Rövid tanév, kicsi teljesítmény?
Vissza

Rövid tanév, kicsi teljesítmény?

Újra napirendre került a tanév meghosszabbításának témája, erre vonatkozóan az USR-PLUS állt elő törvényjavaslattal. A tervezet szerint a tanév szeptember 1-jén kezdődik, két szemeszterből áll, a nyári vakáció pedig egy hónappal csökkenne. Az elemisták esetében 175, az általános iskolások számára 180, a líceumban pedig legkevesebb 185 napig tartana az oktatás.

A törvénytervezet kiötlői – akik nem oktatási szakemberek, hanem politikusok, mi másak is lehetnének? – azzal támasztották alá kezdeményezésüket, hogy az Európai Unióban nálunk a legrövidebb a tanév (165 nap), ennek meghosszabbítása pedig a tanulók teljesítményének a javára válna.

Az uniós országok mintegy felében legkevesebb 180, a másik felében pedig 190 napot vagy még ennél is többet tart a tanév.  Példaként a világszerte elismert dán és a finn oktatást hozzák fel, Dániában 200 napos a tanév, Finnországban pedig 187. Szintén az élen jár Olaszország 200 nappal. A vakáció pedig ezzel arányosan rövidül. Az uniós felmérések szerint Románián kívül a legkevesebbet Máltán járnak iskolába a diákok (165 nap).

Tény, hogy az említett országok a nemzetközi méréseken – a közismert és számunkra mumusként emlegetett PISA-méréseken például – az élbolyban állnak. Ennek ellenére megkockáztatom azt a véleményt, miszerint a közoktatás minősége nem feltétlenül van összefüggésben a tanév hosszával.

A cursdeguvernare.ro portálon olvasható tanulmány szerint, ha marad a jelenlegi trend, azok a gyerekek, akik most kezdik az első osztályt, mire befejezik a nyolcadikat, gyakorlatilag egy év lemaradásuk lesz például a németországiakhoz viszonyítva, ahol 188 napos a tanév. 

Tudjuk jól, hogy a romániai közoktatás „számtalan sebből vérzik”. Szerintem is az egyik legnagyobb gond a tanulók túlterheltsége, de ez nem a tanév rövidségével magyarázható, hanem az indokolatlanul sok tananyaggal, házi feladattal, amelyek megoldása rendszerint nem csak a gyerekek teherbírását teszi próbára, hanem a megoldásukban segédkező szülőkét is.  Nem hiszem, hogy ha a tananyagot nem „csak” 162, 165 vagy 167, hanem, mondjuk, 182 nap alatt sulykolják a fejekbe, akkor egyszerre megoldódna a problémák zöme.  Ezért állítom, hogy elsősorban nem a tanév meghosszabbításán kellene agyalni, hanem azon, hogy a tananyagot minél ésszerűbben állítsák össze. Érdemes lenne összevetni a „mennyiséget” is: mennyit és milyen formában tanulnak Finnországban, Dániában vagy Németországban, és mit próbálnak itthon a tanulók fejébe betölteni. Mindezt annak ellenére, hogy Daniel Funeriu a portálnak úgy nyilatkozott: nincs nagy különbség a romániai és más európai országok tananyagmennyisége között, a volt tanügyminiszter az üdvözítő megoldást a nyári vakációnak egy hónappal való csökkentésében látja.

És ha már a romániai oktatásnak az európai felzárkóztatása a téma, akkor nem utolsó sorban oda kellene figyelni végre a digitális oktatás javítására, a kisebb településeken működő tanintézetek felszerelésére, a hátrányos helyzetben levő családok gyerekeinek támogatására és felzárkóztatására.  Amint ugyanis az ezzel kapcsolatos vitákból kiderül, a hosszabbítás ellenzői elsősorban a nagyvárosi elit iskolákba tanuló gyerekek szülei, akiknek nem gond magán tanárok segítségével tartani a szintet, ellentétben a vidéki diákokkal, ahol a lemaradás egyre hangsúlyosabb. 

A törvénytervezetet ellenzik mind a tanügyi szakszervezetek, mind a szülői szövetségek. Negatív véleményüket azzal indokolják, hogy a javaslattevők érvei nem meggyőzőek, ami a diákok teljesítménye és a tanév meghosszabbítása közötti összefüggést illeti. Ahhoz, hogy valóban meghatározó változásokat hozzon a tanév szerkezetének az átalakulása, több más komoly szerkezeti átalakítás, reform szükséges ezzel egyidőben.

Amint az idézett cikkből is kiderül, tekintettel a heves ellenkezésre, nem valószínű, hogy a kezdeményezésből lesz valami. Addig sem árt felhívni választott képviselőink és szenátoraink figyelmét a tanév meghosszabbításának hátrányaira – még több terhelés, kevesebb pihenés - mivel gyermekeink, sorsa, boldogulása azért az ő kezükben (is) van.

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Ma ünnepeljük a magyar dráma napját
Két hét múlva kezdődik a 21. ...
TŰZ A TETAROM 1-NÉL, A TÖRÖKVÁGÁSNÁL

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • VIDEÓINTERJÚ – Tasnádi Szilárd: ...
  • Egy báró szobra
  • VIDEÓINTERJÚ – Hogyan ...
  • Több mint egy tucat település vörös ...
  • Toleranciagyakorlás