Protesztszavazat

Protesztszavazat
A tegnapi választáson való szokatlan magas részvétel azt mutatja, hogy az eddiginél nagyobb az elégedetlenség a lakosság körében a politikusokkal szemben. Ez a kiábrándultság nem új keletű, de most olyan kontextus alakult ki a Klaus Iohannis által kiírt népszavazás, illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD) elmúlt két és fél éves kormányzása következtében, ami elsősorban az ellenzéknek kedvez.

Az adatokból elég jól látszik, hogy elsősorban a nagyvásárokban mozdultak ki az emberek, Kolozsváron, Bukarestben és más nagy központokban minden szavazókörzetnél hatalmas sorok voltak, már a reggeli órákban a szokatlanul nagy forgalom jelezte, hogy sokan élni akarnak demokratikus jogukkal, a szavazással. Az időjárás is kedvezett a magas részvételnek, a nyár eleji napsütéses időjárás önmagában elég volt ahhoz, hogy kicsalogassa az embereket az otthonaikból.

A nagyvárosokban tapasztalt magas részvétel eddig minden egyes választáson az ellenzéknek kedvezett, ez vélhetően most is így lesz. A magas szavazási kedv következtében meglehetősen kérdésessé vált, hogy az RMDSZ átlépi-e a parlamenti küszöböt, ugyanis a magyar vidékeken a szavazási kedv alacsonyabb volt. Ebben a választási kampányban úgy tűnt, hogy már nem elegendőek az RMDSZ által korábban kipróbált és bevált választott üzenetek, ennek az egyik fő oka, hogy a romániai magyarság igencsak EU-szkeptikussá vált az elmúlt években, miután még Románia 2007-es EU-csatlakozásakor jóval derűlátóbb volt és nagyobb reményeket fűzött a közös Európához, mint a többségi lakosság. Az idők megváltoztak, az emberek csalódtak Európában. Mindemellett az is fontos tényező, hogy a passzivitás a magyarság körében szintén egyfajta elégedetlenséget mutat. Az emberek csalódtak a politikusokban, nem értettek egyet sokan az RMDSZ stratégiájával, és hagyták magukat elsodorni a többségi lakosság körében uralkodó kurzustól, miszerint ez a szavazás egyfajta lecke lehet a kormánypártoknak, így az RMDSZ-nek is.

A tegnapi szavazás az urnák zárulása előtt egyértelműen protesztszavazatnak tűnt. A választók elsősorban a szociáldemokratákat akarták megbüntetni, akik meglehetősen nagyot hibáztak azzal, hogy bábkormányokat állítottak, amelyeknek élére felkészületlen, ismeretlen politikusokat neveztek ki. Ez a szavazás nem elsősorban Európáról szól, hiszen a választási kampány a belpolitikára összpontosult. Az ellenzék fő célja az volt, hogy megtörje a kormánykoalíció és Liviu Dragnea pozícióját abban reménykedve, hogy egy rossz eredmény a PSD számára előidézheti a PSD bukását, és akár kormányváltás is bekövetkezhet.

A magyarok távolmaradása is illeszkedik ebbe a logikába, a végeredmények alapján állapítható meg egyértelműen, hogy a szavazási kedv valójában mennyire maradt el a többségi lakosságétól. Urnazárás előtt még sok bizonytalan és ismeretlen tényező van, de az biztos, hogy amennyiben az RMDSZ-nek nem sikerült átlépnie a parlamenti küszöböt, új időszak kezdődik a rendszerváltás óta elt harminc évben kialakult és stabilizálódni látszódó romániai magyar politikában. Az új időszámítás mindenképpen változásokat fog hozni, amelyeknek következményei egyelőre beláthatatlanok. Egy ilyen kudarc könnyen megkérdőjelezheti hosszú időre az önálló romániai magyar politikai érdekképviselet sorsát. Ez attól függ, hogy egy ilyen esetleges kudarcot hogyan kezel az RMDSZ és a közösség, végleg hagyja elindulni a leejtőn a közös képviselet sorsát vagy még idejében sikerül megállítani a romániai magyar politikai közösség szétbomlását.