Szavak mezején
Vissza

Szavak mezején

Mondhatni lelkesítően beszélt a tegnap a miniszterelnök, amikor a gazdaság talpraállásáról, fellendítéséről fogalmazott meg a közeljövőre vonatkozó elképzeléseket. Amolyan talprasegítésnek is tekinthető kijelentések, amelyek konkrét gyakorlati hasznáról és kivitelezési lehetőségéről biztosan még fognak rágódni az érintett gazdasági vállalkozók. Akik szép számmal vannak jelenleg csődközeli helyzetben, és visszafogott reménykedéssel próbálják maguknak felvázolni, mire számíthatnak az év további részében, a szűnni nem akaró járványnak az árnyékában.

Florin Citu egy gazdasági értekezleten arról szólt, elérkezett az ideje, hogy gyorsan áttérjünk egy versenyképes és digitalizált, modern gazdaságra – ez számukra, tehát a kormányzásnak a legnagyobb kihívás, a járványhelyzet pedig kiváltotta az efelé való továbblépés kényszerhelyzetét. Hiszen az elmúlt egy évben felértékelődött számos tevékenység digitalizálása, az interneten történő ügyintézés a kezdeti muszájból most már átment egy igényelt eljárásba, hiszen számos előnnyel jár a távolról elvégezhető, leegyszerűsített munkamenet sok területen.    

A miniszterelnök felemlegette azokat a szólamokat is, amelyeket időnként hangoztatnak a gazdasági szakemberek, miszerint elsősorban beruházásokra van szüksége az országnak, függetlenül attól, hogy az belföldi vagy külföldi, továbbá jobban oda kell figyelni a hazai vállalatok piaci kapitalizációjára, hogy egy valóban egészséges gazdasággal számolhasson az ország… Egyébként a járványintézkedésekkel megtépázott gazdaság a hazai, jellemzően “szegény”, keveset érő cégeket jobban megviselte. Már tavaly felmerült, hogy milyen intézkedésekkel lehetne javítani a pénzügyi helyzetükön, amely majd feltétel lenne bizonyos adókedvezmények megítélésének. Az ország gazdasági helyzetét és lehetőségeit tovább boncolgatva a miniszterelnök azt is megjegyezte, gondoskodik a közpénzek pazarlásának megállításáról, a kiadások ellenőrzés alatt tartásáról, és mentalitás váltásról is, miszerint mi hozzuk ide a befektetőket, ha azok maguktól nem jönnének… És ha még továbbra is járvány van, ezen a téren is érdekes elképzelést vetített előre Florin Citu: a magáncégek székhelyükön oltási központokat hozhatnak létre alkalmazottaik immunizálására. Nagyobb vállalatok ezt már meglépték, hiszen voltak cégek, ahol megszervezték a beoltást, a miniszterelnök bejelentése azonban az eljárás általánossá tételét sejteti. Amelynek indoklásában az áll, hogy ez (az egyik) feltétele annak, hogy a “normalitás” visszaálljon. Sőt, a beoltás biztosíthatna a vendéglőknek egy sajátos státuszt, jelentette be a miniszterelnök. Amennyiben a teljes személyzetet beoltják, nyugodtan nyitva tarthatnának, nem befolyásolná többet a tevékenységüket a járványmutató, amelynek alapján dönteni szoktak a különféle korlátozó intézkedésekről, és többek között a vendéglők bezárásáról vagy nyitva tartásáról.        

A gazdaság talpra állításáról a gazdasági miniszternek, Claudiu Năsuinak is megvan a saját elképzelése. Úgy véli, hogy szubvenciók helyett inkább adókedvezményekkel segítsék az arra rászoruló ágazatokat, ami kevesebb bürokráciát is jelentene, meg mindenki számára egyből hozzáférhető lenne. Az állami támogatás szerinte sok esetben fennakad az állami funkcionáriusok döntésen, hogy kinek juttatnak és kinek nem, ugyanakkor ehhez az államnak mégis csak be kell nyúlnia mások – például az adófizetők – zsebébe, hogy a támogatást valamiből kifizethesse. Valóban továbbgondolásra méltó elképzelés, hiszen a vállalkozók amúgyis megnyomorítva érzik magukat számos adó, járulék miatt, éppen ezért bármilyen adókedvezményt biztosan szívesen fogadnának. És, ha már az állam tulajdonképpen az okozója annak, hogy a járványintézkedésekkel sokan veszteségesen működnek, az állam lenne köteles ezért valamilyen formában kártéríteni az érintetteket. Még tovább gondolva a helyzetet az is felmerül: az innen adódó bevételkiesést mivel pótolnák, hiszen eddig is panaszkodtak az adó- és járulékbehajtás gyenge teljesítményére.

Egyelőre úgy tűnik, inkább a szavak mezején tartózkodunk, és még távol állunk a tettek helyétől, éppen ezért ideje lenne már a döntéshozóknak cselekedni is, nem csak beszélni. Sajnos, beszélnek a statisztikai adatok. Mégpedig arról, hogy tavaly ősszel négyszeresére nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik sikertelenül próbálkoztak valamilyen munkahelyet találni. Érdeklődésükre rendszerint az a válasz a megkeresett munkáltatók részéről, hogy a jelenlegi helyzetben a cégek nem alkalmaznak személyzetet – esetleg az udvariasság kedvéért még megjegyzik, hogy érdeklődjenek ismét egy év múlva… A járvány terjedésének megakadályozására hozott intézkedések százezernél több állást szüntettek meg főleg a feldolgozóiparban és mezőgazdaságban, vendéglátásban, nőtt a munkanélküliségi ráta, ami továbbra is aggasztóan magas és tovább nő a fiatalok, 15-24 évesek körében – tehát a tanulmányaik elvégzését követően nehezen sikerül elhelyezkedniük, és elsősorban az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők. A munkahellyel rendelkezők több mint 20 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, harminc százalék az iparban illetve építkezésben, és fele a szolgáltatásokban - ez is jól tükrözi a tevékenységek megoszlását, a szolgáltatások túlsúlyát.        

A helyzet továbbra is bizonytalan – mondhatni járványfüggő, ami legfeljebb (vész)jóslásokat tesz lehetővé. Továbbtervezni azonban szükséges, hogy a gazdaság megtalálja a talpraállás módját, ehhez viszont konkrétumok kellenek döntésképes hatóságok részéről, a szavakból szőtt elméletek a fellendüléshez már vajmi keveset jelentenek.    


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Október 1-jétől csak útlevéllel lehet ...
Florin Cîțu a PNL új elnöke
Újraszentelték a felújított ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ