RMDSZ-kongresszus, második nap – Ismét bizalmat szavaztak Kelemen Hunornak (PERCRŐL PERCRE)
Vissza

RMDSZ-kongresszus, második nap – Ismét bizalmat szavaztak Kelemen Hunornak (PERCRŐL PERCRE)

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 14. kongresszusán ismét bizalmat szavaztak Kelemen Hunornak. A kongresszusi küldöttek összesen 757 szavazatot adtak le, ezekből 3 érvénytelen, 26-on nemmel voksoltak. A Kelemen Hunorra leadott szavazatok száma 728.

*** Hangulatképek itt ***

A munkálatok kezdete előtti humoros felvezetőjében Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: az első nap után azt a megjegyzést kapta, hogy a kongresszuson megnőtt a LED-ek és a szakállának a hosszúsága.

- Édesanyám azt mondta, látott a tévében, s öregít a szakállam. Nem az, hanem, hogy az RMDSZ-nél dolgozom – mondta.

Mindig talpra állunk!

-  Mindig talpra kell állnunk! Folytatni vagy újrakezdeni, de sose feladni vagy meghátrálni - jelenti ki Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolója kezdetén.

Kelemen kifejtette: ha 2018 az elmúlt 100 évről szólt, akkor 2019-nek a jövőről kell szólnia.

Az RMDSZ elnöke elmondta: erősebb lett az RMDSZ, a 2016-ban lezajlott – helyhatósági és parlamenti – választásból az RMDSZ megerősödve került ki. Ugyanakkor hangsúlyozta: Romániában pártok jönnek, pártok mennek, de mi itt állunk 30 éve szilárdan, értékeink, céljaink, akaratunk is közös.

(Rohonyi D. Iván felvételei)

- A pragmatizmus transzilvanizmus volt a mi közös ideológiánk, és ez most is – emelte ki az RMDSZ elnök. Hozzátette: ehhez szövetségeseket kellett keresni, a szövetségkötésekben is pragmatikusak és realisták voltak.- A politikában azzal kötünk szövetségeket, akivel kell, és akivel lehet – fejtette ki. Felajánlották az elmúlt két évben a kormányzás lehetőségét, de nemet mondtak.

A politikában azzal kötünk szövetségeket, akivel kell, és akivel lehet – fejtette ki. Felajánlották az elmúlt két évben a kormányzás lehetőségét, de nemet mondtak. Kelemen kiemelte, sikerre vitték a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést.

- Egy igazi szövetségesünk van: az erdélyi magyarság – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Közölte: a Fidesz-KDNP-vel a szövetség erősödött, és ennek köszönhetően közös sikerek születtek. A centenáriumi program eredményesnek bizonyult, és ezt folytatni kívánják a továbbiakban is.

- Megmutattuk: értékalkotó közösség vagyunk, nem veszélyforrás. Az erdélyi magyarság közösségként erősödött - mondta.Hozzátette: ez a folyamat nem befejezett, ezt folytatni kell.

- Jó csapatunk van, és erre büszke vagyok - mondta.

*** A teljes szöveg itt érhető el. ***

Markó: pozitív narratívákra van szükség- Pozitív, példamutató narratívákra van szükség, ahhoz, hogy ne legyünk kishitűek, optimisták maradhassunk – állapította meg hozzászólásában Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke.

Kolozsvár példájára kell gondolni a legutóbbi marosvásárhelyi történések vonatkozásában, hiszen „szét akarják verni a MOGYE-t, Vásárhely csupa seb, viszály, kishitűség” – folytatta, emlékeztetve arra, hogy volt Kolozsváron egy olyan polgármester, aki ásatásokat kezdett Kolozsvár főterén, aki a padokat is a román nemzeti színekre festette, akinek a Mátyás szobor elmozdítását célzó akciójával szemben tüntető nagygyűlést kellett szervezni, ennek ellenére ma Kolozsvár egyik legdinamikusabb, legélhetőbb város Erdélyben.

- 1989 decemberében kivívtuk a jogot a demokráciához, jogunk van ahhoz, hogy ennek a demokráciának a keretében, ebből tartsuk el magyar iskoláinkat, oktatásunkat, jogunk van a független igazságszolgáltatáshoz, ahhoz, hogy a parlament törvényt hozzon, a kormány kormányozzon, az államelnök egyensúlyt biztosítson, de ne akarjon kormányozni – jelentette ki Markó Béla.

Mindezek mellett, „jogunk van beleszólni abba, hogy mi lesz ezután Európában. Jogunk van, nemcsak az államok Európájához, hanem a régiók és közösségek Európájához” – hangsúlyozta.

„Jog a szülőföldhöz, a demokráciához, Európához. Ezek az erdélyi magyarok jogai. Az RMDSZ-nek ugyanakkor az a kötelessége, hogy legyen úrrá kishitűségén, folytasson önálló politikát, s ne felejtse el, a padoknak megváltozhat időnként a színük, de a szövetségnek immár harminc éve még a neve is ugyanaz” – emelte ki az RMDSZ volt elnöke."Kössünk egy szövetséget a győzelemért"A közelgő európai parlamenti választásokról szólva Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnök kijelentette: az RMDSZ-ben tenni akarók kössenek egy szövetséget a győzelemért.

- Az ügyvezető elnökségnek nem kimondottan az a feladata, hogy kifizesse a számlákat, vagy felhúzza a bannert, hanem az, hogy diktálja az irányt és az iramot – összegzett a testület kétéves tevékenységéről elhangzott beszámolójában Porcsalmi Bálint.Az ügyvezető elnök elmondta: amikor két évvel ezelőtt elvállalta a tisztséget, a szervezet modernizálását tűzte ki célul, úgy véli, az eltelt időszakban sikerült elindulni a jó úton. „Ha meg akarunk maradni, akkor haladnunk kell a korral, nem pedig hátradőlni, fanyalogni”, üzente Porcsalmi a kishitűeknek. „Ahol pedig nincs eziránt lelkesedés, ott erőltetjük ….”, nyomatékosította.

Az ügyvezető elnök beszélt az elmúlt két év sikereiről, kudarcairól. Elmondta: a „legkonfliktusosabb” területnek az oktatás bizonyult, itt viszont fontos előrelépések történtek. Nem így a közigazgatásban való anyanyelvhasználat területén, az RMDSZ-nek nem sikerült elérnie, hogy a 20 százalékos anyanyelvhasználati küszöböt 10 százalékra csökkentsék.Elmondta azt is: felmérésükből kiderül, hogy egyes önkormányzatokban rajtunk, magyarokon múlik, hogy nem élünk jogainkkal. Szintén a sikerek közt emlegette a Szövetség nemzetközi kapcsolatainak bővítését, egyre több véleményalkotó ismeri és támogatja az erdélyi magyarok követeléseit, az RMDSZ ma Európában a kisebbségi jogokért folytatott harc zászlóvivője, fogalmazott az ügyvezető elnök.

Védekezés és építkezés
- A jogalkotásban sokszor kényszerültünk védekezésre, de építkeztünk is. Sikerként könyvelhetjük el például, hogy ma már nem szervezhetnek át közigazgatási egységeket, ha azáltal megváltoznak az etnikai arányok, segítettük a vidéki lakosságot azzal, hogy feloldottuk a birtoklevelek körüli patthelyzetet. Megoldottuk azt a problémát, hogy a közbirtokosságok terület-alapú támogatásokat igényelhetnek birtoklevél nélkül is; elértük azt, hogy a közepes nagyságú vállalkozások saját megyéjükben adózhatnak, elindítottunk egy folyamatot, hogy visszafordítsuk a megyei pénzügyi intézmények központosítását, s a szükségszerű decentralizációt akarjuk elérni a lehető legtöbb területen – összegezte felszólalásában az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Cseke Attila.Elmondta: sikerként élték meg azt is, hogy a parlament magyarbarát közigazgatási törvénykönyvet fogadott el, hiszen az RMDSZ célja az ésszerűbb közigazgatás, a valós decentralizáció. Ezt a törvényt óvták meg az alkotmánybíróságon, de ezt a törvénycsomagot az RMDSZ újra be fogja nyújtani, és el fogja fogadtatni. „Sikeresen védekeztünk és építkeztünk is” – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: a bukaresti törvényhozásban való jelenlét mindezek érdekében elengedhetetlen.

Mindamellett, az is kiemelten fontos, hogy az RMDSZ képviselete ott legyen az európai törvényhozásban, hogy megmaradhassanak azok a támogatások, amelyek segítségével a települések, az erdélyi magyar közösség fejlődhetett. Említést tett arról, hogy 2007 – 2013 között kétmilliárd euró támogatást vesztett el Románia, miközben minden megye 50 millió euróval lehetett volna gazdagabb ezen összegek átcsoportosítása által. „Azon leszünk a továbbiakban is, hogy a közösség jólétét, biztonságát, megmaradását lehetővé tevő törvénymódosításokat megvalósíthassuk” – emelte ki Cseke Attila.
„Olyan Erdélyt akarunk, amelyben közösségünk továbbra is hisz a jövőben” – tette hozzá.

Lehetőséget teremteni a fiataloknak az itthon maradásraKorodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője beszámolójában elmondta: továbbra is a magyar közösség érdekeit képviseli a törvényhozásban, sokszor akadályokba ütközve, harcolva a nacionalizmussal.

A frakcióvezető eredményesnek ítélte az RMDSZ képviselőházi tevékenységét, felsorolva a jogalkotási munka során elért – oktatás, gazdaság, egészségügy, mezőgazdaság területén stb. – elért főbb sikereket.

Ugyanakkor hangsúlyozta: olyan törvényekre van szükség, amelyek lehetőséget, megfelelő feltételeket teremtenek a fiataloknak az itthon maradásra, ezek megvalósításáért szeretnének cselekedni az elkövetkezőkben.

Szabó Ödön: Az RMDSZ a román politika Takács nénije
12:55 Elhangzott Biró Rozáliának, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elnökének, továbbá Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnöknek, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnökének beszámolója is.
A politikai vita első felszólalója Hegedüs Csilla volt. A kultúráért felelős ügyvezető alelnök az RMDSZ egyik EP-jelöltje. Beszédében is arra tért ki, mire összpontosítana brüsszeli munkája során, amennyiben sikerül mandátumot nyernie. Mindenekelőtt az uniós támogatások megőrzésének fontosságát, és a tájékoztatást emelte ki. A román politika folyamatosan félretájékoztatja Brüsszelt az erdélyi magyar kisebbség helyzetéről, az RMDSZ EP-képviselőjének ennek ellensúlyozása a feladata, mondta.

Szabó Ödön frappánsan összegezte mindazt, ami az RMDSZ-nek a romániai politikában elfoglalt helyéről, szerepéről, szövetségkötési stratégiájáról korábban elhangzott. Bihar megyei képviselője a viccbeli Takács nénihez hasonlította az RMDSZ-t, aki mindenkiről mindent tud. A Szövetség, az elmúlt 30 év romániai politikának egyik legstabilabb és legaktívabb szereplője pontosan tudja, kivel van dolga Bukarestben, sem a PSD, sem az ellenzék nem ejtheti át. Ilyenformán az RMDSZ pontosan tudja, ki a liberálisok államfője, aki most azon jogszabályok ellen nyújt be óvást az alkotmánybíróságon, amelyeket nagyszebeni polgármesterként maga is gond nélkül alkalmazott. És tudja, ki az a Dacian Cioloş, aki azután iratkozott be a Román Nemzeti Egységpártba (PUNR), hogy Sütő Andrásnak kiverték a szemét 199O márciusában, tehát pontosan tudta, milyen pártról van szó.

"Ne legyenek szkeptikusak a fiatalokkal szemben"„Ne legyenek szkeptikusak a fiatalokkal szemben, mi is az erdélyi magyar közösség érdekeit szolgáljuk” – emelte ki az általános politikai vitában mondott felszólalásában Oltean Csongor, a MIÉRT elnöke, európai parlamenti képviselőjelöltje. Mint kifejtette, a MIÉRT fiataljai is helyet kértek az EP-listán, azzal az elképzeléssel, hogy „az új generációk új Európájáért dolgozzanak”, hiszen jól tudják, mit várnak el a fiatalok az Európai Uniótól. „Mi nem az első két helyre pályázunk; és nem az ötödik, hanem a harmadik helyet kérjük az EP-jelöltek listáján; nem magamnak, nem a MIÉRT-nek, hanem az erdélyi magyar fiataloknak” – hangsúlyozta.

Emlékeztetett: az általa vezetett szervezet azon dolgozik, hogy a fiatalokat érintő politikai döntésekben szót kaphasson, s azt szeretnék elérni, hogy az RMDSZ is számoljon az érdemben tenni akaró fiatalokkal. Felhívta a figyelmet arra is, sok fiatal azt hiszi magáról, nem érdeklik a közéleti, politikai kérdések, ellenben az ifjúsági szervezetek által nyújtott élmények vonzzák őket, s ha szerepet, feladatot kapnak ezeknek a szervezeteknek az életében, programjaiban, hasznosnak érzik magukat, s a közélethez való viszonyulások is megváltozik. A MIÉRT egyik célkitűzése pontosan az, hogy az erdélyi magyar fiatalokat közelebb hozza, érzékenyebbé tegye a közéleti témák iránt; ezt a célt szolgálja többek között az immár második évfolyamát indító Erdélyi Politikai Iskola, az évente megszervezett Edzőtábor, a különböző szakmai konferenciák, a MIÉRT Akadémia is – összegezte.

Csoma Botond: egy magyar iskola az első száz romániai tanintézmény rangsorábanA pragmatista transzilvanizmust nem csak Erdélyben és Romániában, hanem az EU-ban is érvényesíteni kell – jelentette ki Csoma Botond.Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: ha erős magyar képviselet lesz az Európai Parlamentben, akkor esélyünk van arra, hogy az EU foglalkozzon az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetével is.A képviselő hozzátette: természetesen mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a kisebbségi kérdés európai szabályozása nem fog egyik napról a másikra menni. Ám az, hogy a magyar ügyet kisebbségi ügyként Európa előtt meg lehessen jeleníteni, ez rajtunk is áll, a májusi európai parlamenti választásokon való részvételünkön – hangsúlyozta Csoma Botond.A parlamenti képviselő a centenáriumi évfordulóra utalva kijelentette: a 2018-as év többnyire a védekezéssel telt el, 2019-ben viszont már az építkezésre kell helyezni a hangsúlyt. Úgy vélte, az identitás-megőrzés mellett minden téren fejleszteni kell az erdélyi magyarság versenyképességét, hogy bárhol megállhassa a helyét. Elszomorítónak tartja azt, hogy csak egy magyar iskola jelenik meg az első száz romániai tanintézmény rangsorában.Csoma Botond kiemelte, a fiataloknak fontos elsajátítani a román nyelvet, hogy ne marginalizálódjanak a társadalomban. A politikus azt is hangsúlyozta: a kisebbségi kérdés megjelenítése során nem szabad a populizmus útján haladni, nekünk nem mások ellenében kell jogainkért harcolnunk. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy párbeszédet kell folytatni azokkal is, akik úgy gondolják, az etnopolitika meghaladott, illetve akik kritikával illetik a szövetséget.

Horváth Anna: családtámogatási programot itthon is

Az RMDSZ Nőszervezetének képviseletében szólalt fel Horváth Anna, arra figyelmeztetve, hogy Románia a demográfiai szakadék szélén áll: 4 millióra becsülik azoknak a román állampolgároknak a számát, akik külföldön keresik megélhetésüket, 15 év alatt felére apadt az iskolások száma itthon, ami évente 150 ezernyi létszámcsökkenést jelent.

Szerinte ezekről a problémákról egyik párt sem hajlandó őszintén beszélni, ellenben a struccpolitika ezen nem segít. Felemlítette a nőszervezet eddigi tevékenységét, amelynek révén több mint 200 ezer magyar nőnek tudtak segítséget nyújtani, bekapcsolódtak programjaikkal a gyereknevelésbe, támogatásokat juttattak el a rászorulóknak a szervezet tagjai, önkéntesek, diákok segítségével. Nem feledkeztek meg az idősekről sem, elmúlt évben közel száz idősbarát rendezvényt tartottak. Mindez messze nem elég, de tele vannak lelkesedéssel, aktivitással, támogatókkal, és tudják, hogy együtt még többre képesek. Javaslataik, terveik között a magyarországihoz hasonló családtámogatási program bevezetése szerepel itthon is, hogy jövőképünk középpontjába az erdélyi magyar családok kerüljenek. Erről, a családtámogatás fontosságáról szeretnék meggyőzni a hazai és az uniós pártokat is.

Winkler: erős erdélyi és kárpát-medencei képviseletre van szükség
„Az Európai Unió változás előtt áll: tőlünk is függ, hogy mi ennek a változásnak a nyertesei, vagy a vesztesei leszünk” – hangsúlyozta felszólalásában Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. A májusi EP választáson dől el, hogy kik lesznek az uniós döntéshozatalban többségben: azok, akik csökkentenék a régiók között egyenlőtlenségek felszámolását szolgáló támogatásokat, vagy azok, akik ezt fontosnak tartják – magyarázta. - Erős erdélyi és kárpát-medencei magyar képviseletre van szükség az európai parlament néppárti csoportjában ahhoz, hogy együtt dönthessük el az Unió jövőjét – emelte ki Winkler Gyula. „Fejlődést, biztonságot, gyarapodó közösségeket, a városok számára modernizációt, fejlődő Erdélyt akarunk” – nyomatékosított a politikus, hozzátéve: az RMDSZ képviselői ezen dolgoznak itthon és Európában egyaránt, s ezt a munkát folytatná maga is az erdélyi magyar közösség érdekeinek szolgálatában az európai törvényhozásban, hiszen az ott hozott döntések meghatározzák Erdély jövőjét is.

Sógor Csaba: sorsdöntő európai parlamenti választás

 13:43 - Sok tekintetben ma Európa keresi a helyét, ezért sorsdöntő lesz a május 26-i európai parlamenti választás – jelentette ki Sógor Csaba hozzászólásában.

Az EP képviselő hangsúlyozta: ezer éves hagyományainkról kell döntenünk, a tét a keresztény kultúránk megőrzése. De nem csak az erdélyi magyarság, hanem az egész magyar nemzet jövőjéről döntünk, ezért ezúttal is össze kell fogni – hívta fel a figyelmet Sógor Csaba.

A politikus elmondta: jövőnket egy erős, keresztény Európában képzeljük el, ahol biztonságban tudhatjuk magunkat, a kultúránkat. Egy olyan Európában, amely képes megvédeni az őshonos kisebbségeket, hagyományainkat, identitásunkat, és értéként, nem pedig veszélyként tekint a nemzeti közösségekre.

Nem módosul az alapszabályzat14:10 - A kongresszus úgy döntött, hogy ez alkalommal nem módosítja az alapszabályát. Ami a program módosítását illeti, Hegedüs Csilla számolt be arról, melyek lennének a főbb változtatások. Kihagyták azokat az előírásokat, amelyek már megvalósultak, és  aktualizálták a programot.

Vitaindító Erdély jövőjérőlJövő Erdélyről elnevezéssel panelbeszélgetést tartanak. A vitairat ide kattintva töthető le.

15:06 - A kongresszus másik fontos napirendi pontja az RMDSZ elnökének a megválasztása. A tisztségre egyedül Kelemen Hunor pályázott, aki immár nyolc éve látja el az elnöki teendőket. Ezekben a percekben hanzik el programbeszéde.

15:37 - Miközben a szavazás zajlott, Kovács Péter moderálásával bemutatkoztak az RMDSZ európai parlamenti jelöltjei: Sógor Csaba, Vincze Loránt, Hegedüs Csilla, Oltean Csongor és Winkler Gyula.

16:04 - Az RMDSZ szövetségi elnökére szavaztak a küldöttek

16:24 - A kongresszusi küldöttek összesen 757 szavazatot adtak le, ezekből 3 érvénytelen, 26-on nemmel voksoltak. A Kelemen Hunorra leadott szavazatok száma 728.

16:30 - A kongresszus munkálatai véget értek.


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Zeneiskolás emlékmorzsák 3.
Sebvédelem kényszerzubbony nélkül?
Csigalassúsággal halad a belvárosi ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ