Több évbe telik a 250 hektáros lakónegyed létrehozása
Több mint kétszáz érdeklődő vett részt azon a három és fél órán át tartó online közvitán, amelyet a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal keretében működő Innovációs és Polgári Kezdeményező Központ (CIIC) szervezett csütörtök délután.
Emil Boc polgármester a közvita felvezetéseképpen kifejtette: az önkormányzat a lakható város megvalósítását tűzte ki célul, olyan várost képzelt el, amelyben az emberek szeretnek élni – ehhez a stratégiához kell igazodnia az új negyednek. A 250 hektáron megépítendő lakónegyed nagysága nagyjából megegyezik a Monostor negyedével, s a negyed kiépítésére vonatkozó mestertervre ötletbörzét írtak ki; ennek már megvan a nyertese is. Boc biztosította a jelenlegi telektulajdonosokat, hogy tisztességes párbeszédre számíthatnak, ugyanis „Kolozsvár nem a nyereségszerzés városa”, a magánérdek pedig kéz a kézben halad a közérdekkel. Az ügyben további közviták várhatók – tette hozzá.
A Világbank képviselője, Marius Cristea is Kolozsvár vonzerejét emelte ki hozzászólásában. Az általuk idén elvégzett felmérésből az derült ki, hogy legalább 140 000 romániai lakos szívesen költözne most Kolozsvárra. A városba különben évente 8000 új lakos érkezik, ami 3000-4000 lakás megépítését tenné szükségessé. Emlékeztetett egy felmérésre is: a megkérdezett kolozsváriak 97%-a elégedett a közszállítással, a kulturális kínálattal, a biztonsággal, a sportlehetőségekkel és a zöldövezetek mennyiségével, s a fiatalok voltak a legelégedettebbek.
A szopori negyed mestertervének elkészítésében részt vevő Vlad Rusu építész elmondta: ezt a közvitát már 2020. márciusában le akarták folytatni, de a járvány miatt erre csak most kerülhetett sor. A mesterterv kidolgozására 18 hónapja van a cégnek, tehát jövő ilyenkorra már el is készülhet. A telektulajdonosok beazonosítása most zajlik, ez azért ütközik nehézségekbe, mivel több ingatlantulajdonos nem telekeltette be a tulajdonát, s nem vette át a birtoklevelét. Az építész egyben megnyugtatta a Smaranda Brăescu utcában lakókat, hogy egyetlen házat sem fognak ott lebontatni a területrendezés miatt.
Kolozsvár kétszer akkora, mint 1990-ben volt
– Az urbanizációs folyamatok miatt a város belterülete megduplázódott az 1990-es helyzethez képest. Sajnos, az építkezések során nem végeztek ellenőrzést, így jutottunk el oda, hogy egy-egy utcában nincs járda, vagy csak az egyik oldalon. A közterületek aránya vészesen csökkent ezekben az új lakónegyedekben, bár a szakemberek szerint a lakónegyedek egyharmadának közterületből kellene állnia, hogy az utcák, járdák, zöldövezetek mérete megfelelő legyen. A szopori negyed egyes területeit eddig főként mezőgazdasági célra használták, az utóbbi években azonban megjelentek ott a magánházak, sőt a különböző magasságú tömbházak is. Ennek az a magyarázata, hogy ezeket a tömbházakat a 2014-es PUG elfogadása előtt húzták fel. A területrendezés miatt úgy tűnik, hogy a jelenlegi magánterületek 30 százalékát ki kell sajátítani. Ám a mostani tulajdonosok számára ez nem lehet veszteség, mivel a jelenlegi mezőgazdasági területek ára jóval alacsonyabb, mint az az ár, amit a területrendezés és közművesítés lebonyolítása után a megmaradt területért kérhetnek. A most munkafolyamatban levő körzeti városrendezési terv (PUZ) működőképes urbánus terület kialakítását célozza meg, pontosítva az épületek magasságát, homlokzatát stb. Ezáltal a negyed egységes és összefüggő kinézetet nyer. Azt sem tartom kizártnak, hogy a magánbefektetők és a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közötti majdani társulás során az építtető cég majd egy-egy emelettel magasabb tömbházakat fog építeni, s egy-egy emeleten majd szociális lakásokat hoznak létre. Jónak találnám, ha a telektulajdonosok szövetséget hoznának létre, és egyesítenék a parcelláikat – magyarázta Vlad Rusu építész.
A szakember kitért a közelben megépítendő terelőútra is, amely további három utcával egy másik projekt tárgyát képezi, és itt is az egységes kinézetre kellene összpontosítani. Ezt a három utcát állami befektetésből hozzák létre, szintén területkisajátítás által.
„Elüldöznek minket a tulajdonunkról!”
– A szopori negyedben jelenleg lakó közel ezer ingatlantulajdonos nem jelent semmit a polgármesternek? Csak haladjanak előre a buldózerek? – tette fel a kérdést az első hozzászóló, akinek a Békás-patak mellett van többhektáros területe, s ezen a mesterterv szerint parkot képzeltek el a kisajátítást követően.
Az eddigi csendet féltik a jelenlegi lakosok / fotó: Rohonyi D. Iván
– Olyan utcában lakom, ahol összesen 15 magánház áll. Ha önök két- vagy háromemeletes tömbházakat akarnak a házaink mellé építeni, akkor nemcsak a területeinktől fosztanak meg, hanem elveszik a napsütést, a csendet. Voltaképpen önök elüldöznek minket a tulajdonunkról – fogalmazott egy másik hölgy, aki a Smaranda Brăescu utcában lakik. A felszólaló elmondta: az utca lakosai átiratot küldtek a polgármesteri hivatalhoz, ám a kapott válasz semmitmondó volt.
Válaszában az egyik építész kifejtette: a felszólalók ne felejtsék el, hogy nem faluban, hanem nagyvárosban laknak.
Két másik ingatlantulajdonos – akik a Samaranda Brăescu és az Anemonelor utcában laknak – szintén azt sérelmezte, hogy a többemeletes lakóházak elveszik a fényt és zajforrást jelentenek.
– Ezzel a tervvel a nagybefektetőket juttatják előnyhöz. Vajon a polgármester hogy érezné magát, ha kisajátításnak vetnék alá? A 2014-es PUG azt írja elő, hogy itt csak házak és nem tömbházak épülhetnek. Ha ez a PUG 2024-ig érvényes, akkor most miért nem tartják be? A közművesítést is saját költségükön vezettették be a tulajdonosok, óriási befektetéseket eszközölve, amelyeket a város nem térít meg – adott hangot elégedetlenségének egy tulajdonos, akinek az építész azt válaszolta: a csupán magánházakból álló lakónegyed megépítése nem kifizetődő.
Egy másik hozzászóló szerint nem igaz az, hogy a negyed kiépítése mindenki számára hasznot hoz, mivel a jelenlegi tulajdonok egy részét kisajátítják, s a földért kapott ár nagyon alacsony. A telektulajdonosok társulását sem nézik jó szemmel az érintettek, hiszen alig ismerik egymást, és nehéz lenne a véleményeket, óhajokat összehangolni.
– Egyetlen telektulajdonos sem elégedett azzal, ami itt elhangzott, és amit a polgármesteri hivatal ajánl. Mi nem azért vásároltunk itt földet, nem azért építtettünk itt családi házat, hogy majd tömbházakkal legyünk körülvéve. Pont ellenkezőleg: menekülni akartunk a tömbházak közelségétől. Mi adófizető polgárai vagyunk a városnak, és a polgármesteri hivatal által támasztott összes akadályt leküzdve hatalmas befektetéseket eszközöltünk, több tízezer euró összegben. Ezeket nem térítik meg nekünk, ráadásul még a területünk 30 százalékát is kisajátítják – panaszkodott egy háztulajdonos.
A lakosok azt is kifogásolták, hogy a Szopori út környékén megépítendő terelőút zajos lesz, és az ott közlekedő gépkocsik légszennyezést okoznak. Az építész azonban megnyugtatta őket, hogy erre van megoldás, majd azt is kifejtette: nem igazság az, hogy a szopori negyedet pusztán az adófizetők pénzéből építik, és a már ott lakók majd élvezik ennek a hasznát. Emiatt urbanizációs illeték bevezetését javasolta, ám, mint mondta, ehhez módosítani kellene az adóügyi törvénykönyvet, erre pedig egyelőre nincs lehetőség.
