Sok megvalósítás, még több terv a Kolozs megyei tanácsnál

Időben kell tervezni és jó csapattal dolgozni – állítja Vákár István alelnök

Sok megvalósítás, még több terv a Kolozs megyei tanácsnál
Úgy is mondhatnánk, négy bőséges esztendőt zár a Kolozs Megyei Tanács, amennyiben a helyhatósági választás négyévenkénti léptékében mérünk. Egyébként a megye már jó ideje a fejlesztésre, bővítésre, beruházásra, életminőség folyamatos jobbítására rendezkedett be. Tavaly például országos szinten vezető helyen volt a sikeresen lehívott európai uniós pályázatok tekintetében. Jelenleg egyik legnagyobb és legfontosabb, folyamatban levő projektje a Kolozs és Szilágy megye víz- és csatornahálózatának bővítése, amelyre több mint háromszáz millió euró támogatást sikerült elnyerni, és aminek révén a két megye háztartásainak 95 százalékában lesz jó minőségű vezetékes ivóvíz. Számos további terv és elképzelés körvonalazódott: az utak korszerűsítésétől, intézmények felújításától kezdve új beruházásokig, mint a jegenyei ifjúsági táborhely átalakítása modern vendégfogadóvá. Vákár Istvánnal, a megyei tanács alelnökével beszélgettünk mindezekről.

Második mandátumának végéhez közeledik Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, aki a 2016-os helyhatósági választások előtt is szintén négy évig látta el a megye elnökhelyettesi tisztségét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviseletében.

Vákár Istvánról köztudomású, hogy nagyon sokat jár terepre, az a tisztségviselő, akivel számtalanszor lehet találkozni vidéken, magyar kulturális rendezvényeken, építkezéseknél illetve beruházásoknál, képviseli az intézményt a kolozsvári különféle programokban, de úgymond házon belül is rendszeresen jelen van. A megyei tanács nem szűkölködik fejlesztési beruházások terén sem, a médiában is elismerőleg írtak országosan vezető helyéről az európai uniós pénzalapok lehívása tekintetében. A megyei tanács alelnökével irodájában beszélgettünk a megvalósításokról, elkezdett és folyamatban levő munkákról, de tervbe vett vagy csak elgondolt elképzelések is szóba kerültek – természetesen érintőlegesen, hiszen sok esetben éveket igénylő bonyolult folyamatokról van szó. Vákár István úgy véli, minden munkálatot, bármilyen területről legyen szó, komolyan kell végezni, és jogos a lakosság elvárása, hogy maradéktalanul megvalósuljon minden megígért és elkezdett beruházás. Mert az is igaz, ha mindenki úgy dolgozna, mint otthon saját magának, nem így állna a megye, de az ország sem – vallja.

- Jelenleg melyik a legfontosabb zajló programja Kolozs megyének?

- A vízprogram. Kolozs és Szilágy megye víz- és csatornahálózatának bővítésére 352 millió euró értékű, európai uniós nagyprojektet sikerült elnyernünk, ezt a megyei tanács alárendeltségébe tartozó Szamos-Tisza Vízügyi Társaság menedzseli. Nagy, legalább négy-öt évet tartó munkálatról, korszerűsítésről van szó, és majd a kivitelezésnek köszönhetően a Kolozs és Szilágy megyei háztartások 95 százalékában lesz jó minőségű, vezetékes ivóvíz. Emellett a kétezer főnél több lakossággal rendelkező településeken a szennyvízlevezetés is biztosítva lesz. Kiterjesztjük a gyalui vízkezelő állomásról érkező, vízminőségileg az ország egyik legjobbjának tartott ivóvízhálózatot a szilágyságra is. Eddig Méra, Szucság, Andrásháza, Kide, Szelicse valamint Kolozsbós települések vízhálózatát már sikerült kiépíteni, és még tavaly üzembe lettek helyezve. A települések közművesítését stratégiai fontosságúként kezeljük, a helyi önkormányzatokkal együtt, hiszen a lakossági jogos igényeket hivatottak kielégíteni. A víz, a vízellátás rendkívüli fontosságú, enélkül nem beszélhetünk sem gazdasági fejlődésről, sem település fejlesztésről.

- Hasonlóan fontos a települések fejlődésében az utak kiépítése, valamint ezek járhatósága, minősége, amivel helyenként elégedetlenek a lakosok, gépkocsivezetők.

-  Mi is elégedetlenek vagyunk sok esetben a kivitelezővel szemben. Sok útszakasz nagyon nehezen készül el különféle kivitelezési, gazdasági, munkaügyi és jogi problémák, nehézségek miatt, amiről a lakosságnak nincs tudomása. Bonyolult adott esetben ezekkel a cégekkel szerződést bontani, jó ügyvédjeik vannak, és előfordulhat, hogy a pereskedés után kártérítenünk kell, miközben még a munkát sem végezték el. De a mi, az intézmény igyekezete természetesen az, hogy korszerűsítsük az utakat. Fontos megemlíteni, hogy elkezdődtek az úgynevezett besztercei út Fodorháza-Esküllő-Szilágy megyei megyehatár és a Válaszút-Kolozsborsa-Borsaújfalu szakaszok felújítási munkálatai, amelyet 130 millió eurós uniós alapból kivitelez a megyei önkormányzat. De több megyei utat is sikerült felújítani az elmúlt időszakban, például a Kolozs felé vezető út Apahida-Hurubák közötti szakaszát, továbbá új aszfaltréteg került a Tordai hasadékhoz vezető 103G megyei útra. Emellett befejeződtek a korszerűsítési munkálatok a Györgyfalva-Tordatúr közötti és az Alsódetrehem-Maros megyei megyehatár közötti, valamint az Aranyosegerbegy-Fráta-Tótháza-Mócs útszakaszon. De komoly javítási munkálatok zajlottak a 109D megyei út Füzesmikola-Szék-Gyulatelke-Visa, és az Aranyoslóna-Magyarfenes-Tordaszentlászló szakaszon is.    

Az alelnök köztudomásúan sokat jár terepre, a felvétel a kalotaszegi magyar napokon készült

Az utakkal kapcsolatosan a kolozsvári közszállítás is szóba került, valamint a város túlzsúfoltsága annak ellenére, hogy a közszállítás járművei most már hosszabb ideje a városon kívülre is eljutnak sok településre. Van elképzelés arra is, hogy a város úgynevezett bejövő kapuinál, például Dés és a repülőtér felől, nagy parkolókat alakítsanak ki, ahonnan a közszállítás hozná a városközpontba, a munkahelyükre az ide érkezőket, elkerülve ezzel azt, hogy mindenki saját gépkocsijával érkezzen. Sőt, bicikliutat is ki lehetne építeni, vagy elektromos bérautókat használni, próbálnak a zöld szállításra is koncentrálni – vázolta fel Vákár István. Nem elég drágítani a parkolóhelyeket, hanem valamilyen alternative lehetőséget kell felkínálni, hangoztatta. Nagy ütőereje lehetne a városnak a vasútvonal, amit úgyszintén nem használunk ki eléggé, pedig például a Gyaluból, Kapusról érkező alkalmazottakat elszállíthatná mondjuk a Bosch nemeszsuki gyárába. Vákár István szerint több tekintetben mentalitást is kellene váltani, mert amíg korábban úgy gondolkoztunk, hogy a bölcsődének, óvodának a lakóhelyhez kell közel lennie, most ésszerűbb lenne, ha mindez a szülők munkahelyének a közelében lehetne. Ebben nagyobb szerep hárulna a nagybefektető munkaadókra, hogy például otthonteremtésben, -kialakításban is gondolkozzanak, hiszen a számítástechnikában dolgozóknak is lakniuk kell valahol.

Hasonló elgondolás érvényesülhetne az új megyei sürgősségi kórház felépítésénél is, magyarázta Vákár István: ehhez a területet, 12 hektárt, a megyei tanács biztosította, a beruházás, az építkezés az egészségügyi minisztériumra hárul. Ekkora területen akár lakásokat is építhetnének a fiatal orvosoknak, és akkor nem lenne kérdés, hogy hol lakjanak, nem lenne probléma, hogyan jussanak majd el a kórházhoz – vélekedett a megyei alelnök.

- Annak ellenére, hogy a kórházak esetében tulajdonképpen csak az ingatlan van a megyének alárendelve, a személyzet és a felszerelés is a minisztérium hatásköre, kórházi fejlesztésekre, orvosi felszerelésekre és javítási munkálatokra közel 27 millió lejt irányoztunk elő a tavalyi költségvetésben, 400 százalékkal többet, mint 2017-ben. Idei költségvetésünkben majdnem 10 millió lejt különítettünk el erre a területre. Több kórház korszerűsítésére és felszerelésére, modern eszközök beszerzésére európai uniós forrásokat is nyertünk, például a megyei sürgősségi kórház, a járványkórház, a rehabilitációs kórház valamint a sürgősségi gyermekkórház járóbeteg részlegére és eszközállományára. Az egészségügyi ellátás minősége valamint fejlesztése kiemelt fontosságú, hiszen az életminőséget növelik az egészségügyi rendszert célzó beruházások – mondta az alelnök.

- Milyen lényeges megvalósításokat említene még meg?

- Kulturális és ifjúsági programok lebonyolítására, egyházak támogatására, sporttevékenységek megszervezésére hozzávetőleg 20 millió lejt hagytunk jóvá az elmúlt négy évben. Jelentős támogatást ítéltünk meg magyar egyesületek és alapítványok számár.

Külföldi gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítése is fontos fejezete az önkormányzati munkának, számos eredmény született az elmúlt periódusban. Testvérmegyei kapcsolatot létesítettünk Hajdú-Bihar megyével, ennek aláírására 2014. szeptemberében került sor. Együttműködési megállapodás született Kolozs megye és Örményország Armavir régiója között 2017. júniusában. A Bánffy-palota és a Redut restaurálására jelentős összegeket különítettünk el, a Redut esetében a munkálatok folytatására európai uniós forrásokat is megpályáztunk. A Bánffy-palota restaurálására az elmúlt 3 évben közel 5,5 millió lejt irányoztunk elő. Sajnos, a válaszúti Bánffy-kastély felújítására kiírt negyedik versenytárgyalásra sem jelentkezett senki. Az elnyert uniós pályázat révén megyénk egyik építészeti ékkövét képező válaszúti kastély végre régi pompájában tündökölhet, és a beruházás ugyanakkor a térség vonzerejének növelését is szolgálná. Remélem, hamarosan elkezdődhet a kastély restaurálása. De megújult a Tudor Járda Népfőikola épülete is. A népfőiskola és a Puck Bábszínház új mikrobuszt vásárolt a megyei önkormányzat támogatásával.

Roppant büszke vagyok, hogy ünnepélyes keretek között, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Mile Lajos úr jelenlétében felavattuk tavaly márciusban a Kolozs megyei Octavian Goga Könyvtárban kialakított magyar részleget. Szeretném megköszönni ezúton az adományozott könyveket a kiadóknak, magánszemélyeknek.

Továbbá átvettük az egeresi önkormányzattól tavaly a jegenyei ifjúsági táborhelyet, ahol 21. századi követelményeknek és turisztikai igényeknek megfelelő épületegyüttes kialakítását tervezzük, kapcsolódó szolgáltatásokkal, egészéves vendégfogadási feltételek megteremtésével, ahol iskolai, szociális, egyházi, művészeti, tudományos és hagyományőrző táborokat szervezhetnek az érdekeltek. A jelentős felújítási munkálatokat európai uniós pályázati forrásokból vagy saját költségvetésből biztosítjuk majd. Valamint hitelezői minőségben éltünk a törvény adta lehetőséggel, és megvásároltuk a Clujana cipőgyár tulajdonában levő Corvin/Május 1. téri épületeket, ily módon a gyár megmenekült idén a fizetésképtelenségtől, és áttelepül majd a Tetarom l-es ipari parkba.

Arra a kérdésre, hogyan sikerült együtt dolgozniuk, együttműködniük a megyei tanácsban a többi tanácsossal, Vákár István úgy vélte: - Ha az ember időben tervez és jó csapattal dolgozik, jó teljesítményt tud elérni. Ilyen jó csapatot alkot a megyei tanácsosi gárda és a helyi önkormányzataink vezetői valamint a tanácsosok. Fontosnak tartotta az ifjúság és a nők bevonását a munkába, hiszen a különböző generációk másképp gondolkodnak, más az érdeklődési körük, másképp használják ki a műszaki lehetőségeket. Lévén, hogy a csapatban a negyvenhét évével ő a legidősebb, a fiatalítás már megtörtént, hangsúlyozta az alelnök, aki szívesen dolgozna tovább ezzel a csapattal. A munkájuk eredményességéhez lényegesnek tartja a jó kapcsolatot a többségi tanácsosokkal, lakossággal egyaránt. Bízik abban, hogy eredményeiket értékelni fogják az emberek, és sikerül tovább folytatni számos elkezdett projektet. Büszkén jelentette ki, hogy a megye magyar települései a legszebbek, de problémák még sok helyen adódnak, egészségügyi ellátásban, infrastruktúrában, amelyeket meg kell oldani közösségi összefogással, hiszen még nincs vége a munkának. 

Borítókép: Rohonyi D. Iván fotója