Római utcarész, neolitikumi sír az egyik Státus-ház pincéjében
Zajlik a felújítása a Szentegyház utcai bérházsor két épületének
Zajlik a felújítása a Szentegyház utcai bérházsor két épületének
Vissza

Római utcarész, neolitikumi sír az egyik Státus-ház pincéjében

Javában zajlik a felújítása a Szentegyház utca 1. és a 3. szám alatt álló eklektikus bérházpalotáknak, amelyek az Alpár Ignác budapesti műépítész által tervezett, hat házból álló épületcsoport részei, az Erdélyi Római Katolikus Státus építtette, és Státus-házaknak nevezik a kolozsváriak. A 2., 4., és 6., illetve az 5. szám alatti házak visszakerült az egyház tulajdonába, az 1. és 3. szám alattiak az önkormányzat birtokában vannak. Az utóbbi két ház sokáig per alatt állt, helyreállításuk tavaly kezdődött el. Guttmann Szabolcs építésszel a felújítás szempontjairól, a funkcióváltás lehetőségeiről beszélgettünk. Megtudtuk azt is, hogy a 3-as számú épület pincéjében olyan leletek bukkantak elő, amelyek értékes adalékokkal járulhatnak hozzá a város történetéhez: a római kori település – legalább egy – utcájának, illetve egy épületének maradványai, és egy olyan sír, amelynek halottját még a neolitikum idején temették el.

A Szentegyház (Iuliu Maniu) utca két oldalán álló, három-három bérház A kategóriás műemlék, és „a Római-Katolikus Státus palotái” megjelölés alatt szerepelnek a Kolozs megyei műemlékek jegyzékében. Az 1. és 3. szám alatt álló épületek felújítása már jó ideje esedékes volt, de ehhez mindaddig nem lehetett hozzálátni, amíg a tulajdonjogi helyzetük nem rendeződött – fejtette ki Guttmann Szabolcs műépítész. A per végül úgy dőlt el, hogy a két ingatlan az önkormányzat tulajdona marad; a státusházak közül a páros oldalon lévő épületek, a 2., 4., 6. szám alatt állók, valamit a páratlan oldalról az 5. számú ingatlan került vissza eredeti tulajdonosához. 

– A jogi eljárás lezárulása után kezdődhettek el a sürgősségi beavatkozási munkálatok, első lépésben erre kért fel minket az önkormányzat. Aztán a továbbiakban helyreállítási tervek is lettek. Sürgősségi beavatkozások alkalmával az épületeket beállványozzák, így elvégezhetők a különböző kutatások, felmérhetők a bajforrások – emelte ki Guttmann Szabolcs. A szakemberek felhívták az önkormányzat figyelmét az elvégzésre váró munkálatokra, így ezeket utólag sikerült két teljes – mindkét épületre külön kidolgozott– helyreállítási tervbe belefoglalni, amelyeken Guttmann Szabolcs és Kulcsár András, a K&K tervezési stúdió műépítészei dolgoznak. A felújítás mindkét épület esetében a teljes infrastruktúrát érinti, a külső homlokzatok, ablakok javításával, a lépcsőház felújításával együtt – emelte ki Guttmann Szabolcs. Rehabilitálják továbbá azokat a lakásokat is, amelyek olyan állapotban voltak, hogy már szakadt be a mennyezetük, például az egyes szám alatti egyik lakrészben. 

A műépítész elmondta azt is, hogy javasolták az önkormányzatnak, fontolják meg a funkcióváltás eshetőségét is, nem lévén túl költséghatékony ekkora házaknak a felújítása, hogy aztán szociális lakásokat tartsanak fenn benne. – A hosszantartó pereskedés miatt az elmúlt években csak egy kisebb lakást adtak el; a két ingatlan 99%-ban városházi tulajdon, és lényegében még most is döntést lehetne hozni arról, hogy közösségi funkciókkal gyarapodjanak ezek az ingatlanok – hangsúlyozta Guttmann Szabolcs. 
Az építész emlékeztetett: a Szentegyház utca két oldalán álló státus-házak homlokzatai gyakorlatilag szimmetrikusak; a különbség az, hogy a páros oldalon álló státus-házaknak jóval nagyobb udvarterei vannak, mint a páratlan oldalon lévőknek, amelyeknek csak kisebb, – a szellőzést biztosító – világítóudvarai vannak. Ebből kifolyólag, a lépcsőházak is másként helyezkednek el: az 1., ,3., és 5. számnál a kapualj vonalában húzódnak a lépcsőházak, a szemközti oldalon lévő épületek esetében pedig a kapualj oldalához csatlakozik a lépcsőház. A páratlan oldalon ugyanakkor, közvetlenül a főlépcsőházak mögött vannak a melléklépcsőházak, amelyek a pincétől a padlásszintig futnak fel. A pincék sora nagyobb részt a Szentegyház utca vonalában helyezkedik el, illetve befordul a világítóudvarok mentén a Bánffy-palota tűzfaláig – részletezte a szakember.
A két épület felújítási munkálatait két különböző kivitelező végzi. A 3. számú státus-ház pincéjét néhány hónappal ezelőtt kezdték el takarítani, és a felső, sáros rétegeket körülbelül húsz centiméteres vastagságban kavicsrétegre cserélni. 


Az 1. és a 3. szám közötti pincerészben hat méter mélységig tudtak leásni; itt bukkantak rá a neolitikumi rétegben a sírra. Az előtérben a római kori utca maradványai.
– A pincékben végzett munkálatok során nagy méretű kövek bukkantak elő. Régészeti ásatás kezdődött, amelynek eredményei alapján valószínűsíthető, hogy ezek a nagy kőtömbök római kori utcák maradványai. Előkerültek egy római kori épület alapjának a részletei is (ezek a falrészek kisebb formátumúak és az ókori utcák köveinél mélyebben benne vannak a pinceszintben), továbbá azok a töltésrétegek, amelyek a különböző helyiségek padlózatát tartották – mondta Guttmann Szabolcs. Hozzátette: a régészeti ásatásoknak nyilván alkalmazkodniuk kellett a meglévő épülethez, hogy aztán ne kelljen majd alá is falazniuk a helyreállításon dolgozóknak a több mint évszázados ingatlant. 
– Szerencsére az 1. és a 3. szám közötti pincefalat elég alaposan aláfalazták annak idején; ennek az alapozásnak mentén haladtak lefele, s találtak rá a római kori, illetve a neolitikumi rétegre is – részletezte az építész. „A mostani Szentegyház utca szintjétől hat méterig ástak le a régészek, és immár várjuk a részletes bemutatását annak a sírnak, amely a neolitikumi rétegből bukkant elő, és amely egészen egyedülálló is Kolozsvár régészeti kutatásában” – tette hozzá Guttmann Szabolcs.

Az egykori római Napoca település egy utcájának maradványai az 1. és a 3. szám közötti pincerészben bukkantak elő, illetve az ötös számmal szomszédos pincehelyiségben is előjött – vélhetőleg egy másik– utcának a nyomvonala. Mivel az 5-ös számú státusház pincéjét már használják (a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római-Kato­likus Teológia kara), ebben az irányban a régészeti kutatás a közeljövőben folytatódhat. „A Bánffy-palota udvarán ellenben zajlottak már 2009 tájékán kutatások, amelyeknek eredményeit közölték is. A Szentegyház utcai ásatást ezekkel a leletekkel is megpróbálják majd kapcsolatba hozni” – részletezte az építész. Megjegyezte: összefüggő régészeti feltárások híján a mai napig nincsen egységes kép arról, hogy az egyébként nagyon szabályos szerkezetű egykori római településnek az útvonalai hogyan keresztezik a középkori Kolozsvár utcáit. 

Guttmann Szabolcs szerint a befektetőnek érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy a pincerészt bejárhatóvá tegyék, és legalább a 3. szám pincéjében kiállítási helyiséget alakítsanak ki, ahol egyben a régészeti leleteket is meg lehessen tekinteni. – Ennek érdekében, a jelenlegi pincelejáró helyett lépcsőházat kellene kiépíteni, ami nem lehetetlen, hiszen az 5. számnál az egyetem számára is ehhez az eljáráshoz folyamodtak – mondta el az építész. Megjegyezte azt is, hogy az 1. számú ház földszintjén egyébként infópont is lesz, ahol a sétatéri Kaszinó csapata ifjúsági, kulturális eseményeket szervezne és népszerűsítene; ilyenképpen, amennyiben közösségi, kulturális rendezvények zajlanának a 3. szám alatt, az infópontnál jelezhetnék azokat az érdeklődőknek. – A 3-as számú épületben eleve működik egy könyvesüzlet, a képzőművészek egyesületének is lesz egy kiállítási helyszíne itt, így amennyiben a pincerész is bejárható, funkcionális lenne a két státus-ház összességében egy érdekes, összetett kulturális helyszínné alakulhatna – vélte Guttmann Szabolcs. 

Hozzátette: a két épület homlokzatait egyébként előkutatás alapján restaurálják, még a tető cinklemezeit, díszített iparművészeti elemeit is oly módon állítják helyre, egészítik ki, hogy az eredeti állapotot idézze, mint például a városháza tornya esetében történt (amelyet szintén Alpár Ignác tervezett, és úgyszintén ennek a tervezőirodának a munkája nyomán újítottak fel). – Ha a két Szentegyház utcai státusház helyreállítása sikeresen lezárul, érdemes lenne elgondolkodni azon is, hogy az ilyen tükörszimmetrikus utcánál a magántulajdonosokat is támogathatná az önkormányzat abban, hogy az utca- és a városkép érdekében ugyanolyan anyagokkal, technikákkal végezzék majd el a többi épületnél is a helyreállításokat; illetve, a szakszerű helyreállítás, restaurálás eleve pozitív előképként is szolgálhat – emelte ki a műépítész.
A Szentegyház utcát 1899-ben hosszabbították meg a Főtérig; korábban csak a Bolyai utcáig terjedt. 


A pincefal melletti gödröt is az ásatás során tárták fel; sok állatcsontot találtak benne, talán valamilyen emésztőgödör lehetett.
 Groisz Gusztáv katolikus egyházi főgondnok a telkek jobb értékesítése érdekében a Szentegyház utca meghosszabbítását és az új utcarészben korszerű bérházak építését javasolta – írja Asztalos Lajos a Kolozsvár helynév- és településtörténeti adattárában. Az utcanyitáshoz és a mai Státus-házak építéséhez négy régebbi házat kellett lebontani. Ezeket a munkálatokat 1898 áprilisában kezdték el, és a felszabadított telkeken Alpár Ignác tervei szerint, a Hauszmann és Társa cég 1899. szeptember 16-ig hat, két háromemeletes, eklektikus, főként neobarokk stílusjegyeket hordozó bérházsort épített. Az ingatlanok földszintjén üzletek létesültek. A Főtérre néző északi saroképületben (az 1. szám alatt) nyitotta meg irodáit a Triesti Általános Biztosító Társaság Főügynöksége az emeleten, a földszinten pedig Haraszthy Jenő fűszerke­reskedése működött. A déli saroképületben létesült a város egyik leghíresebb kávéháza, a Kikaker az 1900-as évek elején.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Alacsony az átoltottság, nehéz behozni ...
Kezdődhet októbertől a vakcinalottó
Szenátus: januártól nőjön a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • VIDEÓINTERJÚ – Tasnádi Szilárd: ...
  • Egy báró szobra
  • VIDEÓINTERJÚ – Hogyan ...
  • Toleranciagyakorlás
  • Tasnádi Szilárd: szigorítások ...