Rotondákat, falképegyütteseket tárt fel a református templomok kutatása

Hároméves felmérés eredményeit ismertették Kolozsváron

Rotondákat, falképegyütteseket tárt fel a református templomok kutatása
Újdonságokat és érdekességeket ígért az a hároméves kutatás, amelyet közel félszáz szakemberből álló csapat végzett az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) által kezdeményezett, a református templomok felújítását érintő konferencia keretében. A háromnapos, november 25–27-én Kolozsváron zajló konferencia célja az volt, hogy bemutassák a 2019–2021 között Magyarország kormánya és az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) támogatásával lezajlott Tíz erdélyi református templom integrált interdisziciplináris kutatása elnevezésű program eredményeit. A konferencia megnyitása után péntek délután Kovács Zsolt művészettörténész és Molnár Zsolt régész, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatói számoltak be a sajtótájékoztatón a hároméves kutatás eredményeiről. A két szakember hangsúlyozta: óriási lehetőség volt ez a szakma számára, amelynek során az EREK-től teljesen szabad kezet kaptak.

Háromnapos konferencián mutatták be az elmúlt hétvégén, Kolozsváron a Magyarország kormánya és az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) támogatásával lezajlott Tíz erdélyi református templom integrált interdisziciplináris kutatása program eredményeit.

– Tíz kiválasztott templom teljes körű kutatását végeztük el régészeti, művészettörténeti szempontból. A templomokban található értékek, a vakolat alatt rejtőző falképek, a festett bútorzat vizsgálata kiegészült dendrokronológiai kutatásokkal, amelyek az egyes épületek datálásában nyújtottak nagyon fontos fogódzókat. Rajzzal dokumentáltuk a helyszínen megfigyelt jelenségeket. A munkálatok három éven át tartottak. Összetett csapat végezte őket, amelyben helyet kaptak régészek, művészettörténeti szakemberek, restaurátorok. Összesen negyvenhat kutató vett részt több intézmény részéről. A georadaros méréseket pedig budapesti kollégák végezték – nyilatkozta a kolozsvári Kovács Zsolt művészettörténész, BBTE-oktató. Hozzátette: az alapvető cél az volt, hogy a műemlékek tervezett helyreállításához kapcsolódóan feltárják a templomok történetét, rejtett értékeit, föld alatti részeit. Olyan tudományos eredményeket, illetve olyan adatokat hoztak nyilvánosságra, amelyeket a restaurálás során meg lehet mutatni a nagyközönségnek.

Számos új, korábban ismeretlen részletre derült fény a kutatások során. Például három Árpád-kori rotondát tárt fel a kutatás, Erdélyben csak néhányat ismertünk eddig. Kis túlzással azt mondhatjuk: a kutatások során megduplázódott az ismert erdélyi rotondák száma. Továbbá falképegyütteseket sikerült azonosítani, amelyekről korábban nem is tudtunk. Megtaláltuk Vízakna gótikus kápolnáját is, amely korábban szintén ismeretlen volt. A történelmi és a levéltári adatok mellett új összefüggésrendszerben vizsgálhattuk ezeket a műemlékeket – fogalmazott a művészettörténész.

Az EREK nagyvonalúan a szakemberekre bízta annak a tíz felújítandó templom kiválasztását, ahol a kutatásokat végezték az általuk meghatározott szakmai szempontok szerint. Igyekeztek úgy összeválogatni a templomokat, hogy azok fontos műemlékek legyenek, amelyek várhatóan régészetileg fontos újdonságokkal szolgálhatnak. Olyanokat választottak, ahol eddig nem zajlott falkutatás, így nagy volt a valószínűsége falképek vagy valamilyen jelentős részlet előbukkanásának, amitől az adott épület egyedülállónak számít Erdélyben – tudtuk meg Kovács Zsolttól.

– Még nem végeztek ilyen kutatást Erdélyben, ezért óriási lehetőség ez a szakma számára – mutatott rá Molnár Zsolt régész, BBTE-oktató, aki szeriny az általuk megfogalmazott szakvélemény a majdani restaurálás alapját képezik. – A szakembereket a tudományos cél hajtja: azért kaptunk „pénzt, paripát, fegyvert”, hogy olyan dolgokat próbáljunk találni, amelyről sejtettük, hogy fontos eredmény lehet, de eddig vagy nem tudtunk róla, mert nem volt keret, vagy elég szakember a felkutatásukhoz. Ennyi szakember soha nem dolgozott együtt ezelőtt. Szatmári, kolozsvári, udvarhelyi, csíki szakemberek, a budapesti, a pécsi egyetem, munkatársai segítették a munkánkat geofizikai mérésekkel és kormeghatározásokkal, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) debreceni kutatóintézetében végeztek el. Fontos volt ez a szakma számára is – magyarázta a régész. Hozzátette: sokat vitatkoztak azon, mit kutassanak. – Az alapelv az volt: tudtuk egy-egy templomról, hogy fontos műemlék, de nem tudunk érdemben tényeket. Három évig dolgozhattunk, így vissza is tudtunk térni egy-egy helyszínre. A tíz templomról közel 400 szakvélemény született, amely az építészeket segíti a minél jobb restaurálási tervek készítésében – mondta Molnár Zsolt. A szakember hozzátette: a munkálatok elvégzéséhez sok éjszakázásra, megértő családra volt szükség, hiszen a tavasztól őszig tartó terepmunka csak egy része ennek a történetnek.

A projekt egyedinek mondható az erdélyi épített örökség kutatásában: a tíz műemlék interdiszciplináris vizsgálatában negyvenhat szakember (tizenhét régész, hat régésztechnikus, öt művészettörténész, három dendrokronológus, hat geofizikus, két fizikus, két légirégészettel, fotogrametriával, topográfiával és 3D rekonstrukcióval foglalkozó szakember, antropológus, faberendezés, falképrestaurátor és két tárgyrestaurátor vett részt. A munkában a BBTE történelem-filozófia karának több mesterszakos hallgatója is segédkezett. A programban öt múzeum – a kolozsvári, a Maros, Szatmár megyei múzeum, az udvarhelyi és a Csíki Székely múzeum –, négy egyetemi tanszék (BBTE Régészeti és Művészettörténeti Tanszék, ELTE Geofizikai Tanszék, Pécsi TE Régészeti Tanszék, Kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetem) és egy akadémiai kutatóintézet (MTA Debreceni Atommagkutató Intézet, Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratórium) munkatársai dolgoztak együtt. A Fehér megyei csombordi, a magyarlapádi, marosszentimrei, tövisi templom, a Maros megyei marosvécsi, a Szeben megyei mikeszászai, vízaknai, a Hargita megyei nagygalambfalvai, a Kolozs megyei nádasdaróci, újtordai református templomokat kutatták.

(Borítókép: Az interdiszciplináris kutatás tudományos eredményeit hozták nyilvánosságra a konferencián / Fotó: Zajzon Zalán)