver segítségével bemutatják az ideális szerkezetű fémhabok modellezésére alkalmas zártcellás alumíniumhab belső szerkezetének elemzését.

A kompozitokkal kapcsolatos kutatások lényeges részét képezik a kortárs anyagtudománynak, a bemutatkozó lapszámban pedig arról olvashatunk, hogy egy kutatócsoport új módszert dolgoztott ki a kompoziterősítő kerámiaszálak áthúzhatóságára.

Az egyik olyan fontos ágazat, amely az anyagtudomány új eredményeire építheti saját, esetenként életmentő technológiai fejlesztéseit, az az orvostudomány. Ebben a lapszámban két olyan tanulmányt olvashatunk, amely ilyen jellegű eredményeket ismertet. A tágítási nyomás hatása a koszorúérsztentek bevonatára és korróziós tulajdonságaira című cikk egyike a lapszámban olvasható két, orvosi területhez kötődő kutatásnak, a másik olyanképek alapján tervezett háromdimenzióss albuminozott allograftokkivietelezését taglalja, amelyek az úgynevezett Cone-Beamszámítógépes tomográf technológiával készültek. Az ilyen képalkotás lényege, hogy a sugárforrás a páciens feje körül körbefordulva készít felvételeket, amelyekből kialakítható a pontos diagnosztizálás céljaira a vizsgált szerv teljes háromdimenziós képe. Az így kivitelezett albuminozott allograftoklehetővé teszik az implantációt olyan páciensek esetében, akiknek a saját, szükséges csontlapjuk nem elégséges.

Hasonlóan fontos az a tudományos eredmény, amely a cirkónium-oxiddal () adalékolt boroszilikát üvegek kémiai stabilitásának vizsgálatáról számol be, ugyanis ezek az üvegek nagy aktivitású nukleáris hulladék hosszú távú tárolására is alkalmasak.

Az ActaMaterialiaTransilvanica. Anyagtudományi Közlemények folyóiratban közölt cikkek a megjelenést követően bekerülnek a legfontosabb adatbázisokba is, az angol nyelvű változatnak köszönhetően pedig nem csupán Erdélyben s a tágabb magyar nyelvterületen, de világszerte is hozzáférhetőek lesznek mind a szakma, mind a szakterület iránt érdeklődők számára.