Piramisokat épített Boszniában egy szupercivilizáció?
A helyszínen meggyőző érvek hangzottak el, ám kételyek sokasága merült fel
A helyszínen meggyőző érvek hangzottak el, ám kételyek sokasága merült fel
Vissza

Piramisokat épített Boszniában egy szupercivilizáció?

Alaposan meglepődtünk, amikor a 2020. december 18. és 2021. január 3. közötti időszakban Bosznia-Hercegovinában megejtett körutunk során, tanácsot kérve az érdekes és izgalmas látnivalókkal kapcsolatban, Kovács Lehel István, a Sapientia – EMTE egyetemi adjunktusa, az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnöke, valamint Hám Péter rendkívül tapasztalt világutazó azt javasolta, feltétlenül menjünk el a Szarajevótól mintegy 30 kilométerre északra elhelyezkedő Visoko városába, és vegyük szemügyre… a boszniai piramisok völgyét. Lévén hogy utolsó pillanatban döntöttünk a boszniai körút mellett (eredetileg Rodostóba és Drinápolyba készültünk, ám néhány órával indulásunk előtt Törökország felkerült a magas Covid-19-megbetegedésarányt jelző „sárga listára”), nem volt idő útitervet készíteni, utánanézni a dolgoknak, ezért megfogadtuk a két tapasztalt utazó tanácsát, és ellátogattunk egy olyan helyre, amelyről korábban semmilyen információnk nem volt, s amely alaposan meglepett.

A balkáni országokról tudja az utazó, hogy tudományos-fantasztikus szempontból is teljesen meglepőek lehetnek, arról viszont csak kevesen tudnak: az egyik legősibb bosnyák város közvetlen közelében piramisok találhatók. Igen, többes számban. Ám korántsem olyanok, mint az egyiptomiak. Pontosabban nem tudni, mert alig 15 évvel ezelőtt fedezték fel őket (a Nap-, a Hold-, a Sárkány-, Szerelem-, Föld-piramist), ami a geológiai, az archeológiai kutatások vonatkozásában alig negyed tengercseppnyi időszak...

Szürkületkor személygépkocsival érkeztünk a titokzatos alakzatokkal büszkélkedő boszniai városba, s mihelyt elfoglaltuk szállásunkat és kinéztünk az ablakon, felfedezni véltük az egyik piramis alakzatát. Kiderült, a legnagyobbról és a legimpozánsabbról, a naprendszer központi csillagáról elnevezett piramisról van szó.

Másnap ellátogattunk a „piramisdomb” lábához, ahol a világjárvány miatt egyetlen látogató sem volt, így a Boszniai Nap-piramis Alapítvány rendkívül lelkes és tájékozott munkatársa, Almin Graho beavatott a rejtelmek egy részébe.

Az autópályáról vette észre a piramist– A felfedezés története igen szokatlan: a helyi múzeum évekig kutatásokat végzett a piramis csúcsán található várrommal kapcsolatban, s arra kérték Semir Osmanagić régészt, jöjjön, tekintse meg a leleteket. Szarajevóból a távolban látható autópályán közlekedve figyelt fel a piramis alakú dombra, s eldöntötte, alaposabban utánanéz a dolgoknak. Amennyiben nem hívják meg a középkori erőd maradványainak a kutatására, lehet, sohasem fedezi fel a piramisokat. Kezdetben az archeológiai munka és az azt követő tudományos kutatás nehezen haladt, 2005-ben ugyanis a földterület nagy része magánterület volt, ráadásul a feltárások során előkerült kőtömbök elemzését saját forrásokból kellett fedeznünk – mondta Almin.

Azt állítják, nem a természet alkotta képződményekről beszélünk (Geberán Bianka felvételei)

Az idegenvezető hozzátette: 2006 áprilisában a régész visszatért, és elkezdődtek az ásatások, ekkor fedezték fel a betonblokkokat.

– Mindenkit meglepett, hogyan kerül beton egy hegy közepére. Ha ezek a négyszög formájú blokkok betonból készültek, akkor nyilván nem a természet alkotta képződményről beszélünk. Létrehoztuk az alapítványt, belföldi és külföldi szakemberek bevonásával hozzáláttunk az archeológiai kutatásoknak. Első körben a szondázás módszerét használtuk, az eredményeket hazai, majd francia, olasz, cseh tudósok elemezték, s arra a következtetésre jutottak, hogy ember által létrehozott anyagról, pontosabban betonról van szó. Még mielőtt feltenné a kérdést: jelenleg három ország tudományos kutatói azon dolgoznak, hogy rájöjjenek, vajon kik és miért éppen ilyen anyagot használtak a piramisok felépítésére. Tény, hogy minden tudományos kutatót, régészt meglepett a felfedezés, kapkodják a fejüket, egyelőre sokkal több a kérdés, mint a válasz. Ne feledjük el ugyanakkor, hogy a felfedezés még nagyon friss, alig tizenöt éves, sokan szkeptikusak. Tény: a boszniai piramisok völgyében a három fő piramis egyenlő oldalú háromszöget alkot. Ugyanakkor a GPS-technikát alkalmazva arra a következtetésre jutottak, hogy a piramisok csúcsai tökéletesen 60 fokos szöget zárnak be egymáshoz képest, a távolság pedig a piramiscsúcsok között pontosan azonos, majdnem kereken 2200 méter – magyarázta Almin.

Szigetelő agyagréteg

Az idegenvezető, aki a Boszniai Nap-piramis Alapítvány oszlopos tagja, megmutatta a legutóbbi ásatások helyszínét: a piramis külső részét képező, mértani pontosságú betonblokkok jól láthatók.

– Bármely laikus láthatja, hogy ezt ember hozta létre. Ezek a blokkok teljes mértékben és minden vonatkozásban különböznek a természetes képződményektől. A bizonyos szekciókból kiálló kövek folyókból származnak, ezek emberi beavatkozás nélkül semmiképpen sem kerülhettek a magas dombra. Sokan arra gondoltak, hogy a felszínen feltárt betonblokkok alatt föld található. A szondázás során kiderült: alattuk szigetelőként működő agyagrétegre bukkantunk, majd ismét betontömbök következtek. Nyilvánvaló, hogy egy struktúráról van szó, amelynek a súlyát 18 millió tonnára becsülték – fogalmazott.

Kőre rajzolt alakzatokat fedeztek fel a régészekTermészetesen arra is rákérdeztünk, szerinte honnan származik ez a rengeteg mennyiségű építőanyag.

– Innen nem messze hatalmas alagutakat építettek egy másik domb alá, amely szintén piramist rejt, az eddigi kutatások alapján pedig arra a következtetésre jutottunk, az anyag túlnyomó része onnan származik. Valószínűleg ott, ahol most tartózkodunk, azaz a Nap-piramis alatt és a város alatt is ugyanez a helyzet. Az eddigi kutatások azt mutatták, az alagutak hossza 10 kilométer lehet. Ez lenyűgöző – fűzte hozzá az idegenvezető.

Vajon mi lehetett a stratégiai fontossága ennek a helynek? – érdeklődtünk Almintól.

– Feltételezésünk szerint a piramisokat 25-30 ezer évvel ezelőtt építették és az energia­kisugárzások miatt választották ezt a helyszínt. Azt gondoljuk, az egyiptomi piramisokkal ellentétben nem temetkezési helyként használták, hanem a föld által itt kibocsátott energiák felhasználására. Ezt azért mondjuk, mert még nem sikerült bejutnunk a piramisokba, és előreláthatóan az elkövetkező évek során nem lesz lehetőség felkutatni a struktúra belső részét. Annyit még feltételezhetünk, hogy nem primitív törzsek hozták létre, hanem egy előrehaladott civilizáció munkájának az eredménye az, amit látunk – mondta Almin.

Másnap a Nap-piramistól légvonalban három kilométerre feltárt alagútrendszer bejáratát és annak környékét látogattuk meg. Idegenvezetőnk misztikus eredetű energiákról, a föld alatt talált kőzeteknek az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatású sugárzásáról beszélt.

– A Visoko alatt és környékén kamra- és alagúthálózat bújik meg, amelyekben nagy mennyiségű tárgyi leletet, például faragott ábrázolásokat, kőre rajzolt alakzatokat fedeztek fel a régészek. És bár a hegy belsejébe vájt járatokat valóban emberkéz alkotta, de az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy azok a római–illír időkben keletkeztek. Egyes bejáratokról tudtak az emberek, ám hosszú-hosszú ideig azt hitték, egyszerű barlangok, amelyeket betömött a homok, és nem foglalkoztak velük – jegyezte meg.

A barlangokban talált homokkőről elmondta: jótékony hatású sugárzást bocsátanak ki, ráadásul a járatrendszerben felfedezett két monolit egyikén ősi, rejtélyes jelek láthatók, amelyeknek a megfejtése folyamatban van. A kőtömb összsúlya 7 tonna körül van, a felszín alatti hálózat legtöbb mellékalagútját kívülről behordott töltelékanyaggal falazták be.

Mit állítanak a boszniai piramisok bírálói?

Internetes források szerint a szakmai közvéleményt megosztja a boszniai piramisok témája. A nemzetközi tudományos élet fősodra a képződményeket természetes eredetűnek tartja, és a piramisok elméletét áltudományosnak tekinti. Az Európai Régészeti Szövetség kiadványában bírálta a piramisra vonatkozó állításokat és azt, hogy azokat a bosnyák örökségvédelmi szervek is támogatják.

Szakemberek szerint vitatott geofizikai eredmények (hőtérkép) alapján Osmanagić azt állítja, hogy kilenc piramist fedezett fel. A hegyek környékén talált egyetlen, alig háromszáz méter hosszú és a „főpiramistól” 3 kilométerre lévő alagútból, valamint a környékbeliek elbeszéléseiből (miszerint néhány gyerek bement egy alagútba és a hegyek túloldalán jöttek ki) következtetve, elmélete szerint a kilenc „piramist” alagútrendszer köti össze. Néhány előkerült fadarab C14-es vizsgálata alapján a piramisok korát jelenleg 34 ezer évesre teszi. A fő völgyben elhelyezkedő öt piramisnak nevet is adott: Nap-piramis, Hold-, Sárkány-, Föld- és Szerelem-piramis. E nevek eredetére eddig semmilyen magyarázattal nem szolgált, és azt sem indokolta, hogy a Nap-piramison kívül a másik nyolc miért nem látszik egyáltalán piramisnak.

Meditációs gyakorlatokat is tartanak

Továbbá a régészeti feltárást a szakma szakszerűtlennek nevezi, mert a fedőrétegeket nem vizsgálva, minden kultúrréteget átvágva hatolt az ásatás az alsóbb rétegekbe. Célirányosan kizárólag az illír kultúrszint alatti, látszólag emberkéz alkotta struktúrákat vizsgálták.

A boszniai Zenicai Egyetemen vizsgálták meg azokat a leleteket, amiket Osmanagić őskori építőanyagként írt le. Az eredmények szerint a betonszerű anyagból álló blokkok jóval felülmúlják a beton keménységét és sűrűségét, bármely mai iparilag előállított építőanyagnál szilárdabbak. A kőzet azonban azért ilyen szilárd, mert nem mesterséges, hanem természetes konglomerátum (kerekített szemcséjű üledékes kőzet) – állítják egyesek.

Tény viszont, hogy a piramis- és alagútelméletek alaposan beindították az emberek fantáziáját, a helyet a koronavírus-járvány előtt több százezren látogatták évente, ami a kis balkáni ország gazdasága számára rendkívül előnyös.

(A borítókép a Facebook közösségi portálról származik)


ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Szlovénia nem hosszabbítja meg a ...
Kedvezményekkel élénkítik az oltási ...
Újabb adag Pfizer-BioNTech vakcina ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ