Románia útjai a legveszélyesebbek az unióban
Percenként hárman halnak meg közúti balesetben a világon
Percenként hárman halnak meg közúti balesetben a világon
Vissza

Románia útjai a legveszélyesebbek az unióban

Még egy jó hír a külföldön nyaralóknak: mihelyt átlépik Románia uniós határait, máris nagyobb biztonságban érezhetik magukat az európai utakon, mint itthon. Romániában vannak ugyanis az Európai Unió legveszélyesebb útjai – ért egyet az Európai Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet.

 A legbiztonságosabb utakkal kapcsolatosan már nem ilyen nagy az egyetértés: a bizottság szerint az Egyesült Királyságban, a világszervezet szerint Svédországban érezhetjük magunkat a legnagyobb biztonságban a közutakon. Az eltéréssel együtt mindkét statisztika egyetért abban, hogy világszinten Európában a legbiztonságosabb a közúti közlekedés. Bőven van mit javítani mégis az adatokon, hiszen évente több mint 25 ezren halnak meg az európai utakon, világszerte pedig 1,35 millióan. A WHO adatai arra is rávilágítanak: a közúti baleset a vezető halálok az 5–14 éves gyerekek és 15–29 éves fiatalok körében.

Hetente 500-an halnak meg az EU útjain

Minden 24. másodpercben meghal egy ember közúti baleset miatt a Földön. Naponta 70-en, hetente 500-an halnak így meg az Európai Unióban. Több halálos áldozata van a közúti baleseteknek, mint az AIDS-nek. Négy áldozatból egy gyalogos vagy biciklis, egy másik pedig motorral közlekedett. A kisjövedelmű országokban háromszor nagyobb az elhunytak száma, mint a magas jövedelmű országokban: a kisjövedelmű országokban birtokolják a világ járműveinek 1%-át, de itt történik a halálesetek 13%-a, a magas jövedelmű országokban a világ járműveinek 40%-a a halálesetek 7%-át okozza. Afrikában 1 millió főre 266 haláleset jut évente, Európában 93. A WHO 2-3 évente ad ki többszáz oldalas jelentést a közúti biztonságról, legutóbb 2018 decemberében, amikor az előző jelentéshez képest csökkent a közúti halálesetek száma Amerikában, Európában és a Csendes-óceán nyugati térségében. Általában minden negyedik áldozat gyalogos vagy biciklis, Afrikában szinte minden második. A motorbiciklivel közlekedők teszik ki az áldozatok több mint negyedét, de ez az arány 43% Délkelet-Ázsiában.

Ukrajna veszélyesebb

Szomszédaink közül csak egyedül Ukrajnában veszélyesebb a közutakon közlekedni: évente 137-en halnak meg egymillió főre számolva. Romániában ezzel szemben 103-an, míg Bulgáriában 102-en, Moldova Köztársaságban 97-en, Magyarországon 78-an, Szerbiában 74-en. Ezek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018-as adatai, az Európai Bizottság (EB) derűlátóbb adatokkal szolgál a tagországokra vonatkozóan: Romániában 96, Bulgáriában 88, Magyarországon 64 személy veszti életét közúti balesetek miatt. Ha 19 millió lakossal számolunk, akkor Romániában évente közel kétezren halnak meg.

A két statisztika többnyire megegyezik a legbiztonságosabb és a legveszélyesebb uniós országok tekintetében. A WHO szerint a legbiztonságosabbak a közutak Svédországban (28 haláleset/1 millió fő), majd az Egyesült Királyságban (31), Hollandiában (38), Dániában (40), Írországban, Németországban és Spanyolországban (41-41). Az Európai Bizottság toplistája nagyon hasonló, ugyanezeket az országokat jelzi, némileg más sorrendben, az egyetlen „kakukktojás” Málta. A bizottság legbiztonságosabbjai sorrendben: Egyesült Királyság (28), Dánia (30), Írország és Hollandia (31-31), Svédország (32), Málta (38), Spanyolország és Németország (39). A két legveszélyesebb országot illetően is megegyeznek a két statisztika jelöltjei: Románia (WHO 103/EB 96) és Bulgária (WHO 102/EB 88). A számadatok közötti eltérések magyarázata lehet, hogy a WHO 2018 decemberében kiadott tanulmánya 2016-17-es adatokkal dolgozott, míg az Európai Bizottság tavaszi jelentése 2018-as adatokkal.

A legnagyobb különbség a kétféle statisztika között Görögországnál észlelhető, ahol a bizottság 28-cal kevesebb halálesetet jelez (WHO 92/EB 64), illetve Máltánál (61/38), Lengyelországnál (97/76), Szlovéniánál (64/44) és Litvániánál (80/61). A WHO túlnyomórészt több halálesettel számol, mint a bizottság, kevesebbet csak Ciprus (6-tal kevesebb), Svédország (4), valamint Csehország és Luxemburg (3) esetében jelez. Az Európai Unió tagállamaiban 1 millió főre évente átlagosan 49 haláleset jut a bizottság szerint, míg a WHO szerint 62.

Itthon többen halnak meg városon

2018-ban az Európai Unió 28 tagállamában összesen mintegy 25 100, közúti balesetekkel kapcsolatos halálesetet jeleztek, ez 21%-os csökkenés a 2010-es helyzethez képest, és csak 1%-os csökkenés a 2017-es adatokhoz viszonyítva. Brüsszel azt tervezte, hogy 2020-ra felére csökkenti a halálesetek számát, ám ennek teljesítése kevéssé valószínűnek látszik.

Jelentősebben javított a statisztikán Szlovénia (13%), a toplista utolsó harmadában található Litvánia (11%), továbbá Bulgária (9%), Szlovákia és Ciprus (8%). 2017-hez képest Románia közúti biztonsága 4%-kal javult.

A 100 ezer főre jutó halálesetek száma 2013-ban és 2016-ban

A 2010–2018-as időszakot tekintve a leginkább javult a helyzet Görögországban (45%), Litvániában (43%), Portugáliában (35%) és Szlovéniában (34%), ez jelentősen meghaladja a 21%-os uniós átlagot.

Városi közúti balesetekben 2017-ben az EU-ban 19 személy halt meg 1 millió főre számolva. Általában a városi utakon bekövetkezett balesetekben elhunytak száma alacsonyabb az észak- és nyugat-európai országokban, a legalacsonyabb Lettországban, Finnországban, Luxemburgban és Ausztriában (legfeljebb minden negyedik haláleset városi övezetekben), míg Romániában, Horvátországban, Görögországban, Portugáliában, Máltán és Cipruson többen – főleg gyalogosok – vesztik életüket városi balesetekben, mint vidéki utakon.

A WHO jelentése országonként vizsgálja a közlekedési szabályokat, a vonatkozó törvényeket és gyakorlatot, és megállapítja, hogy többmillió életet lehetne megmenteni a sebességet, ittas vezetést, biztonsági öv, motoros sisakok és gyermekülések használatát szabályozó törvényekkel, valamint az utak megfelelő tervezésével, a járművek állapotára vonatkozó követelményekkel és jobb sürgősségi orvosi ellátással.

Önfékező autók az EU-ban

Az Európai Unióban szeptemberben várhatóan elfogadják azt a jogszabályt, amely az új járművek esetében 2022-től kötelezővé teszi a sebességkorlátozó funkció beépítését, amely folyamatosan figyeli a közlekedési jelzőtáblákat és műholdon érkező adatokat, és gyorshajtás esetén figyelmezteti a járművezetőt és csökkenti a sebességet. Mindazonáltal a gázpedál megtaposásával a funkció felülírható lesz, ezt az opciót a vészhelyzetek elkerülése érdekében építik be. A szabályozás nem elégszik meg ennyivel, és például önálló sürgősségi fékrendszert, tolatószenzorokat és -kamerát tenne kötelezővé, de a jövő autói arra is képesek lesznek, hogy érzékeljék, ha a járművezető fáradt vagy ittas. Ezeknek a biztonsági rendszereknek köszönhetően használatuk első másfél évtizedében becslések szerint harmadával csökkenne az ütközések és 25 ezerrel a halálesetek száma.

A közúti balesetek halálos áldozatainak fele gyalogos, bringás, motoros FOTÓK: EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET/WHO


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Kelemen Hunor: Az RMDSZ még nem ...
Mosolyforradalom, kirakatperek, ...
Brexit - Johnson kezdeményezte a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ