Római kori járószint is előbukkant a Híd utcai ásatáson

Római kori járószint is előbukkant a Híd utcai ásatáson
Ahogyan haladnak előre az egykori Híd – Ferdinánd király utcai kaputorony ásatási munkálatai, úgy kerülnek elő újabb meglepő részletek, amelyek értelmezésre várnak. Az ásatási szelvény észak-nyugati végében a régészeti felügyelet vezetője, Sorin Cociş több mint 3 méter mélységben rátalált a római kori járószintnek egy kikövezett részletére. Egyelőre még nem körvonalazódott minden egyes kiásott alapfal és falszegmens esetében, hogy pontosan milyen struktúrákat tartottak, tény, hogy az alapfalak egy része fölött állt az egykori kaputorony. Vannak olyan falmaradványok is, amelyek esetében még ki kell következtetni, hogy milyen építményhez tartoztak, milyen rendeltetésük volt.

A Ferdinánd király utcának a keleti oldalán eddig végzett feltárás nyomán eddig több alapfalszegmensre találtak az utcai járószint megbontása után. Az ásatási övezet város felőli részén előbukkant egy négyzetes alaprajzúnak tűnő, masszív, igényesen megépített, téglasorral kiegyenlített alapfalrész. Ez hozzá van épülve a Malomárok irányába húzódó, L alakot formázó szakaszhoz. Ugyancsak a Malomárok felőli részen találták meg, több mint három méter mélységre leásva a római kori járószintet is, illetve azon egy keskenyebb falazatot – összegezte lapunknak Lupescu Radu művészettörténész, az ásatás szaktanácsadója.

A kutatást megnehezíti, hogy négy-öt vezeték halad át a feltárás helyszínén, a falak között, vagy rajtuk keresztül. A legnagyobb mértékben a szennyvíz-elvezető csatorna bevezetése folytán károsodtak a falszakaszok; ez a fővezeték átvágja a kaputorony alapfalát is.

Még nem tisztázott egyértelműen, hogy az ásatási terület déli oldalán kiásott, láthatólag odafigyeléssel megépített alapfalrész milyen építményt tarthatott; mindenesetre a középkorban készülhetett, és Sorin Cociş régész szerint úgy tűnik, mintha a keleti oldalon lett volna a bejárata a struktúrának, amely fölötte állt.

Ezen a részen nem találtak datálást segítő leletanyagot. Az utca másik oldalán folytatott feltáráson viszont a kaputorony alapjainál kerültek elő 15. századi kályhacsempe darabok. Mindamellett, az említett falazat kialakításakor felhasználtak római kori téglákat is, ami jellemző volt a középkori építkezésekre. A négyzetes alapfalszakasz mindenestre össze van épülve az L alakot formázó szegmenssel.

A meglepetés az volt, hogy amikor tovább haladtak a feltárással északi irányba, és leástak 3 méternél mélyebbre, rábukkantak a római járószint egy darabjára is – mondta el a vezető régész. Csütörtökre ásták ki azt a falrészt is, amely a római szintre épült rá, de túl keskeny egy ilyen mélységben levő falazathoz. Felszínre került továbbá egy hatalmas méretű, faragott kőtömbnek is a darabja, amely a kaputorony épületének része lehetett.

Tény, hogy egyelőre több a kérdés, mint a magyarázat az ásatás kapcsán, de a feltárást még a lehetőségek szerint folytatják, drónfelvételeket is készítenek, és várhatóan topográfus is segít majd egybevetni a leleteket a helyrajzzal.

Borítókép: Sorin Cociş több mint 3 méter mélységben rátalált a római kori járószintnek egy kikövezett részletére – ROHONYI D. IVÁN FELVÉTELE