Tanári vizsga színe és visszája
Vissza

Tanári vizsga színe és visszája

Régóta foglalkoztat a pedagógusok évente megismétlődő versenyvizsgája a címzetes és helyettesítő állásokért. Elismerem, engem is megdöbbentett, amikor az eredményeket nézegettem. Mit mondjon akkor a laikus, aki évről-évre azt látja-hallja: a pedagógusi versenyvizsgán gyenge eredmények születnek, országos szinten a jelentkezők alig ötven százaléka írja meg a hetest, ami a címzetes tanári állások betöltéséhez szükséges. És évről-évre sokan vannak azok is, akik ötös és hetes közötti jegyet érnek el (ennek következtében csak egy éven át tartó, helyettesítő pedagógusi állást foglalhatnak el), továbbá azok száma is nagy, akik még az ötöst sem érik el az országos vizsgán.

Az idei helyzet szerint 23.572 pedagógus jelent meg a július közepén megrendezett, országosan egységes vizsgán, ám 3960 személy személyes vagy egészségi okokra hivatkozva elhagyta a termet a tételek közzétételétől számított egy órán belül. Az eredmények kifüggesztése után megtudhattuk: hetesnél nagyobb jegyet ért el 46,86%, míg közel 4000-en nem érték el az ötöst.

Évek óta köztudott, hogy míg a nagyvárosokban, egyetemi központokban a jelöltek versengenek, addig a falvakban, kisebb városokban, eldugottabb megyékben elég nehéz betölteni a pedagógusállásokat. Ez pedig azzal jár, hogy végül azok a pedagógusok is álláshoz jut(hat)nak, akik a vizsgán (nagyon) alacsony jegyet értek el.  Mindez persze óriási gyanakvást, értetlenséget és sértődöttséget szül a szülők körében. Hogyan legyen jó véleményük olyan pedagógusról, aki gyengén teljesít a vizsgán, év közben a tanulókat pedig „stresszeli”?

A tanügyminiszter legújabb elszólása, miszerint helyettesítőként sem alkalmazhatják azokat a pedagógusokat, akik ötös alatti átlagot értek el a mostani versenyvizsgán, vagy a tételek megadását követő egy órán belül kivonultak a teremből, újabb elégedetlenségi hullámot indított el. Főleg a gyakorló pedagógusok és tanfelügyelőségen dolgozók körében. Ugyanis ők azok, akik ismerik a tanári versenyvizsga színe-visszáját. Mert ők azok, akik ismernek olyan pedagógusokat, akik gyengébb eredményt érnek ugyan el a vizsgán, ám év közben lelkiismeretesen dolgoznak, érdekesen tanítanak, szeretik a gyermekeket, és a tanulók is szeretik őket. Mert ők tudják azt is, hogy talán a vizsgakérdések sem olyanok, amelyekből pontosan felmérhető a pedagógus tudása és rátermettsége.

Felháborítónak tartom azt is, hogy a minisztériumi  kijelentés az eredmények kifüggesztése után történt. A helyes az lett volna, ha ezt a feltételt már tavaly szeptemberben, a tanév elején közlik. A pedagógushiány miatt nem is lehet komolyan venni a miniszter azon kijelentését, miszerint az ötösnél kisebb jegyet elért, vagy a vizsgát félbehagyó pedagógusokat nem engedik katedrához jutni.

Az ügyhöz való hozzászólások között elhangzott olyasmi, „nem lenne jogos minisztériumi rendelettel megvonni a tanárok alkalmazási jogát egy versenyvizsga eredménye miatt” olyan körülmények közepette, hogy az érintettek rendelkeznek a tanításhoz szükséges képesítéssel, azaz egyetemi oklevéllel. Ennek az állításnak is megvan a valóság-magva.

Járható útként felvetődött a tanári versenyvizsga megszervezésének decentralizációja, azaz az iskolák szervezzék meg és bonyolítsák le a tanári versenyvizsgát, a tanfelügyelőség pedig csak a törvényességet ellenőrizze. Szép is lenne, jó is lenne, csak az a baj, hogy az egész országot átszövő korrupció és csúszópénz-elfogadási hullám miatt elképzelhető, hogy végül nem a legmegfelelőbb jelölt nyeri el a meghirdetett állást. De ha a sikeresen vizsgázó pedagógus végül alkalmatlannak bizonyul, akkor meg kell adni a lehetőséget az iskoláknak, hogy megrovásban részesítsék, vagy akár fel is bontsák az illető munkaszerződését. Az illető tanár teljesítményével elégedetlen szülőknek, pedagógusoknak pedig meg kell adni a véleménykifejtés lehetőségét, belső vizsgálat lefolytatását.

Ugyanakkor azt gondolom, az országos versenyvizsga írásbeli része (merthogy van ennek a megmérettetésnek egy gyakorlati része is, amikor a jelöltnek órát kell tartania egy számára ismeretlen iskolában és osztályban) már kevésbé felel meg egy korszerű közoktatási rendszer elvárásainak, mert nem az egyén rátermettségét méri.

A pedagógusi vizsga kérdése tehát nem megoldott. Sok vetülete van ennek az ügynek, amelyet nem (jól) ismerünk, vagy laikusként nem látunk át. A helyzetet nem sebtében kigondolt rendelettel kell megoldani, hanem átgondolás, netán közvita után felelős és értelmes döntést hozni. Ez minden érintett fél érdeke.  Mivel a rendszerváltást követő közel harminc évben ezt a problémát nem sikerült rendezni, akkor vajmi kevés esélyt látok a helyzet javulására.  


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Irodalmi alapítványt hoz létre Olga ...
Elölről kezdődik a Zilahi Református ...
Megtalálták a vasárnap eltűnt 13 éves ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ