Szedjünk vitaminokat, de mértékkel – ajánlja az orvos
Dr. Szőcs Ottó: az egészséges életmód a legjobb immunerősítő
Dr. Szőcs Ottó: az egészséges életmód a legjobb immunerősítő
Vissza

Szedjünk vitaminokat, de mértékkel – ajánlja az orvos

A koronavírus-járvány okán újabb „vitaminőrület” vette kezdetét. Mindenki elkezdett C- és D-vitamint, továbbá cinket szedni, miután mindenhol azt közvetítették felénk, hogy a koronavírus elleni harcban ezek a vitaminok a leghatásosabbak. Szerencsére a gyógyszertárak állták a sarat és általában mindegyikben kaphatók ezek a vitaminok, még ha más-más gyártótól is. Dr. Szőcs Ottó háziorvos és dietetikus elismerte, hogy ezek a vitaminok hatásosak, azaz úgy fogalmazott, „nem tartoznak azon szélhámossá­gok közé, amelyek elárasztják a piacot”. A háziorvos szerint azonban szükségtelen, hogy a napi ajánlott adag többszörösét vegyük be. Rámutatott: az egészséges életmód semmilyen tablettával nem pótolható. Az egészséges életmód része a megfelelő táplálkozás, a testgyakorlás és a pihenés is. Ami a testmozgást illeti, a háziorvos a hegy alatti abrakolás helyett a mértékletességet és a fokozatosságot ajánlja.

Miután a gyógyszertárakban mindenki C- és D-vitamint, továbbá cinket vásárolt, dr. Szőcs Ottó háziorvos és dietetikus megnyugtatásképpen közölte, hogy ezek tényleg hatásos és jótékony immunerősítők, ám be kell tartani a háziorvos vagy más szakember által javasolt napi adagot.

– Szerencsére nem tartoznak a szélhámosságok közé azok a hírek, híresztelések, amelyek a C- és D-vitamin, továbbá a cink fogyasztását hirdetik. A C-vitamin hiányáról évtizedek óta tudjuk, hogy sebezhetővé tesz minket a fertőzésekkel szemben. A normális napi adag 100 milligramm, de ha megbetegszünk, akkor is bőven elég napi 200 milligrammnyi C-vitamin beszedése – magyarázta a szakember, aki teljesen feleslegesnek tartja a napi adag többszörösének, tehát 500 vagy 1000 milligrammos C-vitamin bevételét. – El szeretném oszlatni a tévhitet, miszerint minél több C-vitamint fogyasztunk, annál egészségesebbek leszünk – fogalmazott. Hozzátette: a D-vitamin az immunsejtek működését ösztönzi, olyankor indokolt a pótlása, ha túl kevés napsütés éri a szervezetet. – Amennyiben a C-vitamin-adag többszörösét szedjük be, annak nem lesz különösebb következménye. De a D-vitamint túladagolhatjuk, ami a porcok elmeszesedéséhez és a vese mészlerakódás-képződéséhez vezethet – figyelmeztetett a háziorvos. – A pácienseimnek, a túladagolás elkerülése érdekében, általában azt javaslom, hogy két hétig napi 5-6000 nemzetközi egységnyi D-vitamint szedjenek. Utána már elegendő a napi 1000 is – magyarázta dr. Szőcs Ottó.

– A cinkkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Egészséges táplálkozás esetében nem lép fel gond. A problémák akkor alakulnak ki, ha túl sok finomított terméket, például lisztet és cukrot eszünk, aminek nincs ásványianyag-tartalma. Cinkpótlásra ritkán van szükség. Megkockáztatom, hogy a koronavírus-járvány kapcsán túlhangsúlyozták a cink szerepét – jegyezte meg a szakember.

– A hivatalos álláspont koronavírus-fertőzés esetén az, hogy pozitív teszteredményt követően, otthoni kezelésként Paracetamolt kell felírni. Ám a betegek ezt ritkán fogadják el – mutatott rá a háziorvos, aki úgy véli, az egészséges életmód hiányát nem lehet tablettákkal pótolni. Hozzátette: ezalatt az egészséges táplálkozást, a rendszeres testmozgást és pihenést, a napnak, levegőnek és víznek való kitettséget érti. – Nem lehet hegy alatt abrakolni a járvány csúcspontján, ezért a fokozatosságot javaslom. Továbbá azt, hogy senki ne dőljön be a táplálékkiegészítők reklámjainak – összegzett a háziorvos.
 
Felső légúti betegségek és koronavírus-fertőzés

A tavasztól késő őszig tartó időszak hagyományosan a felső légúti megbetegedések szezonja, október és március között van a legtöbb náthás megbetegedés, januártól pedig a szezonális influenzajárvánnyal is szembe kell néznünk. Idén ráadásul a néhány hónapja felfedezett, szintén légúti tünetekkel együtt járó koronavírus is nehezítheti a helyzetet.
 
A felső légúti megbetegedések, a nátha, a megfázás, az influenza a leggyakoribb betegségek közé tartoznak, a becslések szerint a népesség egyötöde átesik ezeken évente legalább egyszer. Az óvodás, kisiskolás gyermekes családok pedig gyakran egyik betegségből a másikba lépnek, hiszen a gyermekközösségekben még gyorsabban terjednek a kórokozók. A koronavírusról ezzel szemben jóval kevesebbet tudnak, csak most kezdik megismerni fertőzőképességét, tüneteit, szövődményeit. Ez az egyik oka azoknak a szigorú intézkedéseknek, amelyeket a járvány megállításáért tesznek.

Az influenzát, a náthát és a koronavírus okozta megbetegedést is vírusok okozzák. Az influenzát az influenzavírus, amelynek négy (A, B, C és D) altípusa van. A legfertőzőbbnek, egyben legsúlyosabb tüneteket okozó A típusnak különböző, betűvel és számmal jelölt szerotípusai vannak (H1N1, H5N1 stb.). A nátháért ezzel szemben legalább 200 különböző vírus lehet a felelős, a leggyakrabban azonban az ún. rhinovírus okozza a betegséget, de a Coronaviridae családba tartozó más kórokozók is állhatnak a nátha hátterében.

Influenzára utalhat, ha: magas lázunk van, ami több napig eltart; erős ízületi és izomfájdalmaink vannak; nagyon fáj a fejünk; erősen, fájdalmasan köhögünk; rendkívül gyengének, elesettnek érezzük magunkat; fáj a torkunk; keveset tüsszögünk; nincs bedugulva az orrunk, kevesebbet kell orrot fújnunk; hányingerünk van, esetleg hányás és hasmenés is jelentkezik; a betegség rövid idő alatt, hirtelen alakul ki (pl. reggel úgy ébredünk, hogy nagyon rosszul vagyunk).
 
Náthára utalhat, ha: nem vagyunk lázasak vagy csak hőemelkedésünk van, és az is csak néhány napig; nincsenek izomfájdalmaink; nincs fejfájásunk; alig köhögünk; fáj a torkunk; tüsszögünk; be van dugulva az orrunk; erősen folyik az orrunk, taknyosak vagyunk; hosszabb idő alatt alakul ki a betegség, napról napra folyamatosan egyre rosszabbul érezzük magunkat.
 
Koronavírusra utalhat, ha: magas lázunk van; szárazon köhögünk; légzési nehézségeink vannak; gyengének, fáradékonynak érezzük magunkat; tüneteink a fertőzött országokból való hazautazást követően jelentkeznek; korábban közeli kapcsolatba kerültünk olyan személlyel, akit bizonyítottan koronavírussal diagnosztizáltak. 

Módosítani kellene az esetmeghatározáson 

Dr. Beatrice Mahler, a bukaresti Marius Nasta Intézet igazgatója szerint a jelenlegi fokozott járványhelyzetben az eredményes szűrés érdekében indokolttá vált az esetmeghatározás módosítása. Hozzátette: most csak azokat tesztelik, akiknek legalább három tünete van, miután szeptemberig mindenkit leteszteltek, akinél csupán egy tünet jelentkezett. – Az esetmeghatározás pillanatában, azaz szeptember közepén – más akkor hozott intézkedések mellett – fokozatosan növekedni kezdett az esetszám. Szeptemberig bármilyen légúti fertőzéssel hozzánk fordulót leteszteltünk akár egyetlen tünettel is. Most pedig akkor küldjük koronavírustesztre, ha legalább három tünete van. És előfordul olyan is – főképp könnyű lefolyású fertőzésben szenvedő, vagy tünetmentes fertőzött környezetében tartózkodó esetében –, hogy a beteg csak enyhe torokfájásra panaszkodik, de tulajdonképpen ő az oka a környezete megfertőzésének. Ezért különösen fontos, hogy a szűréshez való hozzáférésen módosítsunk – magyarázta Beatrice Mahler.


EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Rendezvényajánló
Az RMDSZ újabb államtitkár-, és ...
Oltáselőjegyzéskor előnyt élveznek az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ