Rangos Mátyás-megemlékezés a Szent Mihály plébánia szervezésében
Vissza

Rangos Mátyás-megemlékezés a Szent Mihály plébánia szervezésében

Hunyadi Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulójára emlékeztek szerdán a római katolikus nőszövetség dísztermében, a Szent Mihály plébánia szervezésében.

– Mátyás király méltán nevezhető a világ egyik legkimagaslóbb uralkodójának, aki ugyanakkor meghatározó volt egyháztörténeti szempontból is. Uralkodása alatt megtartotta az egyházi szabadságjogokat, legközelebbi munkatársainak a legképzettebb egyházi méltóságokat nevezte ki, úgymint Várdai István kalocsai érsek, Vitéz János prímás. Igazságszolgáltatási reformjairól is kikérte a főpapok tanácsát. Más országok katolikus vallású népei is elismerték uralkodói nagyságát és képességeit. Mátyás király már trónra lépésének évében kimutatta a megbecsülését az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend iránt, több pálos kolostornak is adómentességet adott. Kolozsváron elrendelte a Farkas utcai, jelenlegi református templom építését. Mátyás korában sokat fejlődött a magyar nyelv használata az udvarban és a közéletben egyaránt. Addig Magyarországon, akárcsak szerte Európában, az oklevelek és a magánlevelek is leginkább latin nyelven íródtak. Hunyadi Mátyás 1490. április 6-án bekövetkezett halálával már az akkori közvélemény úgy érezte: véget ért egy felfelé ívelő boldog korszak – vélekedett beszédében Veres Stelian plébániai kormányzó, Fábián Márai nőszövetségi elnök köszöntő szavai után.

– Nem vitás, hogy Mátyás király itt született, hiszen több, általa kibocsátott oklevélben említi a várost, mint születésének helyét. Azt viszont nem lehet tudni, hogy mikor, hiszen Heltai Gáspár krónikája szerint 1443. március 27-én, más krónikák szerint 1440-ben. A mai álláspont szerint Mátyás király 1443. február 23-án született Kolozsváron. Szülővárosát aztán mentesítette minden adó alól. Mátyás király azért született itt, mivel a vajdahunyadi várat akkor építették, és Hunyadi János azt akarta, hogy felesége és gyermeke biztonságos körülmények közepette éljen. A legjelentősebb magyar erdélyi várost, Kolozsvárt találta erre a legmegfelelőbbnek. Mátyást feltételezhetően a domonkos kolostorban keresztelték meg, és itt járt iskolába is. Amikor 1454-ben felépült a vajdahunyadi vár, Hunyadi János ott ütötte lovaggá fiát – magyarázta és képekkel is alátámasztotta állítását Gaal György művelődéstörténész, majd kitért Mátyás király gyermekkori fogságára, nem utolsó sorban királlyá választására is.

Megtudtuk: 1458. februárjában díszes küldöttség ment a cseh határra, hogy ott átvegyék a prágai fogságból szabaduló Mátyást. A koronázásra azonban csak 1464-ben került sor, mivel a magyar korona Bécsben volt.

Szó esett még Mátyás király több tízezer főt számláló fekete seregéről, az általa 1467-ben alapított pozsonyi egyetemről, ami csak néhány évig működött, a Bibliotheca Corviniana létrehozásáról, a nápolyi királylánnyal, Beatrix-szal kötött házasságáról és az abból származó kulturális előnyökről, a Mátyás uralmának megdöntésére vonatkozó kísérletekről stb.

Zárszóként Forró Ágnes képzőművész méltatta Máthé János Kolozsvárral kapcsolatos fotókiállítását. A rendezvényen többek között közreműködött Rekita Rozália színművész és a Potyó István karnagy által vezetett kamaraegyüttes, amely erdélyi reneszánsz muzsikát tolmácsolt.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Holnap Keresztelő Szent János főünnepe
Olgi néni, Görögország, Isztambul és ...
Továbbra sincs megoldás az egyetemi ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ