Rontja az élelembiztonságot a termőföldek kiárusítása
Vissza

Rontja az élelembiztonságot a termőföldek kiárusítása

A termőföldek kiárusítása hátráltatja Kelet-Európa agráriparát és élelembiztonságát. A román termőföldek kivásárlásának nemcsak a liberális tulajdonjogi szabályozások, de az adásvételi folyamatok terén tapasztalható korrupció is kedvez – tudhattuk meg a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) három oktatójának nemrég közzétett tanulmányából, amely az élelembiztonság kérdését a nagy kiterjedésű termőföldek adásvétele szempontjából vizsgálja meg a kelet-európai térségben. A tanulmány egyik szerzője, Réti Kinga BBTE-oktató szerint a nagyobb kiterjedésű termőföldek kiárusításának negatív hatásait a helyi lakosok érzik meg leginkább, mivel legtöbb esetben nekik nem származik nyereségük ezekből a felvásárlásokból és megművelésekből. A külföldi befektető pedig saját maga dönti el, hogyan műveli meg a földet és kivel. Továbbá az intenzív mezőgazdaság nincs jó hatással a talaj minőségére és termékenységére nézve sem.

Kelet-Európában egyre nagyobb problémát jelent, hogy a külföldi befektetők kiszorítják a helyi közösségeket a termőföld használatából. A jelenségnek nemzet-, illetve élelembiztonsági vonzatai is vannak, hiszen a felvásárolt földekről betakarított termények java a külföldi piacra jut, célzott agrártámogatások hiányában a hazai kisgazdák és a vidéki termelők versenyképtelenné válnak, a fogyasztók pedig kénytelenek olyan, külföldről behozott élelmiszereket vásárolni, amelyeknek a minősége kevésbé ellenőrizhető – mutat rá a BBTE három oktatójának nemrég közzétett tanulmánya.

A szerzők véleménye szerint a problémának elsősorban történeti okai vannak: a korábban kollektivizált termőföldek és legelők egy része beerdősödött, a visszaszolgáltatások (például Románia és Bulgária esetében) és az újraosztások (Oroszországban, Ukrajnában) pedig a gazdasági liberalizmus szellemében történtek, így a földek szabad adásvételét, kiárusítását ma nem fékezi semmi.

A kutatók öt kelet-európai ország  Bulgária, Fehéroroszország, Oroszország, Románia és Ukrajna esetében tekintették át a 2000 és 2018 közötti, 200 hektárosnál nagyobb földterületekre vonatkozó adásvételi ügyleteket a Land Matrix adatbázisa alapján. Az ügyletek gyakoriságát, méretét az említett országok olyan társadalmi-gazdasági-népességi mutatóival vetették össze, mint például a népesség iskolázottsága, a korrupció mértéke, a GDP, a vidéki és a városi populáció aránya.

Sok tekintetben beszédes Románia példája: az ország népességének 47%-a él vidéken, a munkaképes állampolgárok 40%-a mezőgazdasági alkalmazott, ehhez képest a mezőgazdasági termékek az ország GDP-jének mindössze 13,4%-át teszik ki. Az ország mezőgazdasági potenciáljait mutatja, hogy még a jelenlegi igen gyenge marketing, túlzottan tagolt farmszerkezet, elavult infrastruktúra és hagyományos munkaszervezés mellett is a legnagyobb európai gabonaexportőrök közé tartozunk. Összevetésképp érdemes megjegyezni, hogy míg a fejlettebb nyugat-európai országok hektáronként általában 7000-8000 kilogramm búzát takarítanak be, addig a kelet-európai országok alig 3000 kilogrammot.

Romániában Temes, Ialomiţa, Călăraşi, illetve Dolj megyékben árusították ki a legtöbb nagy kiterjedésű termőföldet: az elmúlt 18 évben közel félszáz tranzakciót jegyeztek a fentebbi négy megyében. Jelenleg az ország termőföldjeinek 2,96%-a van külföldi kézen, a kivásárolt földek 60%-át mezőgazdasági célokra használják a külföldi tulajdonosok. A Korrupcióérzékelési Mutató 2017-ben, Romániában a 100-as skálán 48-at mutatott, Fehéroroszországban 28-at, Bulgáriában 43-at, Oroszországban 29-et, Ukrajnában 30-at.

A tanulmány két tényező esetében mutatta ki, hogy ezek szoros összefüggésben állnak a nagy kiterjedésű termőföldek kiárusításával, áttételesen pedig az élelembiztonsággal. A nagyobb kiterjedésű gabonaföldekkel rendelkező országok jobban vonzzák a befektetőket. A korrupció, az átláthatatlanság a szerződéskötések terén, a társadalmi konzultációk hiánya közvetettebb módon, de szintén serkenti a földek kivásárlását, és ugyanígy a vidéki népesség nagyobb aránya is, amely kelet-európai kontextusban sebezhetőségre utal. A szerzők szerint a folyamatot az fékezhetné, ha az érintett országokban javítanák az ügyletek átláthatóságát és szigorítanák azok feltételeit, illetve ha a kormányok következetes támogatási rendszert alakítanának ki a kisgazdák és vidéki termelők számára.

– Az élelembiztonság a jelen társadalom egyik fontos problémája, amely mindannyiunkat érint, és kellene érdekelnie. A tanulmány azzal a feltevéssel kezdődött, miszerint a mezőgazdasági területek, illetve a termőföldek ellenőrzése valójában a lakosság élelmiszerének az ellenőrzését jelenti. Ez az oka annak, hogy a hatékony földfelügyelet az egyik legnagyobb kockázatot jelentő probléma a nagy földterületet érintő tranzakcióknál. A föld megragadása (land grabbing) valójában küzdelem a hatalomért és az erőforrások ellenőrzéséért, mivel az új tulajdonos dönt a földhasználatról – mit kell termesztenie és milyen mezőgazdasági módszereket vet be –, illetve kinek adja el. Mivel nagy kiterjedésű területekről van szó egy országon belül, a következmények a mezőgazdaságban dolgozó embereket érintik. Több hónap munkája áll az adatgyűjtés és feldolgozás mögött. Az adatokat a Land Matrix adatbázisból vettük át és dolgoztuk fel – nyilatkozta lapunknak a tanulmány szerzője, Réti Kinga BBTE-oktató.

– Az élelmiszerbiztonság fontos tényező a földvásárlásban. Ha a földegységek emelkedő tendenciája folytatódik, feltételezhető, hogy a következő 10-15 évben Kelet-Európa valószínűleg a legitimitás és a földgazdálkodással kapcsolatos döntéshozatalban való részvétel valódi válságával szembesül, amely alapvető következményekkel járhat az európai civilizáció minden területén – összegzett Réti Kinga.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

A kárpátaljai magyar képviselőjelöltek ...
Dăncilă nem bízik Kövesiben
Az első ember 50 éve lépett a Holdra

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ