Székely Ervin: nem tartom magam asszimilánsnak
Vissza

Székely Ervin: nem tartom magam asszimilánsnak

Székely Ervin: “Egy asszimiláns feljegyzései” című könyve karriertörténet keretében szól a magyar-román kapcsolatok közismert, ám ennek ellenére terítékre ritkán kerülő kérdéseiről. A Györkös-házban október 9-én megtartott kolozsvári könyvbemutatón Márton Evelin újságíró kérdésére a szerző elmondta: ezt a regényét önéletrajzi elemek ihlették, de a téma tárgyalása során igyekezett elvonatkoztatni saját élményanyagától, és megkereste a jelenség általános jellemzőit.

– A könyv megírásával az volt a célom, hogy mondjam el az asszimilációról azt, amiről nem szoktunk beszélni. A párbeszéd e téren sokszor nehéz, mert a különböző történelmi sérelmek hánytorgatása sehova sem vezet. Azt is be akartam mutatni, hogy az asszimiláció értékváltozással is jár. Nem ítélkezni akarok, hanem bemutatni a jelenséget, és tudatosítani a folyamatot. A könyvben rengeteg életrajzi inspiráció van. Az ott leírtak valamiképpen megtörténtek. Nem tartom magam asszimilánsnak, és nem ítélem el azokat, akik vegyes házasságban élnek. Nem török pálcát felettük, ugyanakkor kerültem a kliséket és az önsajnálatot. A tényeket derűsen mutattam be – kezdte a beszélgetést Székely Ervin író.

Kifejtette: a leghangsúlyosabb asszimiláció 1989 előtt történt, mostanában afféle „puha” asszimilációnak lehetünk tanúi. A könyv írója azt is elmondta, hogy az első etnikai konfliktussal 13 évesen kellett szembesülnie szülővárosában, Nagyszalontán, egy román-magyar futballmeccs alkalmával.

– A könyv főhőse magyar környezetből indul, ahol abban a tudatban nevelkedett, hogy a magyarok mindig jók, a románok pedig rosszak. Ez ütközik később a valósággal, amikor főhősömnek román barátai és román nemzetiségű felesége lesz, miközben tanújává válik a szülővárosában élő magyar értelmiség provincializálódásának is. Az asszimiláció tényét súlyosbítja, hogy a különböző intézmények nem akarnak tudomást venni, nem akarják megérteni ezt a jelenséget. Az egyének esetében azonban az „elválasztó falak” könnyebben lebonthatóak.  Főhősöm azonban boldog ember azzal együtt, hogy fel kellett adnia azt, amit fiatalon erről a két nemzetről tanult – összegzett Székely Ervin.

A könyvbemutatón elhangzott: a regény román nyelvű fordítása rengeteg pozitív visszajelzést eredményezett.

 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Hargita megyében is megjelent a kór
Folytatja a fertőtlenítést a városháza
Idős földészek mikor dolgozhatnak a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ