Tálas Péter: „Illúzió, hogy a gazdasági szankciók megállítják a háborút”

Fórum a Sapientia tudományegyetemen az ukrajnai háború 75 napjáról

Tálas Péter: „Illúzió, hogy a gazdasági szankciók megállítják a háborút”
Érdeklődés övezte Tálas Péter, a magyarországi Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője által „Az orosz agresszió 75 napja” címmel tartott előadását, amelyet Szenkovics Dezső egyetemi adjunktus, a kar dékánja moderált. Az előadás része volt annak a programnak, amelyet a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszéke 15 éves évfordulós ünnepsége alkalmából rendeztek.

Szenkovics Dezső egyetemi oktató kérdésére válaszolva Tálas Péter elmondta: kezdetben azt hitte, az oroszok nem hozzák meg a háború elindítására vonatkozó „irracionális döntést”, de amikor az orosz hadsereg 46 ezer hullazsákot vásárolt, vértartalékokat és tonnányi egészségügyi felszerelést szállítottak a határra, akkor ő is meggyőződött az elképzelhetetlenről. Tudatta: kétségtelen, hogy az oroszok túlértékelték saját, és alábecsülték az ellenség képességeit. Az intézményvezető nincs meggyőződve arról, hogy az orosz hírszerző szolgálatok rosszul mérték fel a helyzetet, inkább arra gondol, hogy a titkosszolgálatok vezetői nem merték elmondani Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az igazságot. Szerinte rövid, 8-10 napos villámháborút terveztek annak érdekében, hogy megfosszák a hatalomtól az ukrán vezetést és megakadályozzák az ország csatlakozását a NATO-hoz. Próbálták ugyanakkor elfoglalni Kijevet, ám a 2,8 millió lakosú, elővárosokkal pedig 3,5 milliós agglomerációt nem sikerült bevenni.Úgy vélte, az oroszok megfeledkeztek arról, hogy egy ilyen méretű várost 1945 óta nem foglalt el hadsereg, a második világháború végén Berlinben laktak ennyien.  

Tálas Péter beszélt arról is, hogy egyelőre elmaradt Luhanszk és Donyeck elfoglalása. Állítása szerint a háború miatt amortizálódik Oroszország világtekintélye, nagyhatalmi státusza, s kétségtelen, hogy úgynevezett proxy háború folyik, amelyben a két – amerikai és orosz - nagyhatalom, méri össze az erejét.  Tálas úgy gondolja, Oroszország próbálja visszaállítani a nagyhatalmak közötti pufferzónákat, ezt a szerepet most Fehéroroszország, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna töltené be.

- Leginkább Európának az érdeke, hogy Oroszország stratégiai veszteséget szenvedjen Ukrajnában. A kontinens országainak nincs saját hadserege, s abban is reménykedik, hogy a gazdasági szankciók a status quo megváltozatásában érdekelt más potenciális szereplőket, például Kínát és Iránt is elrettentsen. Valójában illúzió, hogy a gazdasági szankciók megállítják a háborút – jelentette ki a stratégiai védelmi kutatóintézet vezetője.

Amerika üzenetet fogalmaz meg az ukránok támogatásával

Szerinte hatékonyabb lenne, hogy a technológiát és bizonyos alkatrészeket vonnának meg az oroszoktól, ezek nélkül ugyanis képtelenek lennének a pusztítást végző fegyverek előállítására. Oroszország társadalmi és politikai elszigetelésével kapcsolatosan úgy vélte: az orosz művészeket, sportolókat nem kellene eltiltani a szakmai rendezvényektől, ha aláírják, hogy nem támogatják a háborút.

- Valójában az ukránok egyértelmű támogatásával az Egyesült Államok azt üzeni: Taiwan esetében például sokkal többet hajlandók tenni – jelentette ki.

Szerinte Finnország és Svédország esetleges NATO-csatlakozásával mindenképpen növekszik a katonai blokk jelentősége, s azon belül pedig az Egyesült Államok befolyása.

- Lesz új transzatlanti konszenzus. Ugyanakkor Oroszország közelebb kerül Kínához, Európa pedig Amerikához – mondta.

Kiprovokálták az ukránok a háborút?

Az előadó arról is beszélt, hogy nem érdek véget vetni a háborúnak, ez ugyanis évtizedekig visszaveti Oroszországot. Vélekedése szerint nagyon nehéz lesz véget vetni ennek a véres katonai konfliktusnak. Tálas Péter úgy gondolja, a háború jelentősen hozzájárul az ukrán nemzetépítéshez, a szomszédos országbeliek honvédő háborúként fogják fel az agressziót.

- Az ukrán vezetők pontosan tudják: függetlenül a háború kimenetelétől, bekerülnek a történelemkönyvekbe, szobrot állítanak nekik, intézményeket neveznek el róluk. Zelenszkijnek van küldetéstudata, szerepfelfogása, tudja, hogy az ukrán nemzetállam felépítése zajlik. A konfliktus lezárta után partizánakciók zajlanak majd, terrorcselekményekre kerül sor az agresszorok ellen. Ukrajnából egy új Afganisztán lesz – jelentette ki.

Szenkovics Dezsőnek az atomfegyverek esetleges bevetésére vonatkozó kérdésére válaszolva Tálas Péter újabb kérdéseket vetett fel: mit érne el azokkal az orosz vezetés? Ki ellen veti be őket? Milyen célpontot választanak? Kinek és mit akarnának üzenni ezzel? Úgy gondolta, az oroszoknak még így sem sikerülne megtörniük az ukrán ellenállást, mi több, az atomfegyver bevetésével sem tudnának győzelmet felmutatni.

- Valójában a gyengeség jele atomfegyverrel fenyegetőzni – szögezte le.

A magyarországi Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretében működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetőjétől megkérdeztük: mit gondol arról a közszájon forgó tézisről, amely szerint az ukránok kiprovokálták a háborút?

- Ez az orosz narratíva része, s az is, hogy Donbass területén népirtás zajlott. Ezek nem bizonyítható dolgok. Sem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ, sem más nemzetközi szervezet nem állapította ezt meg, nincsenek rá vonatkozó adatok. Az ukránok nagy nemzeti tragédiát élnek meg, hosszú ideig meg lesz csonkítva az ország – szögezte le.

Azt is megkérdeztük, hogy tudomása szerint Magyarország területén haladnak-e át az ukrán hadseregnek szánt fegyverszállítmányok.

- Hivatalosan úgy tudom, hogy nem – mondta lakonikusan.