Szopori negyed: a kisajátítások miatt aggódnak a tulajdonosok
Több évbe telik a 250 hektáros lakónegyed létrehozása
Több évbe telik a 250 hektáros lakónegyed létrehozása
Vissza

Szopori negyed: a kisajátítások miatt aggódnak a tulajdonosok

Bár öt-tíz évbe telhet, amíg a szopori lakónegyed megépül, a jelenlegi ingatlantulajdonosok máris aggodalommal tekintenek a jövőre. A negyed kiépítése, területrendezése miatt ugyanis kisajátításokra kell számítaniuk, másfelől, míg a város jelenlegi Általános Városrendezési Terve (PUG) csak két-három emeletes lakóházak építését engedélyezi az illető övezetben, a jelenlegi házak tulajdonosai szerint ez is elég ahhoz, hogy elvegye tőlük a napfényt. Az egyik építész a vita során „elszólta magát”: felhívta az ott lakók figyelmét, hogy nem falun élnek. Ennek kapcsán több hozzászóló kifejtette: azért vásároltak minden pénzügyi forrásukat bevetve éppen Szoporban házat, hogy a tömbházak miatti zsúfoltságtól megszabaduljanak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a lakónegyed közvetlen közelében terelőút építését is tervezik, bár a polgármesteri hivatal képviselői és az építészek szerint ez sem jelent majd további zajforrást.

Több mint kétszáz érdeklődő vett részt azon a három és fél órán át tartó online közvitán, amelyet a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal keretében működő Innovációs és Polgári Kezdeményező Központ (CIIC) szervezett csütörtök délután. 

Emil Boc polgármester a közvita felvezetéseképpen kifejtette: az önkormányzat a lakható város megvalósítását tűzte ki célul, olyan várost képzelt el, amelyben az emberek szeretnek élni – ehhez a stratégiához kell igazodnia az új negyednek. A 250 hektáron megépítendő lakónegyed nagysága nagyjából megegyezik a Monostor negyedével, s a negyed kiépítésére vonatkozó mestertervre ötletbörzét írtak ki; ennek már megvan a nyertese is. Boc biztosította a jelenlegi telektulajdonosokat, hogy tisztességes párbeszédre számíthatnak, ugyanis „Kolozsvár nem a nyereségszerzés városa”, a magánérdek pedig kéz a kézben halad a közérdekkel. Az ügyben további közviták várhatók – tette hozzá.
 
A Világbank képviselője, Marius Cristea is Kolozsvár vonzerejét emelte ki hozzászólásában. Az általuk idén elvégzett felmérésből az derült ki, hogy legalább 140 000 romániai lakos szívesen költözne most Kolozsvárra. A városba különben évente 8000 új lakos érkezik, ami 3000-4000 lakás megépítését tenné szükségessé. Emlékeztetett egy felmérésre is: a megkérdezett kolozsváriak 97%-a elégedett a közszállítással, a kulturális kínálattal, a biztonsággal, a sportlehetőségekkel és a zöldövezetek mennyiségével, s a fiatalok voltak a legelégedettebbek.
 
A szopori negyed mestertervének elkészítésében részt vevő Vlad Rusu építész elmondta: ezt a közvitát már 2020. márciusában le akarták folytatni, de a járvány miatt erre csak most kerülhetett sor. A mesterterv kidolgozására 18 hónapja van a cégnek, tehát jövő ilyenkorra már el is készülhet. A telektulajdonosok beazonosítása most zajlik, ez azért ütközik nehézségekbe, mivel több ingatlantulajdonos nem telekeltette be a tulajdonát, s nem vette át a birtoklevelét. Az építész egyben megnyugtatta a Smaranda Brăescu utcában lakókat, hogy egyetlen házat sem fognak ott lebontatni a területrendezés miatt. 

Kolozsvár kétszer akkora, mint 1990-ben volt

– Az urbanizációs folyamatok miatt a város belterülete megduplázódott az 1990-es helyzethez képest. Sajnos, az építkezések során nem végeztek ellenőrzést, így jutottunk el oda, hogy egy-egy utcában nincs járda, vagy csak az egyik oldalon. A közterületek aránya vészesen csökkent ezekben az új lakónegyedekben, bár a szakemberek szerint a lakónegyedek egyharmadának közterületből kellene állnia, hogy az utcák, járdák, zöldövezetek mérete megfelelő legyen. A szopori negyed egyes területeit eddig főként mezőgazdasági célra használták, az utóbbi években azonban megjelentek ott a magánházak, sőt a különböző magasságú tömbházak is. Ennek az a magyarázata, hogy ezeket a tömbházakat a 2014-es PUG elfogadása előtt húzták fel. A területrendezés miatt úgy tűnik, hogy a jelenlegi magánterületek 30 százalékát ki kell sajátítani. Ám a mostani tulajdonosok számára ez nem lehet veszteség, mivel a jelenlegi mezőgazdasági területek ára jóval alacsonyabb, mint az az ár, amit a területrendezés és közművesítés lebonyolítása után a megmaradt területért kérhetnek. A most munkafolyamatban levő körzeti városrendezési terv (PUZ) működőképes urbánus terület kialakítását célozza meg, pontosítva az épületek magasságát, homlokzatát stb. Ezáltal a negyed egységes és összefüggő kinézetet nyer. Azt sem tartom kizártnak, hogy a magánbefektetők és a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közötti majdani társulás során az építtető cég majd egy-egy emelettel magasabb tömbházakat fog építeni, s egy-egy emeleten majd szociális lakásokat hoznak létre. Jónak találnám, ha a telektulajdonosok szövetséget hoznának létre, és egyesítenék a parcelláikat – magyarázta Vlad Rusu építész. 

A szakember kitért a közelben megépítendő terelőútra is, amely további három utcával egy másik projekt tárgyát képezi, és itt is az egységes kinézetre kellene összpontosítani. Ezt a három utcát állami befektetésből hozzák létre, szintén területkisajátítás által. 

„Elüldöznek minket a tulajdonunkról!”

– A szopori negyedben jelenleg lakó közel ezer ingatlantulajdonos nem jelent semmit a polgármesternek? Csak haladjanak előre a buldózerek? – tette fel a kérdést az első hozzászóló, akinek a Békás-patak mellett van többhektáros területe, s ezen a mesterterv szerint parkot képzeltek el a kisajátítást követően. 

Az eddigi csendet féltik a jelenlegi lakosok / fotó: Rohonyi D. Iván

– Olyan utcában lakom, ahol összesen 15 magánház áll. Ha önök két- vagy háromemeletes tömbházakat akarnak a házaink mellé építeni, akkor nemcsak a területeinktől fosztanak meg, hanem elveszik a napsütést, a csendet. Voltaképpen önök elüldöznek minket a tulajdonunkról – fogalmazott egy másik hölgy, aki a Smaranda Brăescu utcában lakik. A felszólaló elmondta: az utca lakosai átiratot küldtek a polgármesteri hivatalhoz, ám a kapott válasz semmitmondó volt.
 
Válaszában az egyik építész kifejtette: a felszólalók ne felejtsék el, hogy nem faluban, hanem nagyvárosban laknak.
 
Két másik ingatlantulajdonos – akik a Samaranda Brăescu és az Anemonelor utcában laknak – szintén azt sérelmezte, hogy a többemeletes lakóházak elveszik a fényt és zajforrást jelentenek. 

– Ezzel a tervvel a nagybefektetőket juttatják előnyhöz. Vajon a polgármester hogy érezné magát, ha kisajátításnak vetnék alá? A 2014-es PUG azt írja elő, hogy itt csak házak és nem tömbházak épülhetnek. Ha ez a PUG 2024-ig érvényes, akkor most miért nem tartják be? A közművesítést is saját költségükön vezettették be a tulajdonosok, óriási befektetéseket eszközölve, amelyeket a város nem térít meg – adott hangot elégedetlenségének egy tulajdonos, akinek az építész azt válaszolta: a csupán magánházakból álló lakónegyed megépítése nem kifizetődő. 

Egy másik hozzászóló szerint nem igaz az, hogy a negyed kiépítése mindenki számára hasznot hoz, mivel a jelenlegi tulajdonok egy részét kisajátítják, s a földért kapott ár nagyon alacsony. A telektulajdonosok társulását sem nézik jó szemmel az érintettek, hiszen alig ismerik egymást, és nehéz lenne a véleményeket, óhajokat összehangolni.

– Egyetlen telektulajdonos sem elégedett azzal, ami itt elhangzott, és amit a polgármesteri hivatal ajánl. Mi nem azért vásároltunk itt földet, nem azért építtettünk itt családi házat, hogy majd tömbházakkal legyünk körülvéve. Pont ellenkezőleg: menekülni akartunk a tömbházak közelségétől. Mi adófizető polgárai vagyunk a városnak, és a polgármesteri hivatal által támasztott összes akadályt leküzdve hatalmas befektetéseket eszközöltünk, több tízezer euró összegben. Ezeket nem térítik meg nekünk, ráadásul még a területünk 30 százalékát is kisajátítják – panaszkodott egy háztulajdonos.
 
A lakosok azt is kifogásolták, hogy a Szopori út környékén megépítendő terelőút zajos lesz, és az ott közlekedő gépkocsik légszennyezést okoznak. Az építész azonban megnyugtatta őket, hogy erre van megoldás, majd azt is kifejtette: nem igazság az, hogy a szopori negyedet pusztán az adófizetők pénzéből építik, és a már ott lakók majd élvezik ennek a hasznát. Emiatt urbanizációs illeték bevezetését javasolta, ám, mint mondta, ehhez módosítani kellene az adóügyi törvénykönyvet, erre pedig egyelőre nincs lehetőség.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Bukarestben és az erdélyi megyékben ...
Felmentette első fokon a bukaresti ...
Koronavírusos beteg Medgyesen – ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ