Szürreális víziók a Barabás Miklós Galériában
Vissza

Szürreális víziók a Barabás Miklós Galériában

Suba László tordai képzőművész szobraiból és grafikáiból nyílt kiállítás március 5-én kolozsváron, a Barabás Miklós Céh Farkas/Kogalnceanu utca 27. szám alatti székházának galériájában. A jelenlévőket Kolozsi Tibor szobrászművész, a céh elnöke üdvözölte és avatta be megnyitóbeszédében a mesterség titkaiba. A művészi műsorban közreműködött Casabian Kamilla, aki kobozkísérettel csángó népdalokat adott elő.

A valósághű ábrázolástól az absztraktig, a realitástól az álomvilágig követhetjük nyomon Suba László alkotói habitusának legújabb stációit. Az összkép beszédes, és sokrétűsége, változatossága dacára is egységes. Bizonyítja a művész több évtizedes tárlatrendezői tapasztalatát és sokoldalúságát.

Egy 2016-ban, az Egyesült Királyságban készült felmérés az év legjellemzőbb  szavaként a szürreálist és a xenofóbiát jelölte meg. A jó két évvel ezelőtt olvasottak nem véletlenül ötlöttek fel bennem Suba László sajátos hangvételű tárlatán. Az utóbbi évek szobrászati terméséből készült válogatás ugyanis mintha éppen erre a két, manapság is sokat használatos szóra reflektálna a művészet nyelvén. Mert mi más, ha nem egy szürreális álomvilágba mutató jelként értelmezhető például A szépség című női arckombináció: az apró részleteiben is precízen kimunkált rész és a bizarrul eltakart, simán hagyott felület. Azt is mondhatnám: ez az álom helye. Mindenki azt láthat bele, amit akar: a belső, rejtett szépséget, az álmot, a különlegest.

Suba László kiállításának megnyitóján

Aminthogy szürreális vízióként értelmezhető az Ember és technika című, a fa és a fém együttesére épített, monumentalitást sejtető plasztika is. A szimbolikus jelentéstartalmú körkörös szerkezet szerepeltetése visszatérő motívumként jelentkezik Suba Lászlónál.

A Madonna 21 pedig nemes egyszerűségű, letisztult formavilága, drámaisággal telített, megejtő líraisága mellett egyben a xenofóbia elleni tiltakozásként is értelmezhető. A pozitív és negatív formák sajátos harmóniájára épített alkotás a gyermekét féltő-sirató , menekülő anyának állít maradandó emléket. Az expresszionista jegyeket sejtető Rétegek és az absztrahálásban legmesszebb menő Lenn-fenn egyik értelmezési lehetősége szintén érintheti a xenofóbia ellenesség fogalmát is.

A Kós Károly és a Kalotaszegi leány című két dombormű viszont teljes egészében a  realitás jegyében fogant. Domborműszerűségük nem annyira a három dimenzióból, mint inkább a rajzolat sajátosságából ered, amellyel a művész, vérbeli szobrászként, a síkban is képes a teret érzékeltetni.

És végezetül a tárlatot uraló, központi, markánsan kifejező, dekorativitásában is érdemleges munka, A költő. Jómagam az alkotót véltem felfedezni a portrészoborban, Suba László viszont szerényen csak annyit mondott: mindenki azt látja benne, akit akar.

Formai-gondolati tömörség, helyenként lírába menekített drámaiság, olykor monumentalitásra utaló jegyek jellemzik Suba Lászlót, a szobrászt. Aki három dimenziós tevékenységét most grafikák sorozatával egészítette ki.

Suba László kiállítása június 19-ig tekinthető meg kedden 11-14, szerdán 15-17 és pénteken 13-16 óra között.

(Borítókép: Kolozsi Tibor (bal) és Suba László a kiállítás megnyitóján. Fotók: Tudorán Klára)


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Cioloș köszöni, de nem kér többet ...
Medvét gázoltak el Parajd és Szováta ...
Iohannis végül vitába száll, de nem ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ