Szaggatott látszatokról a Vallásszabadság Házában
Vissza

Szaggatott látszatokról a Vallásszabadság Házában

Két kolozsvári szerző, a Várad kulturális folyóirat gondozásában megjelent verseskötetét mutatták be csütörtök este a Vallásszabadság Házában. Keszthelyi György Beszámoló a látszatokról című kötetéről Szűcs László, a folyóirat főszerkesztője, valamint Tasnádi-Sáhy Péter, a kötet szerkesztője beszélgetett a szerzővel, míg Lőnhárt Melinda Szaggatott című könyvét Szűcs László és Kemenes Henriette mutatta be.

Szűcs László a bemutató elején elmondta: a Várad és a Holnap kiadó ebben az évben több kolozsvári szerző kötetét jelentette meg. Ezt a jövőben is szeretnék folytatni, sőt: a kiadó attól sem zárkózna el, hogy akár marosvásárhelyi, magyarországi szerzőkre is kibővítse tevékenységét.

A kiadó vezetője megjegyezte: gyakran fordul elő az, hogy egy szerző a Várad folyóiratban publikál, majd a Váradnál jelentkezik kötettel. Ilyen szerző Keszthelyi György is, aki több éven keresztül közölte a folyóiratban a verseit, most pedig Beszámoló a látszatokról címmel kötete is megjelent a Várad gondozásában.

Keszthelyi György (középen) Tasnádi-Sáhy Péterrel (bal) és Szűcs Lászlóval beszélgetett az új kötetéről (Fotó: Facebook/Keszthelyi  György) 

Tasnádi-Sáhy Péter elmondta: szerette ezt a munkát, mivel a szerző világa közel áll hozzá. A szerkesztő kiemelte: Keszthelyi Györgynek van egy magánmitológiája, így például, amikor egy sokak által ismert várost, Kolozsvárt írja le, azt teljesen a saját szűrőjén keresztül teszi. Tasnádi-Sáhy szerint a szerző Kolozsvárról, a romániai magyar létezésről, valamint magáról az emberi létről ír, amely témák mellé egy mélyebb réteg is társul, „valami titok, hogy ez az egész csak látszat”. Emiatt lett a kötet címe Beszámoló a látszatokról, részletezte a szerkesztő.

A kiadványban közölt versek kapcsán elmondta, nagyon jó és összefüggő anyagot kapott, csak a sorrendet bolygatta. A verseket kategóriák szerint csoportosította, én-versek, társadalmi kritika, istenes vagy az édesanyja elvesztéséről írt költemények, magyaráztaTasnádi-Sáhy Péter.

Keszthelyi György elmondta, gyermekként is foglalkozott versírással, de az múlandó tevékenység volt, komolyabban csak idősebben kezdett el írni, az írás pedig más alkotói munkával, festészettel, grafikával, számítógépes grafikával is kiegészül. „Egy adott pillanatban nekifogtam írni, és csak ömlöttek a versek”, mesélte. Az elmúlt 15 évben szinte 900 költeményt írt, a most megjelent kötetét pedig saját alkotásaival illusztrálta.

Terveiről beszélve, Keszthelyi György kifejtette: jelenleg versekkel foglalkozik, de annyi élménye volt az elmúlt időszakban, annak köszönhetően, hogy több területen alkot, hogy ezeket leginkább regény formájában közölné.

A költő csak azt írja le, amit igaznak tart

Nagyon bensőséges Lőnhárt Melinda második kötete, mondta el a Szaggatott című kiadványról Szűcs László. A Várad folyóirat főszerkesztője szerint a verseskötet drámai, hiszen sok hang szólal meg benne egyszerre, gyakoriak a kérdések, felszólítások, ugyanakkor nagyon komoly is, amelyet néhol az irónia, önirónia old fel.

Négy évet kellett várni Lőnhárt Melinda második verseskötetére, így annak bemutatóján Szűcs László arra volt kíváncsi, segített-e az első kötet a második megírásában?

A szerző kifejtette: ugyanúgy dolgozott a második kötetén is, mint az elsőn, a két kiadvány megjelenése között pedig azért telt el négy év, mert időt szeretett volna hagyni magának. Más ritmusban dolgozik, mint az alkotók általában, hiszen közben gyereket nevel, tanít, próbál helytállni a mindennapokban – hangsúlyozta. Bevallotta: ez néha gátolja az alkotói munkában, mint mondta, gyakran eszébe jut egy-egy jó ötlet, ám azokat sokszor lejegyezni sincs ideje, mert más feladatokra kell összpontosítson.

– Mennyire divatos manapság a versírás, hiszen egyre nagyobb hangsúly van a prózán, nagyon sok költő kezdett prózakötet írni, van-e így létjogosultsága a versnek? – kérdezte a szerzőtől Kemenes Henriette. Lőnhárt Melindta elmondta, véleménye szerint a vers „olyan megnyilatkozási forma, amelynek mindig lesz létjogosultsága”, mert az emberi lélekből fakad.

Kemenes Henriette szerint Lőnhárt Melinda szívén viseli a fiatal generáció sorsát. „Tanárként nagyon fontos a társadalmi felelősség, költőként ezt ugyanilyen fontosnak érzed, feladata ez egy költőnek?”, kérdezte. „A költőnek az a feladata, hogy csak azt írja le, amit igaznak tart”, válaszolta Lőnhárt Melinda.

A könybemutatón a kötet megzenésített verseit Gergely Evelin, Deák Zsófia, Gombár Anna és Szilágyi Ákos, a Kolozsvári Református Kollégium diákjai adták elő, akik egy iskolai feladatként kezdték el a szerző költeményeit feldolgozni – derült ki a rendezvényen.

(Borítókép: Lőnhárt Melindát (középen) Kemenes Henriette és Szűcs László faggatta. A szerző felvétele)


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Évente öt-hat nappal rövidíti életünket ...
Merkel: el kell gondolkodni egy ...
A magyar nyelv napja: erdélyiként ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ