Romániának kétszer jobban kell teljesítenie, mint eddig
Interjú Winkler Gyula EP-képviselővel az uniós költségvetésről és helyreállítási csomagról
Interjú Winkler Gyula EP-képviselővel az uniós költségvetésről és helyreállítási csomagról
Vissza

Romániának kétszer jobban kell teljesítenie, mint eddig

"Most arra kell számítani, hogy Románia kétszer jobban kell teljesítsen, mint ahogy a legjobb időszakában tette eddig ahhoz, hogy a következő három évben lekösse a helyreállítási alapban levő pénzeket. Nagy kihívást jelent beilleszkedni a három évbe, remélem, hogy az uniós pénzek felhasználása terén nemrég végrehajtott decentralizáció növelni fogja az adminisztratív hatékonyságot", véli Winkler Gyula.

- Sokan úgy vélték, hogy történelmi sikernek számít a járvány okozta gazdasági válság utáni helyreállítási program, valamint az EU 2021-2027-es költségvetéséről született megállapodás az Európai Tanácsban. Ön is így látja?

- Én is történelmi sikernek tekintem, és ez elsősorban az Európai Unió történelmi sikere, hiszen a gazdaság olyan mély válságban van, amire nem volt példa mintegy 80 éve, a két világháború közötti nagy gazdasági válság óta. Ez nem vélemény, hanem a számok támasztják alá, így rendkívülinek számít a mostani helyzet, amire rendkívüli megoldást kellett találni. Előzménytelennek számít a 750 milliárd euró keretösszegű helyreállítási alap, ez a pénz nem áll az EU rendelkezésére, hanem hitelt vesznek fel, amit az Európai Bizottság egy mechanizmus szerint szétoszt a tagállamok között. Az EU-csúcson nagyon feszültek voltak a tárgyalások, és annak ellenére, hogy mindenki elégedetlen az EU valamely aspektusával, mégis sikerült megállapodásra jutni, ami azt mutatja, hogy mindenki érzi: az egyedüli lehetséges jövő az Európai Unión belül van. A 750 milliárd euró hitelt 30 év alatt fizetik vissza a tagállamok, amelyek közös felelősséget vállaltak ezért, így ez a törlesztési folyamat 2058-ban ér véget. Ez az eszköz mindig eszébe fogja juttatni a vezetőknek és a tagállamoknak, hogy létezik egy közös célkitűzés: a gazdaság fellendítése és új munkahelyek létrehozása.

-Mennyire osztja az eladósodással kapcsolatos aggodalmakat?

-Két választása volt az EU vezetőinek, vagy most nem tesznek semmit és feláldozzák a következő nemzedéket, amely beleszületik egy mély válságba, ahol nem lesznek munkahelyek, vagy gyorsan megpróbálunk kilábalni a jelenlegi válságból a hitel segítségével, és két-három év alatt érezhető javulás történik gazdasági téren, ami megkönnyíti ennek a generációnak a majdani boldogulását. Az EU megteremti annak a lehetőségét, hogy túlzott terhek nélkül harminc év alatt visszafizethető legyen a hitel, ugyanis ne felejtsük el, hogy az európai közösségnek szinte 500 millió lakosa van, akik jelentős gazdasági erőt képviselnek. Ha most nem zuhanunk mély válságba, lehetőségünk lesz, hogy méltányos módon, túlzott terhek nélkül fizessük vissza a kölcsönt. Reménykeltő, hogy már történtek előrelépések az egészségügyi válsághelyzet enyhítésére is, ezért megvan az a remény, hogy 2021 ismét a növekedés éve legyen, s ezt akarja támogatni a helyreállítási csomag.

- Románia esetében csak annyit tudunk, hogy 79,9 milliárd euró áll majd rendelkezésére. Milyen összetevői vannak a csomagnak?

- Még nagyon pontos számokat nem tudunk, de a hétéves uniós költségvetési keretből Románia mintegy 50 milliárd eurót kap, a helyreállítási csomagban pedig mintegy 30 milliárd euró áll rendelkezésre, aminek több mint fele vissza nem térítendő támogatás, a többi kölcsön. Ez utóbbi felvételére senki nem kényszerítheti a tagállamokat, csak azok az országok fogják megtenni, amelyek biztosak abban, hogy fel tudják használni eredményesen és vissza is tudják fizetni. A két keretösszeg, vagyis az uniós költségvetés és a helyreállítási alap között az az egyik lényeges különbség, hogy a büdzsé hét évre szól, míg a helyreállítási alapot három év alatt kell lekötni, majd két év alatt le kell zárni az ebből finanszírozott projekteket. A helyreállítási program tehát rövidebb távon próbál támogatást nyújtani a gazdaságnak. Az alapok sikeres felhasználásához Romániának ki kell dolgoznia három országos stratégiai tervet, ebből kettő, a kohéziós és regionális, illetve az agrárpolitikai az EU-költségvetéshez kapcsolódik, a harmadik a helyreállítási alaphoz. Románia 2014-ben is másfél év késéssel adta le a kohéziós országos stratégiai tervet, az agrárpolitikain jelenleg dolgozik a kormány, legalábbis ezt nyilatkozták kormánytagok a médiában, de a széles közvélemény és az érintettek erről igen keveset tudnak. A helyreállítási csomag esetében az Európai Bizottságnak kell megmondania a prioritásokat, de a végrehajtást a tagállamokra bízza. Azt viszont tudjuk már, hogy elsősorban a járvány hatásainak enyhítése, a digitalizációra való átállás és a fenntartható fejlődés célja elérése érdekében lehet majd pályázni.

- Mennyire kemény viták várhatók az Európai Parlamentben?

- Az Európai Parlament már összeállított egy határozatjavaslatot, amelyben kemény kritikákat fogalmazott meg az EU költségvetésével kapcsolatban, hiszen az európai törvényhozás nélkül nem lehet elfogadni a büdzsét. Az EP szerint elfogadhatatlan kompromisszumok születtek az EU-csúcson, így elégedetlen az Erasmus és a Digitális Európa programok, valamint a kreatív iparágak finanszírozására fordított pénzkerettel. Az EP nyomást gyakorolhat az Európai Tanácsra, hogy elvégezze ezeket a finomhangolásokat és figyelembe vegyék a parlament akaratát is. Heves viták várhatók, ezért nehéz időszak elé nézünk. A parlamentben öt hét vakáció következik, majd augusztus utolsó hetében az illetékes szakbizottságok megkezdik a munkát, októberben is még várhatóan folytatódnak a viták, de szeretnénk, hogy novemberben meglegyen a végszavazás a költségvetésről. Ehhez azonban nagyfokú rugalmasságot kell mutatnia minden politikai szereplőnek.

- Mi a további eljárás a helyreállítási csomag esetében?

- A helyreállítási csomagot az ősz folyamán mind a 27 tagállam parlamentjének jóvá kell hagynia, hiszen ez egy új eszköz, így amíg nem történik meg a ratifikáció, addig a csomag nem tud életbe lépni. Remélem, hogy ha az állam- és kormányfők jóváhagyták, akkor meg tudják győzni saját kormánypártjaikat és országaik parlamentjeit is, hogy fogadják el, ugyanis az idő fontos tényező, a lényeg, hogy ne késleltessék sokat, mert ha a csomag nem léphet életbe novemberig, akkor saját magunk alatt vágjuk el a fát.

- A jogállamiság körüli vita előidézhet-e patthelyzetet?

- Az Európai Tanács lényegében arról döntött, hogy lesz egy feltételrendszer, amit ki fognak dolgozni a jövőben a jogállamiságról. Emellett megalkottak egy új fogalmat, az úgynevezett vészféket, ami azt jelenti, hogy bármelyik tagállamnak jogában áll kifogást emelnie más tagállammal szemben a pénzek felhasználása tekintetében, amennyiben úgy véli, hogy annak céljai nem állnak összhangban az európai közösség értékrendjével. Az eljárást a Tanácsnak kell kidolgoznia. Az EP-ben már most élénk vita van, amely sajnos politikai természetű. A jogállamiságnak jelenleg nincsenek pontos kritériumai, így az EU bármely intézménye jogilag csak annyit tehet, amire felhatalmazzák az alapszerződések. Ez a vita meg fogja nehezíteni a költségvetés elfogadását, de nem fogja megakadályozni.

- Románia mennyire lehet elégedett?

- Románia esetében 90 százalékos sikerről beszélhetünk, hiszen a Bukarest által kijelölt és az RMDSZ által is támogatott két legfontosabb cél esetében, a kohéziós alapoknál növekedés figyelhető meg, de az agrárpolitikában a területalapú támogatásoknál is növekedésre lehet számítani. Kevesebb pénz van ugyan a vidékfejlesztésnél, de ezeket a programokat több forrásból lehet finanszírozni, például a helyreállítási csomagból is, így ez a veszteség nem akkora, mint a másik oldalon a nyereség. Az egyik mindenkori elégedetlenség az, hogy romániai gazdák kevesebb pénzt kapnak területalapú támogatásra, mint a nyugat-európai gazdák, de jó hír, hogy 2022-ig az átlagkifizetések értéke hektáronként 200 euróra emelkedik, 2027 végére pedig 215 euróra a jelenlegi 170 euróról.

- Valószínű még így is kisebb lesz, mint a nyugat-európai gazdák támogatása.

- Még mindig elmarad, de ez nem feltétlenül az EU vagy a közös agrárpolitika hibája. Románia olyan országos stratégiai döntést hozott, amit támogatott az RMDSZ is, hogy a kifizetések egy hektártól kezdődnek, és nem úgy van mint Nyugat-Európában, ahol 2,5-3 hektár után jár a támogatás. Az egy hektáros gazdaságok nem fejlődőképesek, ezek lényegében megélhetési farmok, amelyek nem képesek gyarapodást biztosítani, ezzel csak átörökítjük a szegénységet az egyik nemzedékről a másikra. E tekintetben szükség lenne egy széleskörű társadalmi párbeszédre, hogy eldöntsük, milyen agráriumot akarunk 20 év múlva.

- Reálisan Románia mennyi pénzt hívhat le a 80 milliárd eurós keretből?

- Ha az európai uniós pénzek lehívásának eddigi teljesítményét nézzük, akkor nagy gondban van Románia, hiszen alacsony a közigazgatási kapacitása, illetve a bürokrácia és a központosítás miatt eddig gyenge teljesítményt nyújtott. Ehhez hozzáadódik az is, hogy a társadalmi párbeszéd sem kielégítő, ami fontos lenne az országos tervek elkészítésénél, ugyanis Románia rosszul tervezte meg eddig az operatív programokat, a nagy központi infrastrukturális projektekre sok pénzt hagyott, de nem tudta elkölteni, más programokra pedig, ahol nagyobb volt az abszorpciós képesség, túl kevés pénzt különített el. Most arra kell számítani, hogy Románia kétszer jobban kell teljesítsen, mint ahogy a legjobb időszakában tette eddig ahhoz, hogy a következő három évben lekösse a helyreállítási alapban levő pénzeket. Nagy kihívást jelent beilleszkedni a három évbe, remélem, hogy az uniós pénzek felhasználása terén nemrég végrehajtott decentralizáció növelni fogja az adminisztratív hatékonyságot. Gondot jelent az is, hogy a kormány által közzé tett és egyébként sok fontos beruházást tartalmazó gazdasági program sem állapít határidőket, ami létfontosságú az európai uniós pénzek felhasználása esetében.

- Románia vajon fölveszi a rendelkezésére bocsátott 30 milliárd eurós helyreállítási alap hitelkeretét?  

- Erről még korai beszélni, ez a jövő év története lesz, hiszen addig amíg nincs kész az említett országos stratégiai terv, addig nem tudjuk még azt sem, hogy képesek leszünk-e felhasználni legalább a vissza nem térítendő keretet. Ha ezt sem tudjuk felhasználni, akkor a hitelfelvételnek semmi értelme. Ráadásul azt sem tudjuk, hogy lesz-e felelős, jó és stabil politikai támogatással rendelkező kormánya az országnak a parlamenti választások után, mert ez is alapfeltétele annak, hogy a jövő év ismét a növekedésről szóljon és elkezdjünk kilábalni ebből a nehéz helyzetből.


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Indulhat a háztartási gépek ...
Bölcs diákok: középpontban a Föld ...
Erdélyi magyar kutatók saját ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Pozitív emberek pozitív teszttel, ...
  • Országos jelentőségű lelet ...
  • Frankenstein-horror
  • Elhunyt Angi István zeneesztéta
  • Hosszú járvány lesz: 3 év kell a ...