Továbbtanulna egyetemen a Kolozs megyei vidéki lányok többsége, a fiúknak alig fele
Vissza

Továbbtanulna egyetemen a Kolozs megyei vidéki lányok többsége, a fiúknak alig fele

A Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet docense, Kerekes Kinga vezetésével készült tanulmány olyan tényezőket azonosít, melyek komoly hatással vannak a Kolozs megyei vidéki fiatalok továbbtanulással kapcsolatos döntéseire.

A három hullámban – 2007-ben, 2011-ben, illetve 2015-ben – kérdőívek segítségével végzett kutatás 21 Kolozs megyei falu 31 tanintézményének 1280 (646 lány és 634 fiú) nyolcadik osztályos tanulóját szólította meg. A válaszadók 91,1%-a 14-15 év közötti diák volt, a többiek 13, 16 vagy 17 évesek. A nyolcadik osztály gyakran vízválasztó a hazai vidéki fiatalok számára, hiszen többségük csak a közeli városok vagy a megyeszékhely tanintézményeiben folytathat középiskolai, majd egyetemi tanulmányokat.

A megkérdezett diákok 95,2%-a tanulna tovább a nyolcadik osztály elvégzését követően. A lányok 87,4%-a elméleti gimnáziumot választana, 9%-uk szakközépiskolát, és mindössze 3,6%-uk hagyna fel a tanulással. A fiúk 71,8%-a tanulna elméleti gimnáziumban, 22,3%-a szakközépiskolában, 6%-uk hagyna fel a tanulással. A lányok 78,2%-a folytatna egyetemi tanulmányokat a középiskola elvégzését követően, a fiúknak mindössze 51,9%-a. A megkérdezettek nem mindig érzékelték, hogy bizonyos pályáknak előfeltétele a szakirányos egyetemi képesítés megszerzése. A számítógép-felhasználói ismeretekkel rendelkezők aránya a 2007-es 54,3%-ról 2015-re 78,5%-ra emelkedett.

A kutatók öt, a vidéki fiatalok továbbtanulással kapcsolatos attitűdjeit döntően meghatározó tényezőt emelnek ki. A szülők tanulással, illetve továbbtanulással kapcsolatos nézetei közvetlen hatással vannak a gyerekek pályaképére. A szülők gyermekük iskoláztatásához való viszonya szorosan összefügg képzettségi szintjükkel, a családtagok számával, anyagi lehetőségeivel. Értelemszerűen a testvérek száma is hatással van a továbbtanulás kérdésére, amennyiben a több testvér egyben kevesebb, a taníttatásra fordítható pénzt vagy egyenesen szegénységet-szűkölködést jelent. A válaszadó diákok életkora is szoros összefüggést mutatott döntéseik irányultságával, hiszen azok a nyolcadik osztályos diákok, akik elmúltak 14 évesek, valószínűleg egyszer már megszakították tanulmányaikat vagy évet ismételtek, a teljesítményalapú oktatással kapcsolatban negatív tapasztalatokat halmoztak fel. A helyi oktatás minősége, hatékonysága szintén a pályaképre közvetlenül ható tényezők között említhető. A személyre szabott figyelem visszaszoríthatná a lemorzsolódást és bátoríthatná a továbbtanulást, a vidéki iskolák számára azonban eleve gondot jelent az alulképzett, gyakran cserélődő vagy főállásban a szomszédos településeken dolgozó tanerő, illetve az osztályösszevonások kényszere. A számítógép-felhasználói ismeretek pozitív viszonyban állnak a továbbtanulás melletti elköteleződéssel, a kutatás tanúsága szerint fejlesztésük megoldást jelenthet a gyengébb iskolai teljesítményű tanulók esetében.

Azokban a Kolozs megyei falvakban, ahol jelentős a roma lakosság aránya, a lemorzsolódás komolyabb veszélyt jelent, ami – összhangban korábbi tanulmányok figyelmeztetéseivel – a roma közösségek oktatásának elhanyagoltságáról is árulkodik.

A részeredményekben gazdag longitudinális kutatás szakaszokra bontva is értelmezi az adatokat.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Elindul Barcelona polgármesteri ...
Tokióban mutatják be először Pálfi ...
Mobilalkalmazással segítik a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ