Zajlik a felújítása a Szentegyház utcai bérházsor két épületének
A Szentegyház (Iuliu Maniu) utca két oldalán álló, három-három bérház A kategóriás műemlék, és „a Római-Katolikus Státus palotái” megjelölés alatt szerepelnek a Kolozs megyei műemlékek jegyzékében. Az 1. és 3. szám alatt álló épületek felújítása már jó ideje esedékes volt, de ehhez mindaddig nem lehetett hozzálátni, amíg a tulajdonjogi helyzetük nem rendeződött – fejtette ki Guttmann Szabolcs műépítész. A per végül úgy dőlt el, hogy a két ingatlan az önkormányzat tulajdona marad; a státusházak közül a páros oldalon lévő épületek, a 2., 4., 6. szám alatt állók, valamit a páratlan oldalról az 5. számú ingatlan került vissza eredeti tulajdonosához.
– A jogi eljárás lezárulása után kezdődhettek el a sürgősségi beavatkozási munkálatok, első lépésben erre kért fel minket az önkormányzat. Aztán a továbbiakban helyreállítási tervek is lettek. Sürgősségi beavatkozások alkalmával az épületeket beállványozzák, így elvégezhetők a különböző kutatások, felmérhetők a bajforrások – emelte ki Guttmann Szabolcs. A szakemberek felhívták az önkormányzat figyelmét az elvégzésre váró munkálatokra, így ezeket utólag sikerült két teljes – mindkét épületre külön kidolgozott– helyreállítási tervbe belefoglalni, amelyeken Guttmann Szabolcs és Kulcsár András, a K&K tervezési stúdió műépítészei dolgoznak. A felújítás mindkét épület esetében a teljes infrastruktúrát érinti, a külső homlokzatok, ablakok javításával, a lépcsőház felújításával együtt – emelte ki Guttmann Szabolcs. Rehabilitálják továbbá azokat a lakásokat is, amelyek olyan állapotban voltak, hogy már szakadt be a mennyezetük, például az egyes szám alatti egyik lakrészben.
A műépítész elmondta azt is, hogy javasolták az önkormányzatnak, fontolják meg a funkcióváltás eshetőségét is, nem lévén túl költséghatékony ekkora házaknak a felújítása, hogy aztán szociális lakásokat tartsanak fenn benne. – A hosszantartó pereskedés miatt az elmúlt években csak egy kisebb lakást adtak el; a két ingatlan 99%-ban városházi tulajdon, és lényegében még most is döntést lehetne hozni arról, hogy közösségi funkciókkal gyarapodjanak ezek az ingatlanok – hangsúlyozta Guttmann Szabolcs.
Az építész emlékeztetett: a Szentegyház utca két oldalán álló státus-házak homlokzatai gyakorlatilag szimmetrikusak; a különbség az, hogy a páros oldalon álló státus-házaknak jóval nagyobb udvarterei vannak, mint a páratlan oldalon lévőknek, amelyeknek csak kisebb, – a szellőzést biztosító – világítóudvarai vannak. Ebből kifolyólag, a lépcsőházak is másként helyezkednek el: az 1., ,3., és 5. számnál a kapualj vonalában húzódnak a lépcsőházak, a szemközti oldalon lévő épületek esetében pedig a kapualj oldalához csatlakozik a lépcsőház. A páratlan oldalon ugyanakkor, közvetlenül a főlépcsőházak mögött vannak a melléklépcsőházak, amelyek a pincétől a padlásszintig futnak fel. A pincék sora nagyobb részt a Szentegyház utca vonalában helyezkedik el, illetve befordul a világítóudvarok mentén a Bánffy-palota tűzfaláig – részletezte a szakember.
A két épület felújítási munkálatait két különböző kivitelező végzi. A 3. számú státus-ház pincéjét néhány hónappal ezelőtt kezdték el takarítani, és a felső, sáros rétegeket körülbelül húsz centiméteres vastagságban kavicsrétegre cserélni.
Az 1. és a 3. szám közötti pincerészben hat méter mélységig tudtak leásni; itt bukkantak rá a neolitikumi rétegben a sírra. Az előtérben a római kori utca maradványai.– A pincékben végzett munkálatok során nagy méretű kövek bukkantak elő. Régészeti ásatás kezdődött, amelynek eredményei alapján valószínűsíthető, hogy ezek a nagy kőtömbök római kori utcák maradványai. Előkerültek egy római kori épület alapjának a részletei is (ezek a falrészek kisebb formátumúak és az ókori utcák köveinél mélyebben benne vannak a pinceszintben), továbbá azok a töltésrétegek, amelyek a különböző helyiségek padlózatát tartották – mondta Guttmann Szabolcs. Hozzátette: a régészeti ásatásoknak nyilván alkalmazkodniuk kellett a meglévő épülethez, hogy aztán ne kelljen majd alá is falazniuk a helyreállításon dolgozóknak a több mint évszázados ingatlant.
– Szerencsére az 1. és a 3. szám közötti pincefalat elég alaposan aláfalazták annak idején; ennek az alapozásnak mentén haladtak lefele, s találtak rá a római kori, illetve a neolitikumi rétegre is – részletezte az építész. „A mostani Szentegyház utca szintjétől hat méterig ástak le a régészek, és immár várjuk a részletes bemutatását annak a sírnak, amely a neolitikumi rétegből bukkant elő, és amely egészen egyedülálló is Kolozsvár régészeti kutatásában” – tette hozzá Guttmann Szabolcs.
Az egykori római Napoca település egy utcájának maradványai az 1. és a 3. szám közötti pincerészben bukkantak elő, illetve az ötös számmal szomszédos pincehelyiségben is előjött – vélhetőleg egy másik– utcának a nyomvonala. Mivel az 5-ös számú státusház pincéjét már használják (a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római-Katolikus Teológia kara), ebben az irányban a régészeti kutatás a közeljövőben folytatódhat. „A Bánffy-palota udvarán ellenben zajlottak már 2009 tájékán kutatások, amelyeknek eredményeit közölték is. A Szentegyház utcai ásatást ezekkel a leletekkel is megpróbálják majd kapcsolatba hozni” – részletezte az építész. Megjegyezte: összefüggő régészeti feltárások híján a mai napig nincsen egységes kép arról, hogy az egyébként nagyon szabályos szerkezetű egykori római településnek az útvonalai hogyan keresztezik a középkori Kolozsvár utcáit.
Guttmann Szabolcs szerint a befektetőnek érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy a pincerészt bejárhatóvá tegyék, és legalább a 3. szám pincéjében kiállítási helyiséget alakítsanak ki, ahol egyben a régészeti leleteket is meg lehessen tekinteni. – Ennek érdekében, a jelenlegi pincelejáró helyett lépcsőházat kellene kiépíteni, ami nem lehetetlen, hiszen az 5. számnál az egyetem számára is ehhez az eljáráshoz folyamodtak – mondta el az építész. Megjegyezte azt is, hogy az 1. számú ház földszintjén egyébként infópont is lesz, ahol a sétatéri Kaszinó csapata ifjúsági, kulturális eseményeket szervezne és népszerűsítene; ilyenképpen, amennyiben közösségi, kulturális rendezvények zajlanának a 3. szám alatt, az infópontnál jelezhetnék azokat az érdeklődőknek. – A 3-as számú épületben eleve működik egy könyvesüzlet, a képzőművészek egyesületének is lesz egy kiállítási helyszíne itt, így amennyiben a pincerész is bejárható, funkcionális lenne a két státus-ház összességében egy érdekes, összetett kulturális helyszínné alakulhatna – vélte Guttmann Szabolcs.
Hozzátette: a két épület homlokzatait egyébként előkutatás alapján restaurálják, még a tető cinklemezeit, díszített iparművészeti elemeit is oly módon állítják helyre, egészítik ki, hogy az eredeti állapotot idézze, mint például a városháza tornya esetében történt (amelyet szintén Alpár Ignác tervezett, és úgyszintén ennek a tervezőirodának a munkája nyomán újítottak fel). – Ha a két Szentegyház utcai státusház helyreállítása sikeresen lezárul, érdemes lenne elgondolkodni azon is, hogy az ilyen tükörszimmetrikus utcánál a magántulajdonosokat is támogathatná az önkormányzat abban, hogy az utca- és a városkép érdekében ugyanolyan anyagokkal, technikákkal végezzék majd el a többi épületnél is a helyreállításokat; illetve, a szakszerű helyreállítás, restaurálás eleve pozitív előképként is szolgálhat – emelte ki a műépítész.
A Szentegyház utcát 1899-ben hosszabbították meg a Főtérig; korábban csak a Bolyai utcáig terjedt.
A pincefal melletti gödröt is az ásatás során tárták fel; sok állatcsontot találtak benne, talán valamilyen emésztőgödör lehetett. Groisz Gusztáv katolikus egyházi főgondnok a telkek jobb értékesítése érdekében a Szentegyház utca meghosszabbítását és az új utcarészben korszerű bérházak építését javasolta – írja Asztalos Lajos a Kolozsvár helynév- és településtörténeti adattárában. Az utcanyitáshoz és a mai Státus-házak építéséhez négy régebbi házat kellett lebontani. Ezeket a munkálatokat 1898 áprilisában kezdték el, és a felszabadított telkeken Alpár Ignác tervei szerint, a Hauszmann és Társa cég 1899. szeptember 16-ig hat, két háromemeletes, eklektikus, főként neobarokk stílusjegyeket hordozó bérházsort épített. Az ingatlanok földszintjén üzletek létesültek. A Főtérre néző északi saroképületben (az 1. szám alatt) nyitotta meg irodáit a Triesti Általános Biztosító Társaság Főügynöksége az emeleten, a földszinten pedig Haraszthy Jenő fűszerkereskedése működött. A déli saroképületben létesült a város egyik leghíresebb kávéháza, a Kikaker az 1900-as évek elején.
