Nemrég jelent meg Németországban egy friss kiadvány, amely az ókori birodalmak, elsősorban a Római Birodalom környezetre és a természetre gyakorolt hatását vizsgálta. Mondanunk sem kell, hogy az emberiség történetében egészen a 20. századig a környezetvédelem nem létezett, mint jelenség, bár annak szükségessége jóval azelőtt felmerült már, és többen hirdették a természet és ember közötti viszony fontosságát. Az, hogy a 20. században és a jelenben a környezetvédelem kisebb nagyobb mértékben, de jelen van társadalmunkban és a közbeszédben, nagyrészt azoknak a tudósoknak és kutatóknak köszönhető, akik egész életüket arra teszik fel, hogy a tengereket, az éghajlati jelenségeket, a fauna és a flóra változásait kutassák a világ minden pontján, nemegyszer embertelen körülmények között.
A természettudományok elkötelezett hívei – biológusok, meteorológusok, botanikusok, éghajlatkutatók, zoológusok és természetvédők – az Egyesült Államokban hevesen bírálták Donald Trump és környezetvédelmi szakembereinek nyilatkozatait, amelyek kétségbe vonják a jelenleg észlelhető klímaváltozás emberi hatását. Az amerikai hatóságok azzal érvelnek, hogy az emberiség által kibocsájtott széndioxid mennyiségnek valamint a kortárs ipari szennyezésnek nincs olyan globális és hosszú távú hatása, amely gyökeresen megváltoztatná a klímaváltozás egyébként természetes folyamatát és körforgását. Bár számos rangos folyóirat és nemzetközi kutatás bebizonyította ennek ellenkezőjét, és hangsúlyozta az emberi tevékenység látható nyomait és a klímaváltozás felgyorsulását az elmúlt fél évszázadban, sajnos az amerikai hatóságok ezt nemcsak hogy ignorálják, de egyenesen háborút indítottak a klímakutatás ellen. Számos kutatóintézet költségvetését megtépázták, és további szigorító intézkedések révén lassítani kívánják az amerikai klímakutató intézetek munkáját.
A March for Science mozgalom fő célja, hogy felhívja a nagyközönség és a társadalom figyelmét a tudomány fontosságára a mindennapjainkban és a politikában egyaránt. Egy olyan korszakban, amikor álorvosok, homeopaták, pszeudo-gyógyítók, sarlatánok, újvallásalapítók, áltörténészek és klímaváltozás tagadók százai veszélyeztetik a valódi, tudományos kutatás hitelességét és eddig elért eredményeit, egyre fontosabb lesz, hogy a kutatók, tudósok – legyen szó a humántudományokról vagy a természettudományokról – kiálljanak saját diszciplínájukért és harcoljanak igazukért. A világ több országában – és különösen a populista politikusok által irányított vidékeken – a tudomány társadalomban játszott szerepét korlátozni akarják, forrásaikat elzárják, kutatásaikban akadályozzák és ellehetetlenítik. Ez oda vezethet, hogy a tudósok eddig elért eredményei és még most sem igazán stabil helye a mindennapokban tovább csökken, és társadalomformáló szerepüket átveszik az álhírek, féltények és hamis tudományos érvelések.
Bár a platóni ideától, ahol filozófus-uralkodók irányítják majd a társadalmat és ahol a tudományos műveltség minden halandó ember számára alapvető igény lesz, továbbra is utópia 2017-ben, a Donald Trump és hozzá hasonló populista politikusok által a tudományos világ ellen indított hadjárat már-már orwelli világot idéz elénk. Erre szeretné felhívni a társadalom figyelmét a Séta a tudományért mozgalom, amelyhez a kolozsvári tudományosság is csatlakozott. Április 22-én a Főtéren találkozik az erdélyi tudományos világ krémje, hogy tiltakozásával csatlakozzon egy olyan globális mozgalomhoz, amely jelenleg a tudományosság hitelét és társadalomban játszott alapvető szerepét igyekszik megvédeni.
