Távélet érintésmentesen
Vissza

Távélet érintésmentesen

Alig néhány hónapja próbálunk hozzászokni a koronavírus-járvány előidézte új életmód szabályaihoz, amelyek viszonylag egyértelműek, könnyen betarthatóak (lehetnének): védőmaszk viselet (hol, mikor és hogyan), kézmosás (hogyan, mikor, hányszor), távolságtartás (hol, mikor, mennyi). Immár a védőmaszk gardróbszekrényünk tartozékává lépett elő, de ugyanakkor kötelező szocializációs kellék: közlekedési, boltbalépési, munkahelyi muszájeszköz is egyben, e nélkül nem jelenhetünk meg nyilvános zárt helyen, nem nyerhetünk bebocsátást ügyintézésre. Legalábbis így szól a szabályzat, amelynek betartására felemás a szándék.

Ameddig egyeseknek már rutinszerűvé kezd válni a védőmaszk, védőkesztyű, amelyet akár rongyosan-koszosan is folyamatosan hordanak, és két méteren túlra is kibővítik az úgynevezett szociális távolságtartást, szúrós tekintettel vagy hangosan rászólva azokra, akik mindezkről elfeledkezve közelednek, addig mások gondtalanul (vagy elővigyázatlanul?) semmibe veszik az előírásokat. Ezek valóban komoly, szakszerű, folyamatos betartása és alkalmazása láthatóan nehezére esik a lakosságnak, de sokszor a hivatalosságoknak is. A fertőzöttek számának alakulását – újabban jelentősebb növekedését - egyesek a lakossági viselkedés számlájára írják, mások viszont kevésbé.

Az is tény, hogy a lakossági viszonyulást nagyban befolyásolta az előírások bizonytalansága, vitathatósága, az azok körüli folyamatos vita jogszerűségről, alkotmányosságról. Ami továbbra sem járt le, hiszen az alkotmánybíróság ismételten figyelmeztetett legújabb döntésében, hogy a járvány terjedésének megakadályozására adott esetben elrendelt elkülönítés és karantén szabályozása nem jogszerű. A kormány tehát még egy törvénykezdeményezésen dolgozik, hogy tisztázzák végre jogilag is az olyan fogalmakat, mint fertőző betegség, elkülönítés, karantén – mert ugye nő a fertőzöttek száma, és ha a helyzet megkívánja, meg kell hosszabbítani a készenléti állapotot, jelentette be pénteken az egészségügyi miniszter.  

Minden jel arra utal tehát, hogy valóban hozzá kell szoknunk új “trendhez”, másabb életmódhoz, változó szabályokhoz. Rutinná kell válnia a kellő távolságtartásnak, védőmaszk viselésének az előírt helyeken, gyakori kézmosásnak, tisztasági feltételek megteremtésének. A távolságtartás feltételeit sok helyen már idejekorán megteremtették, még a kijárási tilalom időszakában, ez pedig egy újfajta életmód kezdetét jelentette, aminek számtalan előnye is lehetne, töbek közt a jóval könnyebb, leegyszerűsített ügyintézés. Új korszak lehetőségeként hangoztatták sokan a távmunkát, távügyintézést, a távoktatást, a távgyógyítást, távkezelést – és folytathatnánk a felsorolást találó szóösszetételben: távelőadás, távkonferencia, távmegbeszélés, távmegrendelés… Minden az online térben természetesen, ami megnövelte az informatika eddig is egyre növekvő népszerűségét, nélkülözhetetlen helyét és szükségszerűségét mindennapjainkban. A számítástechnikusok már azzal foglalkoznak, hogyan kell(ene) átalakulnia gazdasági, társadalmi életünknek, fogyasztási szokásainknak, lévén, hogy valószínűleg még nagyobb szerephez fog jutni minden téren a gépesítés, a technológia. Egy felmérésben kimutatták, hogy a cégeknek, vállalkozásoknak kötelezően fejleszteniük kell online szolgáltatásaikat, hogy továbbra is versenyképesek lehessenek. Ebbe a sorba fel kell zárkóznia az egészségügyi ellátásnak is, a távgyógyításnak még csak ezután jön el igazán az ideje. De számos munkaterületen került előtérbe a jóval gazdaságosabb és időhatékonyabb otthonmunka, ezért máris többen döntöttek amellett, hogy alkalmazottaiknak nem kell visszatérni korábbi munkhelyükre. Máshol igyekeztek átalakítani a munkahelyeket (természetesen a kötelező szabályok hatására, ugyanakkor felismerve ennek előnyeit), hogy nagyobb térben, váltakozó munkaprogrammal dolgozhassanak. És mind több helyen bevezették a bankkártyás kifizetést, egyre népszerűbb az érintésmentes fizetési módszer az üzletekben. De már a koncerteket is a számítógépről követhetjük online, és kezd megszokottá válni a digitális rendezvénynek nem csak a fogalma, hanem a ténye is. Újabban pedig az Állandó Választási Hatóság állt elő egy újító ötlettel, miszerint vezessék be az őszi választások alkalmával a jelöltállítási iratok és támogatói listák elektronikus begyűjtésére és benyújtására a lehetőséget.   

Ami pedig mindenképpen előny lehetne, az az online ügyintézés és kifizetés minden téren, ezzel járkálást, sorbanállást, rengeteg időt és energiát spórolhatnánk meg. Számos helyen van (sőt volt) már erre lehetőség, de persze nem mindenki számára természetes a számítógép- és internethasználatot feltételező életmód. Sőt, még a központi hatóságok sem szoktak hozzá az éppenséggel általuk is javasolt újszerűséghez. Épp a kormány volt az, amely megkövetelte, hogy a vele kötött szerződés aláírására minden ügyfél a “provinciákból” leutazzon a fővárosba öt percnyi ügyintézésre, egy kézi alírást és lepecsételést megejteni… Olyan körülmények között, amikor évek óta szabályosan használatos az elektronikus aláírás és rég nem szükséges a céges pecsét… 

Azt jósolják, a robotok egyre nagyobb és több területen átveszik majd az emberek helyét a munkavégzésben, és ezt a folyamatot a koronavírus-járvány csak felgyorsította. Mert a COVID-19 a gépeket nem betegíti meg… Ez lesz az új normalitás, az ember pedig szokjon hozzá a távélethez okosgépe társaságában. Valóban minden téren és általánosságban ez lenne az új normalitás?

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Puskás, a musical – előbemutató ...
A parlementbe hívták Ludovic Orban ...
Tenisztorna a cseh fővárosban

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ