Részvételi költségvetés: etnikumok kíméljenek!
Vissza

Részvételi költségvetés: etnikumok kíméljenek!

Visszadobta a kolozsvári polgármesteri hivatal a Kolozs megyei RMDSZ-nek a többnyelvű turisztikai jelzőtáblák kifüggesztésére vonatkozó elképzelést. A szövetség a tervezetet az idén is meghirdetett részvételi költségvetés keretében nyújtotta be, de a lakossági ötleteket elbíráló városházi bizottság nem tartotta szavazásra érdemesnek. Az RMDSZ háromnyelvű – román, angol, magyar - idegenforgalmi táblák kifüggesztését javasolta, a polgármesteri hivatal szerint azonban ezek az ügyek nem tartoznak az önkormányzat hatáskörébe. Ezt megelőzően az RMDSZ írásban is kifogást emelt a részvételi költségvetési ötletbörze kiírásakor megszabott kritérium-rendszer ellen diszkriminatívnak tartva azt. Az egyik feltétel szerint ugyanis etnikai, illetve politikai vonatkozású tervezeteknek nincs helyük a versenyben. Az RMDSZ javaslata a jelek szerint kimerítette az etnikai jelleget, a polgármesteri hivatal hivatalos magyarázata csak kifogás, a magyar feliratoktól való zsigeri ódzkodásról van ismét szó – vélik az RMDSZ helyi vezetői.

Sz. K. – U.I.

A Kolozs megyei RMDSZ július 19-én iktatott beadványában felkéri a polgármesteri hivatalt, hogy a sokat hangoztatott multikulturalizmus szellemében töröljék a részvételi költségvetés feltételei közül azt, amelyik kizárja az etnikai jellegű projekteket. Az RMDSZ diszkriminatívnak tartja ezt a kritériumot, hiszen Kolozsváron nagyon sok olyan magyar él, akik közös célok érdekében, nem a többség rovására, hanem a multikulturalizmus kiteljesedéséért fejtik ki tevékenységüket, éppen ezért nem méltányos, hogy az etnikai hovatartozást kizáró okként tüntessék fel. 

A kolozsvári magyar közösség létszáma mintegy 50 ezer fő, valamennyien itt fizetik az adókat és illetékeket, ezért cserébe talán megérdemelnek egy kis odafigyelést a városvezetés és a többi kolozsvári részéről, áll a dokumentumban.

Az RMDSZ tiltakozásában kifejti: amennyiben ezt a kritériumot nem törlik, bárki a kolozsvári magyarok közül, aki valamilyen elképzeléssel állna elő a részvételi költségvetés kezdeményezés keretében, és amellyel a kolozsvári magyar közösség identitását, megőrzését célozná, eleve esélytelenként indulna, procedurális okokra hivatkozva ugyanis ellehetetlenítik számukra a részvételt.    

Hogy mit is fed az „etnikai jelleg” fogalomkör, arra az idevonatkozó szabályzat nem tér ki, nem világos, hogy hol a határvonal az „etnikai” és „nem etnikai” között, mint ahogy az sem, hogy kiknek a kiváltsága eldönteni, és milyen megfontolás alapján határozzák el, melyek azok a kezdeményezések, amelyek kimerítik ezt a kategóriát. A korlátozás magába hordozza annak a lehetőségét, hogy a projektek elbírálói minden olyan elképzelést kizárjanak, amelyek a magyar közösség tagjaitól származnak. Mi több, ez a kitétel azon túl, hogy diszkriminatív, ellentétes magának a részvételi költségvetésnek a szellemével, amelynek célja, hogy Kolozsvár valamennyi lakóját bevonja ebbe a demokratikus döntéshozatali folyamatba, fogalmaz az RMDSZ-beadvány.

Egy demokratikus társadalomban az a normális, hogy minden etnikai közösség szabadon képviselhesse saját értékeit és érdekeit. Bármelyik kisebbség önkifejezésének, identitása megőrzéséhez való jogának korlátozását szigorúan tiltják a romániai törvények, ezeket több európai és nemzetközi szerződés szavatolja, érvel a szövetség.

Cinikus válasz a polgármesteri hivatal részéről 

A polgármesteri hivatal részletes válaszban reagált a megyei RMDSZ beadványára, és több vonatkozásban igyekezett megindokolni a visszautasító válaszát. Mindenekelőtt úgymond illetékességi kifogásra hivatkoznak, azt igyekeznek bizonygatni, hogy sem az online részvételi költségvetés (www.bugetareparticipativa.ro), sem a részvételi költségvetés eljárási szabályzatának tekintetében nem lehet alkalmazni a 2004/554. számú közigazgatási törvény előírásait. Ennek indoklására az említett jogszabály előírásait idézték arról, hogy pontosan mi esik a közigazgatási törvény hatálya alá, valamint a részvételi költségvetés szabályzatát sorolták fel részletesen, levonva a következtetésüket, miszerint az említett szabályzat nem tekinthető a törvény szerinti „államigazgatási (közigazgatási) rendelkezésnek, amely valamely hatóság egyoldalú rendelkezése, és amelyet valamely törvény végrehajtása vagy a végrehajtás megszervezése érdekében bocsátanak ki, és amely jogviszonyt eredményez, módosít vagy szüntet meg”; továbbá úgy vélik, hogy a polgármesteri hivatal sem tekinthető ez esetben annak a „hatóságnak”, amelyet a közigazgatási törvény meghatároz, lévén, hogy a részvételi költségvetés rendszerét több szervezettel illetve számítástechnikai céggel közösen dolgozták ki. A kritériumok pedig, miszerint a benyújtott javaslatoknak ne legyen kereskedelmi vagy reklám, valamint politikai vagy etnikai jellege, épp azt a célt szolgálják, hogy általánosságban vonatkozzanak közérdekű dolgokra és mindenkire, az intézkedésekből pedig a város minden lakosa részesüljön – olvasható a hivatal válaszában. Úgy vélik, azzal, hogy a feltételeknél szerepel az etnikai jelleg kizárása, nem azt jelenti, hogy a magyar közösség esetleges javaslatait is kizárnák automatikusan, vagy diszkriminálnák a magyar lakosságot, hiszen a részvételi költségvetés programjában bárki részt vehet, aki betöltötte a 18. életévét, és Kolozsváron lakik, dolgozik vagy tanul – tehát a hasonló helyzetben levő magyarok is.

A diszkriminálás vádját egész sor szabályozással utasítják azt vissza. Elsősorban az Emberi Jogok Európai Egyezményére hivatkoznak, és idézik annak a 14. cikkelyét a  megkülönböztetés tilalmáról: „A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.” Majd az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy meghatározását idézik egy ügyben, miszerint „a megkülönböztető bánásmód akkor lesz diszkrimináció, amikor hasonló illetve összehasonlítható helyzetekben vezetnek be megkülönböztetést”. Tehát amennyiben a „kedvezményes bánásmódnak nincs semmilyen objektív, elfogadható indoklása”, diszkriminálás történik. Vagyis: „az egyenlőség elve kizárja azt, hogy a hasonló helyzeteket megkülönböztetve kezeljék, illetve az eltérő helyzetekben hasonló bánásmódot alkalmazzanak, kivéve, ha alapos indok létezik…” Emellett a válasz a hazai törvénykezést is idézi ebben a témában, 2000-ből a 137. Kormányrendeletet a diszkriminálás minden formájának a megelőzéséről és büntetéséről – a megfogalmazás hasonló, vagyis tilos bármilyen megkülönböztetést alkalmazni többek között etnikai alapon azzal a céllal, hogy korlátozzák vagy megakadályozzák az alapvető emberi jogok és szabadságok egyenlő feltételek közötti érvényesülését minden területen (politikai, gazdasági, kulturális, stb.). Tehát: nem létezik megkülönböztető, vagyis diszkriminatív bánásmód a részvételi költségvetés tekintetében a város magyar és román lakossága között, ugyanis az egész folyamat nem kezeli egyik felet sem hátrányosan a másikkal szemben – állapítják meg a válaszban. Azt is megemlítik, hogy hasonló elképzeléssel nem támogatják a nacionalista jellegű elképzeléseket, mint amilyen lenne például Románia nemzeti ünnepének, december elsejének népszerűsítésére, vagy a román azonosság erősítésére vonatkozó projekt.  

Régi beidegződés a magyar feliratoktól való frász 

Csoma Botond képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke lapunknak elmondta: régi beidegződésekről van szó, a kolozsvári városházának mindig is fenntartásai voltak a magyar nyelvű feliratokkal kapcsolatban. Az RMDSZ természetesnek tartja, hogy egy olyan városban, ahol ekkora magyar közösség él, és ahova rendszeresen nagy számú magyar turistacsoportok érkeznek,  létezzenek olyan turisztikai jelzőtáblák, amelyeken magyar nyelven is fel vannak tüntetve a látványosságok.

„Egy olyan multikulturális városban, mint amilyennek Kolozsvár reklámozza magát, az ilyen tábláknak nem kellene gondot jelenteniük. Sajnos azonban a városvezetés a multikulturalizmust többnyelvűség nélkül képzeli el”, fogalmazott Csoma Botond, aki szerint e fenntartások mögött Emil Boc félelmei húzódnak meg. A polgármesternek azonban látnia kell, hogy ezek alaptalanok, sem a műemlékekre felszerelt többnyelvű ismertetők, sem a településjelzők Kolozsvár határában nem okoztak különösebb megrázkódtatást a város lakosai körében, senki nem vonult utcára tiltakozásképp.

Antal Géza lapunknak elmondta: bár fontolgatták, hogy a közigazgatási bírósághoz fordulnak, erre jogilag nincs lehetőség.  Az RMDSZ ügyvezető elnöke visszautasította a polgármesteri hivatal válaszát, miszerint a jelzőtáblák kihelyezése nem az önkormányzat hatásköre, ez messze nem fedi a valóságot, amit a polgármesteri hivatal illetékesei is legalább olyan jól tudnak. Időhúzásra játszanak, mire esetleg „tisztázódnak” a levélváltás során a dolgok, már minden határidőből kifutottunk, a kezdeményezés akkor sem kerülhet be az elfogadott pályázatok közé, ha történetesen akarnák. De nem akarják, a visszautasítás ugyanis egyértelműen „etnikai” okokra vezethető vissza, mondta.   


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Kolozsvár: öt új koronavírusost vettek ...
Bezárkózva
Virtuális életünk valós bajai

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ