Az eseményt a Téka Alapítvány elnöke, Balázs-Bécsi Attila nyitotta meg, különös köszönetet mondva a kárpátaljai szervezetek képviselőinek, akikkel idén bővült a találkozó. A Nemzetpolitikai Államtitkárság részéről Dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos köszöntötte a résztvevőket. Megköszönte az eseménynek otthont adó Téka Alapítvány hozzáállását, amely ideális helyszínt biztosít a találkozónak, hiszen mint fogalmazott: „Szamosújvár az élő példája annak, hogy hogyan lehet a hagyományokra építkezve nem csak konzerválni valamit, hanem a XXI. század igényeihez igazítva újrafogalmazni.”
Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke figyelmeztetett a szórványban élő magyar közösségek fennmaradását segítő kezdeményezések nélkülözhetetlenségére. Üdvözölte a Petőfi Programot és az ösztöndíjasok munkáját, megerősítette, hogy a szervezet – csakúgy, mint eddig – nyitott az együttműködésekre. „Közös lévén a cél, keressük egymást, erősítsük egymást! Dolgozzunk együtt, úgy, ahogy Önök jelentős részével eddig is!”
Kecskés Tibor vezető konzul Kolozsvárról, Magyarország Főkonzulátusáról érkezett közénk. Két ponton hívta fel a figyelmet az együttműködések lehetőségére: az egyszerűsített honosítás kapcsán, valamint kulturális téren. Kőrösi Viktor Dávid konzul a Csíkszeredai Magyar Főkonzulátust képviselte a találkozón. A szórványközösségekben végzett közösségi munka nemzetet feltámasztó hatását állította párhuzamba a húsvét üzenetével. „Rendületlenül kell hinnünk a saját igazunkban, a saját életképességünkben!” – erősítette meg a résztvevőket a konzul.
A találkozó további részében az ösztöndíjasok mutatták be munkájukat. Mindegyikük külön világból érkezett, sok érdekes, követendő jó példát láttunk-hallottunk.
Tüttösi Gergő a medgyesi MADISZ ösztöndíjasa. Általa megismertük a Báthory István Általános Iskola és a Millennium Ház tevékenységeit. Főleg a pályázatírásban, újságírásban és szerkesztésben kamatoztatta tudását ösztöndíjasként.
Szamosardó mellett, Völcsökön és Monóban is néptáncot tanít Szűcs Orsolya. A helyi Kós Károly iskola tevékenységeibe is bekapcsolódott, ünnepélyek, megemlékezések szervezésében, illetve az újraindult szórványkollégium tevékenységeiben is részt vesz.
Paróczi Ákos a Téka Szórványkollégium diákjait segíti a délutáni tanulásban. Ezen kívül a Téka Alapítvány sok programjában részt vesz, a baranta oktatásban, a most kialakítandó lovasprogramban, rendezvényszervezésben és építkezésben.
Kolumbán Zsolt a Fogarason megvalósult számos kulturális programról számolt be vetítettképes előadásában.
A zsoboki Bethesda Gyermekotthonban folyó munkáról, közösségformáló tevékenységekről Molnár Judit számolt be.
A Hajdara-Herczeg házaspár Magyarlapád és Nagyenyed környékén tevékenykedik, néptáncot tanítanak és különféle történelmi előadásokat szerveznek.
Luzsiczka Fanni Déván, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány ösztöndíjasa. A gyermekotthonban a délutáni tanulásban, az anyanyelvi korrepetálásban, szabadidős programok szervezésében, ünnepségek rendezésében játszott fontos szerepet, de helytörténeti kutatásai és idősek számára szervezett kulturális programjai is figyelemreméltóak. Cserkészfoglalkozásokat és képzőművészeti kiállítást is szervezett, igazán sokszínű és értékes munkát végezve.
Szamek Lili és Illés Gábor már többedik éve vannak Brassóban, ahol számos kulturális program szervezői, néptáncoktatók, tematikus évek tevékenységeit szervezik, pályázatírásban, közösségfejlesztésben segítenek.
Prosenszki Róbert a segesvári Gaudeamus Alapítvány munkáját segíti oktatói, nevelői, pedagógiai jellegű feladatok ellátásával fakultatív foglalkozások, korrepetálás, tanulási nehézségek kezelése, tehetséggondozás, pályaválasztási tanácsadás, mentori feladatok, délutáni és esti foglalkozások, rendhagyó irodalom- és történelemórák, angol és német nyelv; programszervezés is szerepel a tevékenységek listáján.
A nagyszebeni magyarok számára Gresa Dávid számos tevékenységet szervez: Csodavár gyermekfoglalkozást, folk csoport tanítását a nagyobbaknak, illetve a Híd Egyesületnél irodai segítő munkát végez.
Gresa Dávid és Angyal Réka Sára a nagyszebeni Csodavár gyermekfoglalkozásain
Virág Ádám is folytatta munkáját Déván az unitárius egyház és a Téglás Gábor Líceum ösztöndíjasaként. Főleg a gyerekekkel végzett sok munkát, de az idősekről sem feledkezett meg. Számos és szerteágazó tevékenységgel gazdagította a dévai magyarságot: egyházi ünnepek szervezésétől faültetésig, elsősegélynyújtási tanfolyamig rengeteg dolgot valósított meg.
Legészakibb erdélyi ösztöndíjasként Lovász Zsófi mutatkozott be Máramarosszigetről. A Hollósy Házban Guzsalyas táncházat, társasjáték klubot, SZIGET Táncegyüttes próbáit, magyarórákat tart. A Leőwey Klára Elméleti Líceumban Így tedd rá! foglalkozásokat, logopédiai fejlesztést tart, míg a máramarosszigeti Borromeo Szent Károly Plébánia keretében baba-mama klubot.
Hrágyel Dóra is folytatta fejlesztő pedagógiai foglalkozásait a válaszúti Kallós Zoltán szórványkollégiumban. Meixner módszerrel fejlesztette a diákok olvasási készségét, magyar nyelvi képességeiket, de részt vállalt az alapítvány kommunikációs stratégiájának javításában, különféle megemlékezések és ünnepek szervezésében is.
Ferenc Klaudia a vicei gyerekekről mesélt, akikkel számos tevékenységet szervezett. Barcsa Zsuzsanna a szilágysomlyói zeneoktatásról számolt be, népdalos tanítványainak eredményeiről, kézműveskedésről, közös ünneplésekről.
Boros Rezső a Kárpáton túli területről, a csángók közt kifejtett munkájáról beszélt. Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is hagyományőrző csoportok működnek ott.
A bukaresti Petőfi Társaságnál Czine Attila szervez rengeteg programot. Baranta, könyvek fordítása, tudományos munkásság, más intézményekkel (Ady Líceum, Balassi Intézet) való együttműködés.
A szászrégeni Diakónia alapítvány a fogadószervezete Módy Virág Violának, aki nemcsak a felnőtt fogyatékosok nappali foglalkoztatóközpontjában dolgozik, hanem más szervezetekkel együttműködve előadásokat, mulatságokat is szervezett.
A régi Petőfi-programosok létrehozták a Lajta-Szeret Egyesületet, melynek célja, hogy a kiépült kapcsolatrendszerek továbbra is gyümölcsözők legyenek. Tevékenységeikkel szeretnének olyan közösségekhez eljutni, amelyek már csak egyházi közösségben tudják megélni magyarságukat, vagy ott sem. Az egyesület elhivatott a magyarság pozitív jövőképének szolgálatában, a magyar kulturális identitás formálásában és a nemzeti összetartozás megerősítésében, melynek legfőbb eszközét a hagyományos népi kultúra megismertetésében és népszerűsítésében látja. Fontos számukra a gyerekek, az ifjúság összefogása, motiválása, a szabadidő hasznos eltöltésére való nevelés. A néptánc és a népzene nagy közösségszervező ereje mellett a népi kultúra más regionális értékeinek közvetítését is feladatuknak érzik. Az egyesület munkáját Hunyadi Péter mutatta be.
Kárpátaljáról Lakatos Lilla, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség ösztöndíjasaként anyanyelvápoló, rajz- és kézműves kört, napközis foglalkozást tart, segít a pályázatírásban és a tehetséggondozásban is.
Szolyván Fekete Krisztián tevékenykedett, ahol a helyi magyar gyerekekkel, akár magyar iskolába, akár hétvégi magyar iskolába járókkal a magyar ünnepeket megünnepelte, a helyi értékeket szem előtt tartva. Táncház, baranta, színjátszás, vers és próza – mindenbe belekóstolhatott a szolyvai magyarság.
Balogh Gizella Rahón és Kőrösmezőn dolgozik, egyházi és iskolai keretek között. Identitáserősítő programjai változatos formát öltenek: kiállítás, filmklub, előadások.
A bemutatkozásokat kerekasztal beszélgetés követte, ahol a mentorok és ösztöndíjasok Vetési László szórványkutatóval és Székely Istvánnal, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnökével együtt kötetlen módon tanácskoztak az erdélyi és kárpátaljai szórványban végzett közösségi munka lehetőségeiről, nehézségeiről és megoldásokról.
