Sürgős fejlesztésekre vár a hazai vasúti infrastruktúra

Munkakörülményeik megreformálását követelik a vasúti dolgozók

Sürgős fejlesztésekre vár  a hazai vasúti infrastruktúra
Valamennyi vélemény megegyezik abban, hogy Romániában a vasúti szállítás több szempontból sem felel meg a huszonegyedik századi elvárásoknak. Sürgősen fel kell újítani a vasúti hálózatot, de a gördülőállományt is ahhoz, hogy valamelyest fel tudjunk zárkózni az igényekhez, ehhez pedig rengeteg pénzre van szükség. Ráadásul az államnak vissza kell szereznie azt az 570 millió euró (+áfa) összegű támogatást az állami vasúti teherszállító vállalattól, amit éppen fejlesztésekre nyújtott, de az EU-s normákkal össze nem egyeztethető módon adott a vállalatnak, veszélyeztetve a versenyhelyzetet az ágazatban érdekelt magánvállalatokkal szemben. Többek között ezekre a problémákra, az átfogó reform elodázhatatlanságára hívták fel a figyelmet a vasúti dolgozókat tömörítő szakszervezetek, amelyek a kormány épülete, valamint Kolozs, Temes, Brassó, Krajova, Iaşi, Galac, Konstanca megye prefektusi hivatala előtt szerveztek tegnap tüntetést.

A kolozsvári tiltakozáson a több mint 30 ezer alkalmazottat tömörítő Kereskedelmi Vagonokat Irányító Országos Vasúti Szövetség és az ELCATEL – Szállítási Szakszervezetek Országos Szövetségének képviselői vettek részt, akik több követelést is megfogalmaztak a politikum felé: a vasúti infrastruktúra és a gördülőállomány fejlesztését, a CFR teherszállító részlege csődjének megvitatását, a vasúti alkalmazottak státuszának kidolgozását kérték a kormánytól. 

Mureşan Marius Cornel, a Libertatea CFR Cluj Szakszervezet ügyvivő elnöke a sajtónak elmondta, elfogadhatatlan, hogy az ország vezetői minden választási kampányban ígéretet tesznek a vasúti reformra, de a választások lejártával erről mindig megfeledkeznek. Elfogadhatatlan továbbá, hogy a vasutak európai évében Romániában az utasszállítás átlagsebessége 47, a teherszállításé pedig 17 km/h legyen. Mint mondta, az utóbbi években 500 szakaszon kellett sebességkorlátozást bevezetni: elavultak a vasúti pályák és a szerelvények, hosszú távokon is gyakran csak egy-két vagonból álló vonatok közlekednek. A dolgozókat pedig leépítés fenyegeti, jóllehet a szakma munkaerőhiányal küszködik. Az állami vasútnál dolgozók sem anyagi, sem erkölcsi elismerésben nem részesülnek, az utazóközönségnek pedig nem tudnak civilizált feltételeket biztosítani. A tüntetők felrótták a párbeszédre való hajlandóság hiányát a kormány részéről, egyben emlékeztettek arra, hogy a szakmában dolgozók sosem folyamodtak radikális tiltakozási formákhoz, mert tisztában vannak azzal, hogy a vonatforgalom a legnehezebb körülmények között sem állhat le.
A tiltakozók tábláikon a „Beruházásokat a gördülő járművekbe!”, „Alapszabályt akarunk!”, „Ne tegyétek a vasútállomást menedékhellyé”, „Tiszteletet akarunk!” stb. feliratokkal próbálták felhívni magukra a prefektusi hivatalban dolgozók figyelmét; a tüntetés incidensek nélkül zajlott le.

Elkeseredésüknek adtak hangot a vasútnál dolgozók / fotó: Rohonyi D. Iván

Különben a kormány nemrég stratégiai tervet dolgozott ki a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, azonban ebből sokak szerint hiányoznak a megoldásra vonatkozó elgondolások, mindössze a megoldandó feladatok lajstromát tartalmazza. Ionuţ Ciurea, a Pro Infrastructura Egyesület képviselője korábban úgy vélte: a CFR több mint húsz éve nem végzett egyetlen generáljavítást sem, pedig erre 10-15 évente lenne szükség. Hozzátette, hogy más államok példáját követve jó lenne, ha a CFR saját berendezésekkel tudná elvégezni a javításokat, azonban a vállalat 2019-ig abban a tudatban élt, hogy uniós forrásra csak a teljesen új beruházások esetében lehet pályázni, így csak tavaly kezdett el más eszközökre is támogatásokat igényelni.

A témához kapcsolódó hír, hogy tegnap, a ziare.com által szervezett videókonferencián Cătălin Drulă szállításügyi miniszter a vasúti infrastruktúrával kapcsolatos projektekről is beszélt, így a Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal korszerűsítésének a kérdését is érintette. Az erre vonatkozó elképzelés nem új keletű: mintegy 40 éve tervezik, hogy villamosvezetékkel látják el e vasútvonalat, hogy elektromos mozdonyok is közlekedhessenek a magyar határig. Azóta a projekt annyiban változott, hogy már nagy sebességű vasútban gondolkoznak, az elképzelés pedig az ún. Nemzeti Helyreállítási Tervbe (PNRR) is bekerült, sőt Drulă szerint már előrehaladott állapotban van: nemsokára, április–májusban a kivitelezésre vonatkozó versenytárgyalást is kiírhatják. Az infrastrukturális nagyberuházás értéke mintegy 1,8 milliárd euró, ebből 66 kilométeren korszerűsítik a síneket, 160 km-en teszik lehetővé az elektromos mozdonyok közlekedését, 88 kilométeren pedig megduplázzák a sínpárt, hogy az ellentétes irányban közlekedő szerelvényeknek ne kelljen „bevárniuk” egymást. Az elképzelés szerint Kolozsvár és Biharpüspöki között a korszerűsítésnek köszönhetően 160 km/órás sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok. Hogy ez hány év múlva fog megtörténni, az a konferencián nem hangzott el.

Másfelől, Drulă hangot adott elégedetlenségének az állami vállalatok veszteségessége kapcsán: elmondása szerint például a CFR személyszállító részlegének az éves vesztesége 390 millió lej, miközben sok vonat csak 1-2 vagonnal közlekedik, s az utasok nem férnek fel rá.