A történethez az is hozzátartozik, hogy a civil egyesület munkatársai már kilenc éve tevékenykednek Bukarestben. A képzés szervezője a tanári végzettséggel rendelkező Charlotte Van Den Abeele, aki a bukaresti belga nagykövetségen is dolgozott, és jól beszéli a román nyelvet. Claudia Trofic Rusuval és másokkal közösen bejegyeztették a szervezetet, amely minden évben ötnapos tábort szervez önismeret fejlesztés témakörben. Idővel bevonták a környék tanítóit, tanárait és helyi iskolai tanácsosokat is.
A szervezők barátaik tanácsára választották éppen a Fehér megyei falut táboruk helyszínéül, ahol maga a Székelykő és környezete, valamint a szállást biztosító kúria is hozzájárult a sikeres együttléthez. A tábor tevékenységei az elemi iskola termeiben zajlottak, ezt még újságíróknak sem illett zavarni. A zárónapon viszont együtt voltunk a tábor részvevőivel, és láttuk, hogy megélik az összetartozás érzését, valamint az arcokról tükröződő örömet és elégedettséget. A részvevők az ország különböző részeiről – Nagyenyedről, Bukarestből, Galacról, Krajováról, Campináról, Brassóból, Déváról, Nagyváradról és Szalontáról – verbuválódtak, de néhány nap alatt közösségé kovácsolódtak. A szervezésben segítségükre volt az oktatási és nevelésügyi minisztérium, de a belga nagykövetség is felkarolta az ügyet.
A záró rendezvényen részt vett Románia belgiumi nagykövete, Thomas Baekelandt és felesége, a Székely kúria szomszédságában felállított óriás sátorban beszélgettek, összegeztek. A nagykövet hasznosnak ítélte az idei műhely eredményeit, a három előadó munkáját, és a lelkes csoport odaadó hozzáállását. Hangsúlyozta, hogy a tábort szervezése önkéntes alapon történt. A nagykövet jónak ítélte meg a román-belga kapcsolatokat, amelyek fokozatosan fejlődnek.
A képzés az önismeret fejlesztésére összpontosított, az itt szerzett ismeretek birtokában a részvevők várhatóan könnyebben és sikeresebben kezelik majd a családban, a munkahelyen és általában a társadalomban felmerülő konfliktushelyzeteket. A képzésen három részre bontották a témát: szó esett a lelki egyensúly megteremtéséről és megtartásáról, önmaguk elfogadásáról és a gyermeki lét felidézéséről, annak érdekében, hogy szerves kapcsolatot létesítsenek a mai felnőtt és gyermekkori „előfutárja” között.
A nyelvi különbségek ezúttal sem számítottak, és bár a tábor kommunikációs nyelve az angol volt, az igazi „közös nyelv” a hasznosítható készségek elsajátításában rejlett. A részvevők szabad idejükben a faluval és környékével ismerkedhettek, amit inspiráló gyönyörű vidéknek tartanak. Gyalog átsétáltak Torockóra, voltak a torockószentgyörgyi középkori várromoknál is. Emellett meglátogatták Balázs Janó és Ilona agyagozó műhelyét és megcsodálták az általuk létrehozott szép formákat is.
Mosolygós, egymásra bizalommal tekintő szempárokkal találkoztunk a tanfolyam zárónapján. Nemhiába, volt mottójuk, egyesületük neve a Gyere velünk Te is táncba, mert itt valóban mindenki együtt „keringőzött.”
