Potápi: már előnyt jelent magyarnak lenni a Kárpát-medencében

Tánczos Barna és Potápi Árpád a Tusványos-pótló rendezvényen

Potápi: már előnyt jelent magyarnak lenni a Kárpát-medencében
A magyar kormány az elmúlt tíz-tizenegy évben közös erővel újraegyesítette a nemzetet, ennek eredményeként magyarnak lenni hátrány helyett egyre inkább előnyt jelent mindenhol a Kárpát-medencében - mondta a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Sátoraljaújhelyen, a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem nevű rendezvényen.

Potápi Árpád János a koronavírus-járvány miatt elmaradt Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor helyett megtartott találkozón hangsúlyozta, akkor lehetnek erősek a kárpát-medencei magyar közösségek, ha Magyarország gazdaságilag, morálisan és politikailag is erős. Az elmúlt száz évben nem volt olyan eredményes tíz-tizenegy év, amely hasonló lenne a 2010 óra tartó időszakhoz - jelentette ki.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy a kormány meg tudta erősíteni a magyarságot, a magyar nemzeti közösségeket a Kárpát-medencében és a diaszpórában.A magyarságnak minden lehetséges politikai színtéren képviseltetnie kell magát ahhoz, hogy intézményeit erősíteni tudja, például az oktatás, a kultúra és a sport területein. Magyarország minden magyar otthona, éljenek bárhol is a világban; a magyar nemzet immáron egységes világnemzet – mondta.

Az elmúlt évek támogatáspolitikájáról szólva hangsúlyozta, az egész Kárpát-medencében nincs olyan magyarlakta település, amely valamilyen támogatást ne kapott volna. Emlékeztetett: a tavalyi nemzeti összetartozás éve után az idei a nemzeti újrakezdés éve.

A Tájkép csata közben - Külhoni pártelnökök kerekasztala című beszélgetésen Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta, Ukrajna mára Európa legszegényebb országává vált, ahol az elmúlt évek jogszabály-változtatásainak következményeként megszűntek a nemzeti kisebbségek jogai. Hangsúlyozta, az elmúlt időszakban megrendülni látszódnak azok a "nemzetközi fogódzók", amelyektől korábban segítséget reméltek a kisebbségek jogainak védelme érdekében. Brenzovics László ugyanakkor köszönetet mondott a magyar kormánynak a határon túli magyarságnak nyújtott támogatásokért.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy fogalmazott, a koronavírus-járvány bebizonyította, nem igaz, hogy politika nélkül lehet élni és boldogulni. Az emberek felismerték, hogy a mindennapi ügyeikben nagy segítségükre lehet a "magyar politikai opció", ennek eredményeként pedig a VMSZ harminc éve nem látott eredményt ért el a szerbiai választáson - fejtette ki, hozzátéve: szervezetüknek kilenc parlamenti képviselője és hét államtitkára van.

Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke elmondta, az utóbbi időben hiába kérték a szlovák kormánytól a kisebbségek helyzetének javítását, ez annak ellenére nem történt meg, hogy lett volna lehetőség rá. Példaként említette, hogy továbbra sem biztosított a szlovák-magyar kettős állampolgárság a felvidéki magyar közösség számára.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke hangsúlyozta, szervezetüknek a tavalyi parlamenti választáson sikerült megőriznie korábbi pozícióját és tovább tudták mélyíteni együttműködésüket az ottani jobbközép kormánnyal.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke közölte: harminc év után először tudtak egy valóban gyakorlatias megállapodást kötni a szlovén kormánnyal, ami a magyarországi forrásokkal kiegészítve nagy segítséget jelent a muravidéki magyar közösségnek.Kiáll a magyar gyermekvédelmi törvény mellett az EMNP 

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke hangsúlyozta, támogatják a gyermekvédelemről szóló magyarországi népszavazást és mindent megtesznek, hogy a lehető legtöbb erdélyi kettős állampolgár részt vegyen azon, valamint öt nemmel szavazzon a feltett kérdésekre. Szólt arról is, reményeik szerint néhány hónapon belül jogilag is létrejöhet az Erdélyi Magyar Szövetség az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt egyesülésével. 

Egy nappal korábban tartott nagyváradi sajtóértekezletükön a néppártos vezetők kifejtették: mind a Néppárt, mind pedig a Magyar Polgári Párt kiáll a hagyományos értékek mellett. Csomortányi rámutatott, hasznos lenne, ha nem csak Magyarországon és Lengyelországban születnének hasonló, a gyermekeket a szexuális propagandától védő jogszabályok, hanem egész Kelet-Közép-Európa megmutatná, hogy egységes ebben a kérdésben. Éppen ezért a román parlament új ülésszakának megnyitása után a Néppárt saját képviselőjén keresztül egy hasonló, a hazai szabályokat tisztázó törvénymódosító csomagot tűz majd napirendre.

„Ideje, hogy Románia törvényhozói is állást foglaljanak a gyermekvédelem ügyében, tisztázzák, hogy szándékoznak-e megvédeni a gyermekeket ettől a típusú propagandától, melyet a szabadság ürügyén különböző gyanús hátterű civil szervezetek próbálnak a romániai, és ezzel az erdélyi társadalomra ráerőltetni. Ez fontos és hasznos lépés lenne, akár annak az ódiumát is vállalva, hogy ezzel Magyarország és Lengyelország mellett Románia is bekerül a boszorkányüldözést, koncepciós eljárásokat elszenvedő országok sorába”, fejtette ki a Néppárt elnöke Nagyváradon.

Tánczos: jövőre nem kell félniük a medvéktől a tusványosozóknak

Tánczos Barna, RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter úgy értékelt, eredményes volt az utóbbi év az erdélyi magyarságnak. A romániai kormányban "nem vagyunk tájba simulóak" - fogalmazott, hozzátéve, bízik abban, hogy a jelenlegi kabinet hosszú távon is hivatalban maradhat. Szólt arról is, hogy a jövő évi tusványosi találkozón már biztosan nem kell majd a medvéktől tartaniuk a résztvevőknek.