ÖSSZEFOGLALÓ
A fertőzöttségi arány folyamatos növekedésére való tekintettel a Kolozs megyei hatóságok már holnaptól szigorítások bevezetésére kényszerülnek – nyilatkozta lapunknak a kormány helyi képviselője.
„Az elmúlt két hét folyamán a fertőzöttségi arány naponta 0,09 ezrelékkel növekedett, előrelátható volt, hogy hamarosan eléri a 2 ezreléket. Lezárások még nincsenek, ám szigorításokra péntekről lehet számítani, addig a hatályos jogszabályok értelmében a 48 órás megfigyelési időszakban vagyunk” – fogalmazott Tasnádi Szilárd.
Részletezte: a magánrendezvények, azaz esküvők, lakodalmak, keresztelők, születésnapok, névnapok esetében a résztvevők száma 400-ról 300-ra csökkenhet még abban az esetben is, ha valaki be van oltva, teszttel rendelkezik, vagy átesett a koronavírussal történő fertőzés okozta betegségen. Ugyanakkor a sportrendezvények esetében a helyiség kihasználtsága nem lehet 75, hanem csupán 50 százalékos. Ezen kívül a különböző fesztiválok esetében a résztvevők száma nem 75 ezer, hanem csak 2500 lehet, s mindkét esetben továbbra is viselni kell a védőmaszkot.
„A rendelkezések értelmében a fesztiválok és a koncertek ugyanabba a kategóriába tartoznak. A beltéri koncertekre külön rendelkezés érvényes, ebben az esetben 2 ezrelék fölött a helyiség kihasználtsága csupán 75 százalékos lehet. Fontos megjegyezni, hogy ezek a szabályok csak akkor lépnek hatályba, amikor a megyei sürgősségi esetek bizottsága döntést hoz bevezetésükről” – mondta a kormány képviselője.
Tasnádi Szilárd szerint a 48 órás megfigyelési időszak csütörtökön jár le, ezért várhatóan ezen a napon összeül a megyei sürgősségi esetek bizottsága. Mivel valószínűtlennek tartja, hogy a fertőzöttségi arány 2 ezrelék alá csökkenjen, szerinte péntektől érvénybe lépnek a fent említett szigorítások.
„Számítani lehet arra, hogy péntektől Kolozsváron is érvénybe lép az úgynevezett sárga forgatókönyv. A polgármestereknek tájékoztatniuk kell a lakósokat az új intézkedésekről” – jelentette ki a prefektus.
Tudatta: nemrég még csak napi 50-70 új esetet jelentettek a megyében, mára ez a szám már jóval 100 fölé emelkedett. Szerinte az elmúlt időszakban tapasztalt folyamatos növekedést elsősorban a továbbra is alacsony beoltottsági arány, illetve a maszkviselés, a kézfertőtlenítés és a távolságtartás mellőzése okozta.
Csaknem négyezer új fertőzés 24 óra alatt
A legutóbbi tájékoztatás óta 3929 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, több mint 47 ezer teszt eredményének feldolgozása nyomán – közölte kedden a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). Az új esetekkel 1126 582-re nőtt a járvány eleje óta diagnosztizált fertőzöttek száma, akik közül1 068 122 személyt nyilvánítottak gyógyultnak eddig.
Kedden országszerte 5622 koronavírus-fertőzöttet kezeltek kórházban, 675 páciens szorult intenzív terápiás ellátásra. A kórházban kezelt betegek között 155 kiskorú van, és közülük tízet ápolnak az intenzív osztályon.
Újabban 96, koronavírussal diagnosztizált személy haláláról érkezett jelentés. Ötvenöt férfiről és negyvenegy nőről van szó, akiket Fehér, Arad, Argeş, Brăila, Beszterce-Naszód, Botoşani, Brassó, Buzău, Krassó-Szörény, Călăraşi, Kolozs, Konstanca, Dâmboviţa, Dolj, Galac, Gorj, Hargita, Hunyad, Iaşi, Ilfov, Máramaros, Mehedinţi, Maros, Neamţ, Prahova, Szatmár, Szilágy, Szeben, Suceava, Temes, Vaslui, Vâlcea, Vrancea megyében, illetve Bukarestben kezeltek kórházban. Ezzel a koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma Romániában 35132-re emelkedett.
A 96 elhunyt közül egy a 20 és 29 év közötti korosztályhoz, kettő a 30 és 39 közötti korosztályhoz tartozott, hat 40 és 49 év közötti, öt 50 és 59 év közötti, huszonkilenc 60 és 69 év közötti, huszonkilenc 70 és 79 év közötti volt, huszonnégynek az életkora meghaladta a 80 évet. Nyolcvannyolcan közülük más betegségben is szenvedtek.
Bukarestből (459), illetve Suceava (215), Temes (167), Máramaros (155), Kolozs (134), Iaşi (123), Teleorman (113), Ilfov (109) és Konstanca (104) megyéből jelentették a legtöbb új koronavírusos esetet. A legkevesebb új fertőzést Kovászna (7,) Tulcea (14), Maros (23), Szilágy, Brăila és Ialomiţa (egyenként 26) megyében jegyezték.
Szatmár megye járványügyi besorolása továbbra is sárga, az ezer lakosra jutó megbetegedések 14 napra átlagolt száma elérte a 2,61-et. A többi megye és a főváros járványügyi besorolása még zöld. A legnagyobb fertőzöttségi arányt Ilfov (1,85), Beszterce-Naszód (1,74), Temes (1,71) megyében, illetve Bukarestben (1,68) regisztrálták.
Keddre Kolozs megyében 1,60, Kolozsváron 2,03 ezrelék volt a két hétre összesített, ezer lakosra eső fertőzések száma. A megyében a 81 közigazgatási egység közül 15-ben haladta meg ez a mutató a 2 ezreléket. A legmagasabb értékeket Erdőfeleken (3, 15 ezrelék), Szinden (3, 19), Alsógyékényesen (3, 45), Palackoson (4,82) és Katona községben (6,58) jegyezték.
Kolozs megye Covid-kórházaiban kedden 310 beteget kezeltek, 22-en feküdtek intenzív terápián. Románia területén, kedden 18 504 igazolt koronavírus-fertőzött volt otthoni, 5050 intézményi elkülönítésben. Ugyanakkor 54 073 személy volt házi, 238 intézményes karanténban.
A közegészségügyi intézet (INSP) kedden közzétett jelentése szerint Romániában az oltáskampány kezdete óta eltelt nyolc hónapban 8042 második adag vakcinával is immunizált embernél, vagyis a beoltottak 0,18 százalékánál mutatták ki a koronavírus-fertőzést. Valamivel több, mint 24 ezer ember (0,46 százalék) az első adag oltás felvétele után kapta el a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy az egyetlen adag vakcinával beoltottak ötször kisebb eséllyel, a mindkét adag oltással immunizált emberek pedig 14-szer kisebb eséllyel fertőződtek meg a beoltatlanokhoz viszonyítva.
Gheorghiţă: nőni fog a napi esetszám
Az országos oltáskampány (CNCAV) koordinátora, dr. Valeriu Gheorghiţă katonaorvos keddi sajtótájékoztatóján elmondta: sajnos, a szakemberek várakozásai szerint, a következő időszakban továbbra is emelkedni fog a naponta jegyzett új fertőzések száma. Mint kiemelte, a kedden végzett tesztek pozitivitási aránya 8,2 százalékos volt, akárcsak hétfőn.
A járványügyi mutatók romlása annak tulajdonítható, hogy a koronavírus erősen fertőző delta változata vált uralkodóvá Romániában is, ez okozza a megbetegedések jelentős részét. Ugyanakkor két állampolgárból egy nem rendelkezik védettséggel a fertőzés ellen – nem volt beoltva, és nem is esett át a betegségen – magyarázta Gheorghiţă. Ennek folytán, még a nagyvárosi környezetben is, ahol több mint 50 százalékos a kollektív immunitás (vagy az átoltottság vagy a betegség korábbi átvészelése folytán) a maradék 40 százaléknyi lakosságnak, esetenként több százezer embernek nincsen semmilyen védettsége. A katonaorvos újra hangsúlyozta: fontos lenne, hogy minél többen megkapják a védőoltást, és hogy az emberek betartsák a járványügyi megelőzést szolgáló előírásokat, higiéniai szabályokat.
A CNCAV vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy közeleg az influenza szezon is, és az influenza-elleni védőoltás is javallott, főleg a veszélyeztetett csoportoknak. Ezt a vakcinát akár egyidejűleg is be lehet adatni a koronavírus-elleni védőoltásokkal. A katonaorvos arról is beszélt, hogy abban az esetben, ha például valakit az AstraZeneca gyógyszergyár készítményével oltottak, és súlyosabb mellékhatások jelentkeztek náluk, orvosi javaslat nyomán kaphatnak más típusú vakcinából ismétlő oltást.
Gheorghiţă ugyanakkor említést tett arról, hogy az év végére várják az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ajánlását azt illetően, hogy a Pfizer BioNtech koronavírus-elleni védőoltással való immunizálást az 5 és 11 év közöttiek körében is elkezdhessék. A katonaorvos szerint az erre vonatkozó vizsgálatok eredményeinek összesítését valószínűleg november végén nyújtják be az EMA-hoz, amelynek az év végére megszülethet a döntése. Mint Gheorghiţă kiemelte, a romániai oltáskampány irányítójaként azt fogja javasolni, hogy mindenekelőtt azokat a gyermekeket oltsák majd be, akik krónikus betegségekkel küzdenek, és a koronavírus-fertőzés a betegség súlyos formáit válthatja ki náluk.
Az ország területén Bukarestben a legmagasabb az átoltottsági arány, 49,7 százalékos. A rangsorban a fővárost Kolozs megye követi 46 százalékos, Szeben megye 40 százalékos oltottsággal. A romániai megyék 40 százalékában átlagon felüli az országos átoltottsági ráta, azaz 30 százalék feletti. A megyék 55 százalékában 20 és 30 százalék közötti a lakosság védőoltás általi immunizáltsági aránya.
Az országban egyébként rohamosan nő az egészségügyi rendszer leterheltsége is: a kedden kórházban kezelt betegek száma (5622) egy hét alatt 60 százalékos növekedést mutat, és hasonló az arány a Covid-kórházak intenzív terápiás részlegein is.
Cseke: nem utasíthatják el a betegeket
Cseke Attila megbízott egészségügyi miniszter közlése szerint a kinevezése óta eltelt néhány nap alatt 933-ra bővítették (csaknem kétszázzal) a koronavírusos betegeknek elkülönített intenzív terápiás helyek számát. A célkitűzés az, hogy – a részlegek átminősítésével és a szakszemélyzet áthelyezésével – elérjék az 1500 helyet.
Az ügyvivő egészségügyi miniszter arra kérte kedden az egészségügyi igazgatóságok képviselőit, hogy ültessék gyakorlatba a koronavírus-járvány negyedik hullámának feltartóztatására kidolgozott megyénkénti terveket. A tárcazevető távértekezletet tartott a megyei egészségügyi igazgatóságok vezetőivel, amelyen részt vett Vass Levente és Andrei Baciu államtitkár, illetve a tárca beteggondozói főosztályának és a katasztrófavédelmi főigazgatóságnak a képviselői is. A tanácskozás témája a járvány negyedik hullámára való felkészülés volt.
A tárcavezető kifejtette, egyetlen megye kórházai sem utasíthatják el más megyéből érkező betegek kezelését. „Ugyanakkor nem érdekelnek a papírokon szereplő adatok. Azt akarom, hogy ellenőrizzék a kórházakat, és a valós helyzetet jelentsék” – idézte a közlemény az ügyvivő egészségügyi minisztert.
A minisztérium tájékoztatása szerint a következő időszakban az egészségügyi igazgatóságok a megyénkénti rezilienciaterveknek megfelelően növelni fogják az ágyak számát a kórházak intenzív osztályán. Cseke Attila arra kérte az igazgatóságok képviselőit, hogy jelöljenek ki orvosi személyzetet is a megnövelt ágyszámhoz. Továbbá kérte, mérjék fel a kórházak gyógyszer- és egészségügyieszköz-készletét, a fölösleget ugyanis szükség esetén újraosztják a megyék között.
Borítókép: Illuszráció Rohonyi. D. Iván
