Teljesen új úton jár a fiatal erdélyi vállalkozók többsége

Mérő László professzor: a mesterséges intelligencia nem mondhatja, hogy nincs kedve elvinni téged a körösztanyádhoz

Teljesen új úton jár a fiatal  erdélyi vállalkozók többsége
Ma már nem a mindenáron megvalósított (mértéktelen) pénzszerzés és a magas nyereség vezérli a fiatal vállalkozókat, hanem egyre inkább a posztmateriális értékekre alapoznak: fontos a környezetvédelem, a család, a hobbiból kinőtt üzleti modell, a szabadidő, a társadalmi felelősségvállalás. Ezeket a következtetéseket vonhattuk le a Pont Csoport és a Magyar Ifjúsági Központ (MIK) által közösen szervezett Innováció és Tehetségkonferencia tegnap reggeli panelbeszélgetésén, amelyen fiatal vállalkozók osztották meg a vállalkozásaikra érvényes elvi, gazdasági, szociális és társadalmi ismérveket. A délutáni órákban a konferencia a mesterséges intelligencia, a gazdasági innováció, a munkaerőpiac sajátosságait és az ezzel kapcsolatos társadalmi problémákat járta körül. Elhangzott: manapság teljesen más mozgatórugói vannak a pályaválasztásnak, a vállalatalapításnak és a társadalmi szerepvállalásnak.

A humán erőforrásokkal foglalkozó szakemberek számára is újdonságként hatott az a beszélgetés, amelyet a Pont Csoport és a Magyar Ifjúsági Központ (MIK) által közösen szervezett Innováció és Tehetségkonferencia péntek reggeli paneljén szerveztek. Kasza Zsolt, a Pojga játékokat gyártó cég egyik alapítója, Halmen Balázs, az Eastride biciklis futárszolgálat vezetője, Kassay Réka, a Zoom Animation mindenese, illetve Petric-Florian Zsuzsa, a Flowinteriors menedzsere által mondottakból kiviláglott: cégeiket elsősorban a személyes érdeklődésre, a hobbira építették, majd klasszikus vállalkozássá fejlesztették, nagyon figyelve a környezetre, családi értékekre és társadalmi felelősségvállalásra. 

– Nem volt egyszerű a „teherszállító” bicikli fogalmát megismertetni és elfogadtatni. Számomra rendkívül fontos a környezet kímélése, ezért feltett szándékom volt bebizonyítani: nem csak személygépkocsival lehet házhoz szállítani az ételt. A kezdeti 4 futárhoz képest mostanra 140-et foglalkoztatunk. Idén Nagybányán és Marosvásárhelyen is szeretnénk beindítani biciklis házhozszállítást. Ugyanakkor a már biciklisfutár-szolgálatot működtető városokban létrehoznánk azokat a biciklis műhelyeket és pihenőközpontokat, ahol munkatársaink szükség esetén megjavíthatják bringáikat, illetve kikapcsolódhatnak kicsit. Gondolkozunk elektromos biciklik beszerzésén is – mondta Halmen Balázs.
Kasza Zsolt meglepő kijelentést tett: örülnek annak, hogy lassul a piac. – Tudunk picit egymással és a cégügyekkel is foglalkozni, fejleszteni, új ötletekkel előrukkolni, erősíteni az emberi kapcsolatokat. Édesanyám, nagymamám, sőt a szomszéd néni is besegít a játékok gyártásában. Számunkra alapvetően fontos ez a dimenzió – mondta Kasza Zsolt, aki bejelentetek, hogy a közeljövőben ingyenes játékkölcsönzési programot indítanak. – Miért dobná el a gyermek a számára már nem érdekes játékot, ha annak más is örülhet? Miért szennyeznénk a környezetet? – tette fel a kérdést a Pojga-játékokat gyártó cég társalapítója.

A beszélgetést követő sajtótájékoztatón elhangzott: a Pont Csoport által létrehozott K+ közösségi térben évek óta folyik a Kreatív Kolozsvár elnevezésű vállalkozásfejlesztési és tehetségkutató program, amelynek köszönhetően több tucat fiatalnak biztosítottak elméleti és gyakorlati hátteret, támaszt bizonyos vállalkozások beindítására. 
– Programjainknak köszönhetően új cégek jöttek létre, aminek eredményeképpen új állások létesültek. Ugyanakkor sikerült nagyobb finanszírozást bevonni, kapcsolati ökoszisztémát kialakítani. Arra vonatkozóan nincs statisztikánk, projektjeinknek köszönhetően hányan maradtak Erdélyben, de bizonyára nekünk is volt némi hozzájárulásunk az elvándorlási trend csökkentéséhez – fogalmazott Farkas András, a Pont Csoport vezetője, aki szerint a társadalmi felelősségvállalás, a környezettudatosság, a szeretem, amit, csinálok elv, a posztmateriális értékek hangsúlyos jelenléte jellemzi a fiatal vállalkozásokat. – A mai fiatalok nem csupán a cégükre, hanem az emberi kapcsolatokra és környezetükre is odafigyelnek, ami teljes szemléletváltást jelent. Ezek következtében közép- és hosszú távon a társadalom, a politika más irányba indulhat el – mutatott rá Farkas. 

A konferencián a mesterséges intelligencia (AI) kérdése is szóba került: délután a Hogyan fogjuk használni a mesterséges intelligenciát címmel tartott előadást Mérő László, az ELTE Pszichológiai Intézet és a BBTE professzora. – Hogy mi mindenre használható a mesterséges intelligencia? Arra, hogy szórakozzunk, sakkozzunk, tervezzünk vele. Az AI bizonyos értelemben már most legyőzte az emberi képességeket: sakkozni például jobban tud. Hogy miben nem győzheti le? Az ízlés és a választás változásában. Az ember egyik nap paprikás csirkét kíván, másnap meg kolozsvári káposztát. Amikor a gép önálló életbe kezd, akkor közbe kell lépniük azoknak a szakembereknek, akiket erre k épeztek ki – nyilatkozta a szakember.