Szerteágazó macskaköves utak
Sugárzóna
Sugárzóna
Vissza

Szerteágazó macskaköves utak

Első operett-bemutatómra készülök. Valamikor télen megkeresett Plesa Róbert, hogy írnék szöveget néhány slágerhez. Különféle munkaszakaszok után sikerült mindennek összeállnia, mint a csillagok állásának, és június 30-án bemutatták a Mi, muzsikus lelkek című előadást. Úgyhogy most már úgy tekinthetek magamra, mint debütált operettszerzőre. Elindultam egy másik macskaköves úton.

Szaunázik a szeretet

Június 30. szombatra esik, és vasárnap viszont Tordára indulunk a lyányommal – meghívtam ide egy posztérettségi pancsolásra. Azt magam előtt is gondosan titkolom, hogy végül is ez bizonyos szempontból a maturandus nyaralása, hiszen ez alatt a két nap alatt talán megértem, felnőtt lett, akinek én már csak tanácsokat adhatok, javasolhatok ezt-azt, felhívhatom a figyelmét erre-arra; sok mindent megtehetek, de már csak mint egy kedves úr, akire vagy odahallgat az ember, vagy nem. A többi néma szeretet.

A kiveszett szenvedély

Dúl a vb, egyik napról a másikra alakulnak a dolgok, kiesik Spanyolország, tovább megy Horvátország, Ronaldo a Juvéhoz szerződik, az orosz miniszterelnök a horvát elnökasszonynak gratulál, Maradona tombol. A tegnapi elődöntőn kiesnek a belgák, ma vajon kik fognak? Kész izgalom lenne ez az Eb-vé vált vb, ha az ember nem érezné, hogy időközben, kamasz- és férfikora között más dolgok lettek fontosak. Ezt nem a felnőttek gőgjével mondom, hogy tehát rájöttem, mi is az igazán fontos, hanem a felnőttek szomorúságával: kiveszett belőlem ez a fajta szenvedély.

Bár a szenvedély sokarcú dolog. Ha leülök meccset nézni, gyakran kiáltok fel: „hová rúgod?!”, „ó, te marha!”, „hát ezt én is berúgtam volna!!!” és hasonlók hagyják el pörös számat. A sok dilettáns persze nem hallgat rám, aztán csodálkoznak, hogy a csapatuk kiesik.

Azért a szomorúság vagy a rezignáció megmarad az emberben. Úgy beszélgetünk a Videoton-Real döntőről, mintha tegnap lett volna, akárcsak Zidane fejelése vagy Schumacher küzdősportra emlékeztető mozdulata Batiston ellen vagy inkább rovására. A francia–belga előtt rákerestem, hogy a klasszis belga középpályás, akinek az okosságáért én kamaszként rajongtam, Frankie van derElst hatvan felé jár, míg Deschamps nagyjából velem egyidős. Ez azért… nagyon érdekes.


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Születésnapi ünnepség a ...
Elkezdődött a kolozsvári metró tervezése
Képzők képzője - Tanulmányi napok ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ