Előkerült Claudia grófkisasszony német nyelvű naplója
– Nem sok információ áll az átlagolvasó rendelkezésére Rhédey Claudia életéről, annyi bizonyos, a grófkisasszony – abban a korban szokatlan és nem következmények nélküli – szerelmi története, tragikus sorsa még néhány sorban elbeszélve is mind a mai napig megdobogtatja a szíveket. Milyen hiteles írásos dokumentumok léteznek Rhédey Claudia és Sándor württembergi herceg kapcsolatáról?
– A kiállítás létrehozása érdekében elvégzett történeti kutatások során szembesültünk azzal, hogy a Rhédey családdal kapcsolatos erdélyi és magyarországi levéltárak meglehetősen kevés anyagot őriznek Rhédey Claudia személyét illetően. Így a kutatásokat ezen a téren ki kellett terjesztenünk a Württemberg-ház levéltárára is, amelyet ma Stuttgartban őriznek. És – mondhatni – rögtön telitalálatunk volt, ugyanis itt őrzik Rhédey Claudia német nyelven írt naplóját, amelyet 1833–1839 között vezetett, napi részletességgel. Emellett a napló elején olvasható Claudiától egy visszaemlékezés is gyermekkorára, neveltetésére, erdőszentgyörgyi, kolozsvári tartózkodásaira, az életében bekövetkező eseményekre, első bécsi útjára, vagy éppen Alexander Württemberg herceggel való találkozására vonatkozóan is.
– Azon túl, hogy – akarva- akaratlanul – a Windsor-ház őseiként jegyzik, milyen szerepe volt az erdőszentgyörgyi Rhédeyeknek Erdély történetében?
– Az Erdőszentgyörgyön is birtokos Rhédeyek – és itt Rhédey Jánost említjük, aki Kornis Margittal való házassága révén lett itteni birtokos – a 17–18. század folyamán – eddigi ismereteink szerint – tipikus alakjai voltak az erdélyi arisztokráciának. Tagjai a fejedelmek közvetlen környezetében szolgáltak, katonákként is helytálltak, széki főtisztségeket is viseltek (ifjabb Rhédey János Udvarhely széki főkirálybíró is volt). A Rhédey családnak létezett viszont egy magyarországi ága is, amelynek tagjai szintén fontos közéleti funkciókat láttak el, és nyilván meg kell említenünk a család talán leghíresebb férfitagjait, a 17. század elején váradi kapitányként elhíresült Rhédey Ferencet és hasonnevű fiát, aki 1657–1658-ban rövid ideig erdélyi fejedelem is volt. Ez az ág sajnos Rhédey Ferenc fejedelem fiában, Rhédey Lászlóban kihalt.
– A szeptember 20-i megnyitó alkalmával német vendégeik is lesznek, a program a württembergi huszárok tisztelgésével kezdődik. Él-e valamilyen formában a sváb köztudatban Rhédey Claudiának, vagyis Hohenstein grófnénak az emléke?
– A Baden-Württemberg tartományban fekvő Kirchheim unter Teck (Stuttgart közelében) településen lévő kastélyt említeném – a Württemberg-ház birtokában van, kastélymúzeum működik benne -, itt állították ki Rhédey Claudia kevésbé ismert portréját is (ezt Johann Nepomuk Ender festette Bécsben, 1831-ben), amelyet nemrégiben vásároltak meg a múzeum számára.
– 1905-ben Mária tecki hercegnő, az akkori trónörökös, V. György felesége emléktáblát állíttatott Rhédey Claudiának az erdőszentgyörgyi templomban elhelyezett sírja fölé. Van-e erről írásos dokumentum?
– Természetesen, a Vámbéry Ármin orientalista által is elősegített eseményt mind a helyi (a református egyházközség presbitériumi gyűléseinek jegyzőkönyvei – pl. a tábla feltételének engedélyezése kapcsán), mind az angliai források őrzik. Mind az 1905. évi emléktáblaállítás, mind az 1935-ban Mária, akkor már Nagy Britannia királynője támogatásával lezajló templomrestaurálás pontos körülményeinek feltárását célzó kutatás folyamatban van.
– Milyen tárgyi emlékek maradtak, ha maradtak, Rhédey Claudiával kapcsolatban? Mire számíthatnak majd az arra járó turisták?
– Az egyik legérdekesebb és leglátványosabb emlék, amely Rhédey Claudiával és Erdőszentgyörggyel is kapcsolatos, az a kehely, amelyet Rhédey László és Inczédy Ágnes ajándékoztak a helybeli református egyházközségnek lányuk konfirmálása alkalmával. A konfirmálást 1826-ban Erdőszentgyörgyön lebonyolító Herepei Károly kolozsvári református lelkész ekkor elmondott beszéde nyomtatásban is megjelent (A’ tiszta vallásosság egy keresztyéni elmélkedésben... címmel).
– Az avatót követően panelbeszélgetésekre is sor kerül történészek és turisztikai szakértők részvételével, dr. Kinda István kurátor moderálásával. Mi lesz a témája a minikonferenciának?
– A kiállítás kapcsán elvégzett történeti kutatás gyakorlatilag csak a kezdetet jelenti. Számos új távlat nyílt meg a további szálak felgöngyölítésére, így nyilván a Rhédey család egyes tagjainak a pályáját feltáró kutatásoktól az épített örökséget is illető vizsgálódásokig sok minden elképzelhető és reményeink szerint el is végezhető: említsük itt csak az erdőszentgyörgyi Rhédey rezidenciák még viszonylag kevéssé ismert történetét, vagy az itteni birtokos családok egyháztámogatói magatartását stb. Rhédey Claudia személye és az ő családja, leszármazottai természetesen kiemelt szerepet kapnak a továbbiakban is: rövidtávú terveink közt szerepel Rhédey Claudia már említett naplójának kiadása, az eredeti német szöveget és magyarra fordított változatát is közölni szeretnénk Claudia részletes életrajzával együtt, amelynek összeállításában kiemelt szerepet szánnánk a Stuttgartban őrzött további forrásoknak is. Emellett Claudia emlékezetének alakulásával is szeretnénk foglalkozni, vagy az Erdőszentgyörgy és az angol királyi ház közötti kapcsolatok forrásainak teljességre törekvő feltárását is elvégezni. Mindezekhez nyilván anyagi források szükségesek, a kutatómunka és a közlési folyamat támogatása kapcsán számítunk az erdőszentgyörgyi önkormányzat támogatására, illetve akár nemzetközi szintű partnerkapcsolatokra is.
Képünk: Rhédey Claudia portréja a németországi Kirchheim unter Teck kastélyában. (Fotó: Kinda István, 2018)
