*** VIDEÓ – Mennyire károsítja a tűzijáték a nemrég restaurált Szent Mihály templomot? ***

A román fejedelemségek egyesülése alkalmából szervezett nagyszabású főtéri rendezvény-sorozat részeként kedden, késő este a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal újabb tűzijátékot szervezett. December elsején, azaz a román nemzeti ünnep, illetve szilveszter alkalmából a tömegek számára szervezett szemkápráztató show után másfél hónap alatt ez immár a harmadik robbantgatás a belvárosban. Történt ez annak ellenére, hogy az utóbbi években Emil Boc több ízben azt nyilatkozta a sajtó képviselőinek: a fény-, levegő- és zajszennyezésre vonatkozó környezetvédelmi károk, az állatbarátok erélyes és sorozatos tiltakozása miatt fokozatosan lézershow-val és a drónok fényjátékával helyettesítik a különböző ünnepek során szervezett tűzijátékokat.

Az idei ünnepséget a Kolozs­vári Polgármesteri Hivatal szervezte, helyi sajtóértesülések szerint a rendezvény összköltsége 220 ezer lej volt.

Mennyire károsítják a Szent Mihály-templomot?

Amint a Szabadság-hírportál számára kedd este készített videófelvételen is jól látható, a tűzijátékot veszélyesen közel szervezték a több millió euróból nemrég restaurált Szent Mihály-plébániatemplomhoz és a Mátyás-szoborcsoporthoz: a robbanások okozta léghullám károsíthatja a tetőszerkezetet, betörheti az ablakokat, a földre hulló darabok pedig megrongálhatják a cserepeket, és amennyiben égve vagy füstölögve beesnek a padláshelyiségbe, meggyújthatják a fából készült tartószerkezeteket.

Az ügyben megkerestük László Attila főesperes-plébánost, aki felháborodásának adott hangot. – Írásban és szóban is kértük, hogy ne szervezzenek tűzijátékot olyan közel a Szent Mihály-plébániatemplomhoz. Reméljük, hogy egyszer kérésünk meghallgatásra talál. Addig szívszorongva aggódunk, lelkünket féltés és keserűség tölti el látva, ahogy a zsarátnokok folyamatosan hullnak a templom tetőszerkezetére. A hatalmas erejű zaj okozta esetleges károkról nincs szakvéleményünk, felmérésünk. Sajnos jelenleg nincs választásunk – írta szomorúságának adva hangot a főesperes.

László Attila hozzátette: a polgármesteri hivatal csupán szóban válaszolt a főgondnoknak. A városháza illetékesei azt mondták neki, minden engedéllyel rendelkeznek, betartják a törvényes előírások szerinti távolságot a templomtól.

Oláh Emese: az esetleges károkat a városháza fizeti

Kolozsvár alpolgármestere tud László Attila főesperes-plébános tiltakozó átiratáról. – Az egyházi méltóság a polgármesterrel is találkozott ez ügyben. Emil Boc azt ígérte, hogy hosszú távon az elképzelés az, hogy a tűzijátékot fényfestés, drónos fényjáték váltja fel – írta Oláh Emese.

Arra is rákérdeztünk, ki fedezi a Szent Mihály-templomon vagy a Mátyás-szoborcsoporton keletkezett károkat. – Nem hiszem, hogy ez kérdés: egyértelműen a kolozsvári városháza – írta az RMDSZ-es alpolgármester. Hozzátette: a lényeg, hogy mindenképpen meg kellene előzni az ilyen eseteket.

A Kolozs Megyei Katasztrófa­elhárítási Felügyelőséget (ISU) is megkerestük, arra voltunk kíváncsiak, törvényes-e a plébániatemplomhoz és a szoborcsoporthoz ilyen közel tűzijátékot szervezni. Andrei Biriş, a Kolozs megyei ISU szóvivője azt válaszolta: az 1995-ben elfogadott 126-os számú törvény értelmében végzett távolságmérés a jogszabályban meghatározott értékeken belül helyezkedett el. – Az ügyben sajátos jellegű dokumentáció készült, és valamennyi alkalommal engedélyeztük a tűzijátékok megtartását a Főtéren – szögezte le az ISU szóvivője.

Mit mond a lakosság?

A Szabadság-hírportálra (www.szabadsag.ro) kedd este feltöltött videóhoz tucatnyi kommentár érkezett.

Nemes Melinda Mária petíció elindítását vetette fel annak érdekében, hogy Kolozsváron vagy legalább a Főtér környékén betiltsák a tűzijátékokat. Demeter Tibor az RMDSZ, az érdekvédelmi szervezet városi tanácsosainak tiltakozó fellépését hiányolja, míg Adorján János László azt írta: „Panem et circenses. Hadd, ne említsem név szerint a Kolozsvár váro­sát vezető személyt/személyeket, akik saját politikai hírnevük növelése érdekében nem riadnak vissza a legprimitívebb, legkártékonyabb populista rendezvényektől. Siralmas.”

Bán Attila a Sora üzletház előtt fényképezett tűzijáték-maradvánnyal illusztrálta kommentárját: „…és az emberek testi épségét veszélyezteti vagy akár élettartamát is nagymértékben rövidítheti… Arra a nyilvános abszurdumra gondolok, hogy aki kiment megnézni a tűzi »játékot«, nem biztos, hogy megússza épen. Láttam, ahogy potyognak le a tetőkről a még izzó darabok, s elszörnyedtem. Tudtommal éppen senkit sem talált el, de kis híján...” – írja a férfi, lapunk egykori munkatársa.Ugyanakkor Sándor Boglárka Ágnes, a Szabadság volt szerkesztője kijelentette: a robbantások az állatokra is nagyon negatív hatást gyakorolnak. - Szerintem a tűzijáték már minden szinten gáz. Korszerűtlen, primitív - írta a nő.

László Ilonka azt javasolta, hogy a tűzijátékot a román nemzeti színház és az Avram Iancu-szobor között kellene megtartani.

Környezetre, a háziállatokra és a vadvilágra is káros

A tűzijáték hosszú ideje a környezet- és állatvédők célkeresztjében áll. A greendex.hu szerint azontúl, hogy a pirotechnikai eszközök igencsak balesetveszélyesek, komoly veszélyt jelentenek azokra is, akik a legkevésbé tudnak védekezni ellenük: a gyerekekre, a háziállatokra és a vadvilágra. Évről évre számtalan baleset történik nem rendeltetésszerű használata miatt, pedig a szilveszteri időszakban gyakran felhívják a figyelmet a benne rejlő veszélyekre.

A környezetvédő portál szerint német kutatás kimutatta: újév napján éri el a legnagyobb koncentrációt a levegőben szálló finom por, a tűzijáték-rakéták nagyjából az éves közúti közlekedésből származó terhelés egyötödét eresztik a levegőbe. A tűzijátékok színét legtöbbször olyan, egészségre ártalmas nehézfémek adják, mint a kadmium, az ólom, a króm vagy a bárium, amelyek a levegő mellett a talajt és a vizet is szennyezik. A rakéták égésekor többek között perklorátok, rákkeltő dioxinok és furánok keletkeznek, amelyeknek sokrétű káros hatásuk van, beleértve akár a magzatkárosodást és a pajzsmirigyproblémákat is.

A hagyományos megoldások azonban továbbra is velünk vannak. A tűzijátékok fel nem robbant darabjai a környezetbe kerülve mérgező alkotóelemeikkel még hosszú ideig szennyezik a vadon élővilágát és a vizeket, ezzel pedig minket, embereket is.

A tűzijáték az ember legjobb barátjának az egyik legnagyobb ellensége. Aki kutyát tart, tudja, milyen traumát jelentenek ünnepségekhez kapcsolódó robbantások. A hirtelen zajoktól és az erős fényektől megrémülő állatok kétségbeesetten keresik a menekülés lehetőségét. Előfordul, hogy félelmükben elszöknek otthonról. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy ha a kutyánk pánikba esik, semmiképp sem szabad simogatással nyugtatgatni, mert ezzel csak megerősítjük a rettegését. A legjobb, amit tehetünk, hogy miután a lehető legtöbb zajt kizártuk, próbáljuk a kutyánkat kizökkenteni, például rávenni egy kis játékra. Az is fontos, hogy nyugodtságunkkal mutassuk neki, hogy mi nem rémültünk meg, így neki sincs mitől tartania.

A robbantgatás nagy veszélyt jelent a madarakra is. Nemcsak éjjeli pihenésükben zavarja őket, hanem az ijesztő hangok hatására elhagyhatják biztonságos éjjeli pihenőhelyüket, és – mivel a sötétben nehezen tájékozódnak – eltévedhetnek, megfagyhatnak, és könnyebb prédát jelenthetnek a ragadozók számára is.

A szakemberek figyelmeztetnek: a tűzijátékok tele vannak az élőlények egészségére veszélyes és mérgező kémiai vegyületekkel, az égés során pedig szén-dioxid keletkezik, ami a globális felmelegedés legfőbb okozója. A tűzijáték során szén-monoxid is kerül a levegőbe, amit ha valaki hosszú ideig vagy nagy koncentrációban lélegez be, életveszélyes állapotba kerülhet.

A környezetvédő portál szerint az állatok evolúciós történetének mélyén gyökerezik a hangos zajoktól való félelem, hiszen ezekhez általában veszélyes helyzetek tartoznak: aki ilyenkor elmenekül, az túlél, vagy növeli a túlélés esélyét. A természet hangjaival szemben a tűzijáték elől nem lehet elmenekülni. Korábban viszonylag keveset lehetett tudni arról, hogy miként hat a tűzijáték a vadon élő állatokra. Az elmúlt években azonban egyre több tanulmány jelent meg, amelyek feltárták: a vadon élő állatok számára borzalmas stresszt okoz a durrogtatás.

Alternatívák tűzijátékra

Amint azt korábban említettük, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal vezetője felvetette: a környezet- és állatvédelmi szempontokra való tekintettel az ünnepek során „kivezetik” a pirotechnikai eszközöket, ezek helyett több száz drón segítségével mutatnak be lélegzetelállító mutatványokat az éjszakai égbolton. Ez december elsején megtörtént ugyan, szilveszterkor és február 24-en viszont teljes mértékben mellőzték ezt az alternatívát, amely egyébként messze nem eredményez olyan mértékű károsanyag-kibocsátást, mint a tűzijáték.

Másik megoldás az épületeken látható úgynevezett fényfestés, amely ma már a világ számos országában elterjedt, s mindössze elektromos energiát használ fel a megfelelő reflektorok működtetése közben. Bár ezek előállításának is van ökológiai lábnyoma, ez közel sem akkora, mint néhány perc tűzijátéké, ellenben többször is felhasználható.

További lehetőség a lézershow, amely szintén szemkápráztató hatású.

Érdekesség, hogy a keddi kolozsvári tűzijáték zaját a környező településeken, sőt Magyarvistán is hallották.

(Borítókép: Rohonyi D. Iván)