Révbe jutott rémület
Vissza

Révbe jutott rémület

Meglepő eredménnyel zárult a tanügyi törvény módosításának szenátusi szavazata. A „felsőház” döntő testületként voksolt hétfőn, és 73 igenléssel, illetve 34 tartózkodással átment a szöveg. A meglepetést egyrészt a felfokozott általános politikai közhangulat, másrészt a kisebbségi (ergo magyar) vonatkozások miatt említem. A szándék több esetben is a meglévő rendszer dinamikájának, növelése, árnyaltságának fokozása.

Hajlamosak vagyunk magyar vívmányként taksálni a csoportok és osztályok létszámcsökkentését, de itt általános demográfiai gondokra próbált a törvényhozó legalább részleges választ adni: az elnéptelenedő moldvai megyékben ugyanis legalább akkora gond a vidéki tanodák fenntartása, mint nálunk a szórványosodó, vagy már azon is túljutott közösségekben. Hogy az after school program és az étkeztetés 2030-ig fog fokozatosan megvalósulni, az a bizakodó jövőbelátásnak tudható be. Pontosabban annak belátása, hogy ezt a feladványt az idő és pénzfaktorok elégséges halmazata oldja majd meg. Mint ahogyan egyértelmű előrelépés, hogy ezentúl nem 800, hanem mindössze 500 nebuló lelki gondozására alkalmazható egy db. iskolapszichológus (a szakma ettől még biztosan nem esik eksztázisba, mert ez a szám is riasztó, de legalább nem annyira irreális, mint elődje volt: megátalkodott Arany-rajongók lehettek az indítványozók, hogy ez a félezres ötletként felvillant, mint megannyi walesi bárd).

A habcsók viszont innen, Kolozsvárról érkezik egy extanügyminisztertől. Az egyetemi autonómiát féltve Mircea Miclea azt nehezményezi, hogy ezentúl magyarul lehet majd felvételizni például a craiovai vagy szucsávai egyetemen, mert ehhez jogi keretet nyújt az új szövegváltozat. A volt tárcavezető elhibázta magát, amikor két egymáshoz nem fogható kategóriát igyekezett az egyetemi autonómiát féltve –  eléggé vehemensen – egymáshoz viszonyítani: az alapvető emberi jogokat és az intézményi jogállást (az egyetemi, akadémiai önrendelkezést). Érvei közül a leginkább megejtő az az életszerű példa, miszerint egy felvételiző diák akár románul is kérheti a vizsgatételt, mondjuk egy magyar nyelvű szakra való bejutáshoz. Miclea okfejtése önmagáért beszél. Én csak annyit fűznék hozzá, majdnem lábjegyzetként, hogy a háborgó egykori főtanügyér valamikor a nyolcvanas évek közepén annak az AdyȘincai Filológia Történelem Líceumnak a diákja volt, ahol román és magyar osztályok működtek, és ahol a másságot testközelből tapasztalhatta meg az egyébként pszichológus diplomával rendelkező szakember. Aki a doktori disszertációjában a stresszhelyzetben fellépő védekezési mechanizmusokról értekezett. Lehet, hogy nem ártana újraolvasni az 1995-ben készült munkát...   

PS

Az utolsó vizsga csak ezután jő, midőn Iohannis elnök, a valahai fizikatanár újfent bebizonyíthatja, hogy szívügye az oktatás, ha eddig csak nagyívű, de vázlatban maradt ötleteket tudott összeverbuválni a România educată című piszkozatban. 

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Hargita megyében is megjelent a kór
Folytatja a fertőtlenítést a városháza
Idős földészek mikor dolgozhatnak a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ