Románia is terítékre került a LIBE bizottságban

Románia is terítékre került a LIBE bizottságban
A szociálliberális kormánykoalíció vezetői megalapozatlan vádaskodásnak tartják és elutasítják Frans Timmermans bírálatait, amelyeket az Európai Parlament állampolgári jogi bel- és igazságügyi (LIBE) bizottságának hétfő esti ülésén fogalmazott meg az Európai Bizottság (EB) első alelnöke a román jogállamiság helyzetéről.

Timmermans a korrupcióellenes harc eddigi eredményeit veszélyeztető visszalépésnek nevezte a bukaresti kormánytöbbség által idén elfogadott új igazságügyi törvényeket és a büntetőjog módosításait. Az EB első alelnöke bírálta a bukaresti rendvédelmi szervek erőszakos fellépését is az augusztus 10-i kormányellenes tüntetésen, és arra figyelmeztette Bukarestet, hogy az EB nem fog habozni az Európai Bírósághoz fordulni, ha azt tapasztalja, hogy Románia megszegi az uniós szabályokat.

Romániáról a zöldek csoportja kezdeményezett vitát az EP-ben a román diaszpóra augusztus 10-i kormányellenes tüntetésén történt erőszakos cselekmények és tömegoszlatás nyomán. A zöldek csoportja augusztus 17-én azt kérte, hogy az EB Románia esetében is aktiválja a jogállamisági mechanizmust.Aggályok az igazszágügyi törvények kapcsán

Aggályokat fogalmazott meg hétfőn este Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke a romániai igazságügyi törvények reformját illetően „Az EB folytatja a párbeszédet a román hatóságokkal, amennyiben azonban azt tapasztalja, hogy az ország megszegi az uniós szabályokat, kész bíróság elé állítani a kormányt” – jelentette ki az uniós vezető az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottságának strasbourgi ülésén, a romániai jogállamiságról tartott vitán. Mint ismeretes, szeptember 12-én az EP megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló, a zöldpárti Judith Sargentini által összeállított jelentést, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárás megindítását. Lengyelország ellen tavaly decemberben indította meg a hetes cikkely szerint eljárást az EB.
Timmermans rámutatott, Románia néhány területen látványos fejlődést ért el az elmúlt években, most azonban fennáll a visszafejlődés veszélye, amely nemcsak a romániai demokráciát, hanem az országnak az Európai Unióban (EU) kialakított pozícióját is fenyegeti.

„Az EB többször is kérte a romániai hatóságokat, gondolják újra terveiket, széles társadalmi konszenzuson alapuló döntésekre alapozva szabják meg a követendő utat. Megismétlem ezt a felhívást, és a héten az Európai Parlament (EP) plénumában is el fogom mondani” – fogalmazott az EB alelnöke. Felszólalásában mindenekelőtt az igazságügyi törvények és a Büntető Törvénykönyv módosításaival kapcsolatos aggodalmait emelte ki. Mint kifejtette, sok román állampolgár úgy véli, az elfogadott változtatások aláaknázhatják a korrupcióellenes küzdelem és az igazságszolgáltatás függetlenségének elérése terén tett erőfeszítéseket, az EB pedig „nagyon osztja ezeket az aggodalmakat.”Timmermans hozzátette: „Románia parlamentje nem adott választ a jelentésekre és ajánlásokra, amelyeket olyan szervezetek adtak ki, mint a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) vagy a Velencei Bizottság. Az uniós politikus szerint az igazságügyi törvények döntő fontosságúak ahhoz, hogy „az ügyészek vizsgálódhassanak, a bírák pedig ítéletet hozhassanak a magas rangú tisztségviselőket érintő korrupciós ügyekben.” Arról is beszélt, hogy az ügyészek és a hírszerző szolgálatok által elkövetett visszaéléseket az illetékes hatóságoknak részrehajlás nélkül ki kell vizsgálniuk, s elsősorban Románia parlamentjének és a bíróságoknak kell ellenőrizniük a hírszerző szolgálatok tevékenységét.További részleteket kértek„Ahhoz, hogy teljességében meg tudjuk vizsgálni az igazságügyet érintő reformok hatását, további részleteket kérünk arról, hogyan kell értelmezni ezeknek a jogszabályoknak a különleges elemeit” – hangsúlyozta egyúttal Timmermans, emlékeztetve, hogy az EB kész az együttműködésre, illetve arra, hogy támogassa Romániát ebben a folyamatban.

„A törvényeket még nem hirdették ki, tehát van még idő arra, hogy az illetékes intézmények megfordítsák a helyzetet” – mondta Timmermans, hozzátéve, alaposan átvizsgálják a jogszabályokat és álláspontjukat belefoglalják az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében készítendő következő országjelentésbe is.A bizottsági alelnök kitért az erőszakba torkollt augusztus 10-i, bukaresti tüntetésre is. „Mindannyiunkat sokkoltak a felvételek a békés tüntetőkről, illetve arról, ahogyan a rendvédelmi szervek bántak velük. Remélem, kivizsgálják a történteket, hogy ilyen ne forduljon újra elő” – hangsúlyozta a politikus. Hangsúlyozta: az erőszak sosem lehet megoldás a politikában, főleg „nem egy olyan EU-ban, amely a jogállamiságra alapoz.”

„Tragédia lenne, ha a maraton utolsó kilométerén elkezdenének visszafelé futni. Folytatni fogjuk a párbeszédet a romániai hatóságokkal, és bízunk a pozitív eredményben” – jelentette ki Timmermans. Amennyiben azt tapasztalják, hogy az ország megszegi az uniós szabályokat, nem haboznak majd „levonni a következtetéseket és bíróság elé állítani a román kormányt” – ígérte az uniós politikus.

Dragnea: nem vizsgálták meg a bizonyítékokatLiviu Dragnea szerint nem zajlott valós vita a romániai jogállamiságról, inkább „előre megszabott állásfoglalásokat listáztak, úgy mondtak ítéletet, hogy előtte nem vizsgálták meg a bizonyítékokat”.  A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke csalódottságát fejezte ki, mivel nem hitte volna, hogy ilyen „brutálisan” megfenyegetnek majd egy európai uniós tagállamot.„Írott dokumentumokat, információkat, bizonyítékokat küldtünk Brüsszelbe, de senki nem reagált ezekre. Nem mondták meg konkrétan, melyek azok a módosítások, cikkelyek az igazságügyi törvényekben, amelyek csorbítják az igazságszolgáltatás függetlenségét”" – fogalmazott Dragnea.

A PSD elnöke közölte: tájékoztatták az EB-t és az EP-képviselőket „a jogállam súlyos kisiklásairól” és a korrupció elleni küzdelem nevében elkövetett jogsértésekről, de nem tettek semmit ezek visszaszorítása érdekében. Mint fogalmazott, sosem érezte azt a brüsszeli hatóságok részéről, hogy valós együttműködést akarnak, ahogyan az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében normális lett volna.

Hozzátette: a vitán felszólalók nem ismerik a valós romániai helyzetet, nem ismerik az igazságügyi törvényeket, nem tudják pontosan, mi történt az augusztus 10-i „nem engedélyezett tüntetésen”, amelyen – állítása szerint – ugyanúgy jártak el a rendvédelmi szervek, mint más európai országokban, de ezek esetében mégsem merült fel, hogy az EU Bírósága elé állítják. Dragnea ugyanakkor rámutatott: „nem tartozik az európai intézmények hatáskörébe bíráskodni a belpolitikai vitákban”.Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE elnöke szerencsétlen egybeesésnek nevezte, hogy az európai parlamenti választások közeledtével tűzték napirendre a LIBE-bizottságban a román jogállamiság helyzetét, mivel szerinte a felszólalókat főleg saját választási szempontjaik vezérelték, és nem igazán törődtek az előítéleteiknek ellentmondó tényekkel. A román jogállamiságot Tăricenau szerint elsősorban a titkosszolgálati befolyás és az emberi jogok sérülése veszélyezteti, és emiatt van szükség az igazságügyi reformra, de amikor ezt próbálták felhozni, szerinte Timmermans rögtön a korrupcióra terelte a szót.

Strasbourgban tárgyal Dăncilă és Toader
Viorica Dăncilă miniszterelnökkel együtt Strasbourgba utazott kedd délután Tudorel Toader igazságügyi miniszter, ahol a tervek szerint tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottság (EB) első alelnökével, Frans Timmermansszal is.

TudorToader rámutatott: többször kérte Timmermanst, hogy tárgyaljanak tényszerűen azokról törvénycikkelyekről, amelyeket nem tartanak megfelelőnek Brüsszelben. A tárcavezető szerint a hétfő esti vita keretében a Büntető Törvénykönyv módosításaival kapcsolatban megfogalmazott aggodalmak koraiak, mert alkotmányossági ellenőrzésük még folyamatban van.

A miniszter hangsúlyozta: a keddi tárgyalásokat követően szerdán részt vesz a romániai jogállamiság helyzetéről az EP plénumában tartandó vitán, majd október 16-án, 17-én és 18-án jelen lesz a Velencei Bizottság ülésein is.Ma délelőtt a romániai igazságügyi reformot megfigyelés alatt tartó Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmussal (MCV) foglalkozó bizottság képviselőit fogadta az igazságügyi minisztériumban.
Pártállástól függően nagy várakozás előzi meg az EP szerdai plenáris vitáját, amelyen a romániai jogállamiság helyzetét tűzik napirendre. Az EP határozatot is elfogad Romániáról, ám erről – az eredeti tervektől eltérően – nem október végén, hanem november elején rendeznek szavazást. A halasztás bukaresti értesülések szerint azzal függ össze, hogy az EP második októberi ülésszakán Klaus Johannis államfő mond beszédet az EU jövőjéről.

Sógor: Románia ma képtelen a saját törvényeit betartani
Figyelhetné kritikusabban az EU a romániai jogállamiság érvényesülését és az igazságszolgáltatás működését – mondta Sógor Csaba a Romániáról szóló európai parlamenti vitában. Az EP-képviselő kijelentette: kétségtelen, hogy komoly lépéseket tett Románia a korrupcióellenes küzdelem terén, amelyet a jövőben is folytatni kell, de nem lehet csupán ebből a szempontból megítélni az országot.
Felszólalásában elmondta: az ingatlan-visszaszolgáltatások az EU-s csatlakozást követően diszkriminatív jelleggel és akadályozottan működnek, erre a legjobb példa a Székely Mikó Kollégium épületének visszaállamosítása. Emlékeztetett továbbá arra, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen máig nem jött létre a magyar tagozat. Hasonlóképpen akadályozott a nemzeti kisebbségek szimbólumainak használata is, sőt, gyakran tapasztalható, hogy a bírósági eljárások során sérül az állampolgárok méltányos eljáráshoz való joga. „Ezek az esetek mind odavezetnek, hogy a polgárok elveszítik a jogállamiság érvényesülésébe vetett hitüket” – mondta.