PISA-felmérés: gyengén teljesítettek a romániai diákok
Paradigmaváltásra lenne szükség az oktatási-nevelési folyamatban
Paradigmaváltásra lenne szükség az oktatási-nevelési folyamatban
Vissza

PISA-felmérés: gyengén teljesítettek a romániai diákok

Saját magukat múlták alul a romániai diákok a 2018-as PISA-felmérés eredményei szerint, amelyet december 3-án tettek közzé. A romániai tanulók esetében a tavalyi mérés eredményei a leggyengébbek az elmúlt kilenc év eredményeivel összehasonlítva. Románia a 47. helyen áll a 79 országot rangsoroló listán. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főosztályának ügyvezető alelnöke kifejtette: az eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi oktatási módszer nem fejleszti az önálló tájékozódási, tanulási készségeket. Kovács Irén oktatásért felelős RMDSZ-es államtitkár szerint a rossz eredmények legfőbb oka a romániai 15 évesek körében a társadalmi-gazdasági helyzet. Úgy véli, a szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetű diákok családjában nem fektetnek nagy hangsúlyt az iskolai teljesítményre, hiszen ahol a lét a tét, ott a tanulmányi előmenetel másodrangú. Hozzátette: nem ismerik fel, hogy a kitörés kulcsa pont az alkalmazható tudás.

Románia gyengén teljesített mind a szövegértést, mind a természettudományi és a matematikai ismereteket illetően a 2018 májusában lebonyolított PISA-felmérésen – derül ki a december 3-án közzétett eredményekből. A romániai diákok a szövegértési feladatoknál 428 pontot szereztek (a világátlag 487); matematikából 430 pontot (a világátlag 489); a természettudományok terén 426 pontot kaptak (a világátlag 489). Ez azt is jelenti, hogy matematikából az 52., míg természettudományból az 55. helyen állunk. 
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főosztályának ügyvezető alelnöke szerint a mostani eredmények aggodalomra adnak okot, sőt még jobb eredmények esetén is egészséges aggodalommal kell nézni a nevelésre, az oktatásra. – A szövegértés a legfontosabb egy ilyen nemzetközi mérésben, és az eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi oktatási módszer nem fejleszti az önálló tájékozódási, önálló tanulási készségeket. Nem azt jelenti, hogy a tanulók nem értik azt, amit olvasnak, hallanak, hanem azt, hogy nem tudják továbbadni, illetve nem tudják a szöveg lényegét felismerni és használni. Ez azért van, mert kész információkat adnak át nekik, olykor diktálással, és azokat várják vissza tőlük. A középkorban volt korszerű ez a fajta módszer – magyarázta Magyari Tivadar.

A Szabadság azon kérdésére, miszerint az RMDSZ oktatási főosztálya rendelkezik-e valamilyen javaslattal a helyzet, vagyis az eredmények javítására, Magyari elmondta: ez egy pedagógia szakmai kérdés, tehát közvetlenül erre nem lehet javaslatuk. – Ehhez kapcsolódó javaslatunk volt az oktatás információmennyiségének csökkentése és szabadabb, rugalmasabb keretekbe való helyezését lehetővé tevő jogszabályok alkalmazása. Azt is tanácsoltuk a politikusoknak, hogy az OECD-felmérések esetén érjék el, hogy legyen egy romániai magyar tanulói alminta, hogy a magyar nyelvű oktatásról pontosabb képünk legyen. Ugyanis jelenleg szórványosan kerülnek a felmérés mintájába magyar tanulók. Számukra egyébként a teszteket lefordítják, abban nem szokott hiba lenni – összegzett Magyari. 

„Válságban van a tanulás és a tudás”

A PISA-felmérés három – alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés – területen vizsgálja a 15–16 éves tanulók képességét. A háromévenként zajló felmérés kiötlője és lebonyolítója a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az OECD a tesztelésben részt vevő iskolákat véletlenszerűen választja ki a SIIIR-adatbázisból bizonyos kritériumokat figyelembe véve. Az elsődleges, életkori kritérium mellett vidéki és városi iskolák, román és magyar tannyelvűek is a mintavétel szempontjait képezik. Romániában a 2018-as PISA-felmérésben összesen 5075 diák vett részt 170 iskolából, amiből 5 magyar: egy Fehér, egy Bihar, egy Kovászna és két Hargita megyei tanintézetről van szó. A felmért romániai diákok 93%-a 9–10. osztályos, 7%-a pedig 7–8. osztályos volt a tesztelés idején. A PISA-felmérés amellett, hogy azt méri, hogy a tanulók milyen mértékben alkalmazzák szövegértési képességüket a hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértésekor és értelmezésekor, valamint azt, hogy mennyire képesek felismerni, megérteni, értelmezni és megoldani egy matematikai vagy természettudományi jellegű problémát, egy háttérkérdőív kitöltését is magában foglalja, amely a tanuló személyes vonásaira, véleményeire, értékválasztásaira és ambícióira kérdez rá, továbbá otthoni és iskolai környezetéről gyűjt információt. 

– Az eredmények elemzéséből kiderül, hogy a 44%-os funkcionális analfabetizmus – a hosszabb szövegek megértésében, az átvitt értelem dekódolásában, az absztrakt gondolkodásban való nehézségek – legfőbb oka a romániai 15 évesek körében a társadalmi-gazdasági helyzet. A szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetű diákok családjában nem fektetnek nagy hangsúlyt az iskolai teljesítményre, hiszen ahol a lét a tét, ott a tanulmányi előmenetel másodrangú. Nem ismerik fel, hogy a kitörés kulcsa pont az alkalmazható tudás. A városi és a vidéki iskolák közti diszkrepancia is kiolvasható az eredményekből, ahogy a társadalmunk, úgy az iskoláink is polarizálva vannak. Továbbá a jó hírnevű és a kevésbé jó hírnevű, valamint az elméleti és a szakiskolák eredményei közti eltérések is jelentősek – véleményezte az eredményeket Kovács Irén oktatási államtitkár, aki szerint az sem elhanyagolható szempont, hogy társadalmunkban a tanulás és a tudás válsága figyelhető meg. – Különböző kutatások igazolják, hogy napjaink fiataljai kevésbé motiváltak, példaképeik a média hatására olyan személyek, akik gyorsan és könnyen, valós teljesítmény és különösebb erőfeszítés nélkül tettek szert hírnévre és anyagi jólétre. Mindazonáltal nem szabad lemondanunk ezekről a gyengébb eredményeket elérő diákokról sem, soha nem túl késő és nem lehetetlen a felzárkóztatásuk – fogalmazott az államtitkár. 

Csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket

Kovács Irén szerint a hátrányos helyzetű gyerekeket számítógéphez juttató EURO 200-ashoz hasonló programokat kellene életre hívni annak érdekében, hogy a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek mértéke csökkenjen. A szociális ösztöndíjak összegének és az arra jogosultak számának növelése, a különböző pluszjuttatások, támogatási programok is ezt a célt szolgálnák. – Tulajdonképpen teljes paradigmaváltásra lenne szükség az oktatási-nevelési folyamatban. A mechanikus tanulás helyett a hangsúlyt át kellene helyezni a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazására, és nagyobb figyelmet kellene fordítani az ismeretek elmélyítésére. Inkább keveset, de alaposan tanuljanak a gyerekek, mint sokat, de felületesen. Természetesen ehhez elengedhetetlen a pedagógusok megfelelő alap- és továbbképzése, a kellő motiváció megléte és a kiváló tanáraink pozitív példájának népszerűsítése – mutatott rá a szakember. – Jelentős javulást akkor érhetünk el, ha társadalmunkban a tájékozottság értékvesztését megfékezzük, alkalmazható ismereteket, készségeket fejlesztünk a diákokban és eljuttatjuk őket arra a felismerésre, hogy a tudás az egyetlen dolog, amitől soha senki nem foszthatja meg őket – összegzett az államtitkár. 

Monica Anisie tanügyminiszter kifejtette: az eredmények kapcsán nincs különösebb okunk az aggodalomra, mivel a PISA-mérés nem a gyerek tudását, hanem az ismeretek konkrét helyzetekben való alkalmazását méri. Az eredmények javulása akkor várható, ha a tanulók által elsajátított elméleti ismereteket a mindennapi életben is tudják majd hasznosítani. 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Létrejött az Erdélyi Magyar Szövetség - ...
SZKT Kolozsváron - Az RMDSZ 200 ezer ...
Nincs harag

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ