Patrisztikai Intézet jött létre a BBTE-n

Patrisztikai Intézet jött létre a BBTE-n
Bár konkrét székhelye még nincs, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) hat kara és a római Pápai Lateráni Egyetem keretén belül működő Augustinianum Patrisztikus Intézet fogott össze azért, hogy a BBTE-n létrejöhessen a Patrisztikai Tanulmányi és Ókeresztyén Irodalmi Központ. Az avatóünnepséget ma szervezték a BBTE rektori hivatalának tanácstermében. A BBTE részéről a négy (ortodox, római katolikus, görög katolikus és református) teológiai kar mellett a történelem és filozófia, továbbá a bölcsészettudományi kar is hozzájárul a központ tevékenységéhez. Markó Bálint rektor-helyettes a Szabadságnak azt nyilatkozta: a központban tudományos kutatás zajlik, és a karok, lehetőségeikhez mérten támogatják az egyetemi hallgatókat és doktoranduszokat dolgozataik megírásában.

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kutatásért felelős rektor-helyettese, Daniel David szerint a frissen létrehozott Patrisztikai Tanulmányi és Ókeresztyén Irodalmi Központ ötvözi a tudományos kutatást a teológiával, szorosabb együttműködést eredményez a BBTE-n működő négy teológiai kar között, és a társadalomban is hallatja majd a hangját.

–  Az egyetemen kutatni kötelesség, de ugyanolyan kötelesség a megszerzett ismeretek továbbadása. A patrisztikai központ alapját a teológia képezi. Célunk az, hogy tanulmányokat, köteteket adjunk ki, lefordítsunk és kiadjunk görög és latin nyelven megírt patrisztikus szövegeket, konferenciákat, szimpóziumokat és kongresszusokat szervezzünk – tudtuk meg Alin Tat egyetemi docenstől, aki a központ koordinátora és ügyvezető igazgatója is.

– Az új intézet célja a világon található jó összegyűjtése és életünkbe való beépítése. Ha a patrisztikus irodalmat olvassuk, megoldást találhatunk a problémáinkra is. Térjünk vissza Krisztushoz, aki minden vallás közös nevezője – hangoztatta  Ioan Chirilă egyetemi professzor, a BBTE Szenátusának elnöke,   ortodox pap. – A központ létrehozásának ötlete már tíz éve körvonalazódott. 2016-ban partnerség köttetett a római Augustinianum Intézettel, 2017-ben pedig egyetemi keretegyezmény született. Ne feledjük el, hogy a mostani megvalósítás főként Claudiu Tuțu lelkésznek köszönhető – fogalmazott Florin Crihălmeanu Kolozsvár- Szamosújvári görögkatolikus egyházmegyéjének püspöke.

– A felekezeteknek ugyanaz a küldetése: alkalmazni társadalmunkban és társadalmunk érdekében a racionális ókeresztény gondolkodást. Kívánok ehhez aktív és szorgalmas tagokat – tudtuk meg Vik Jánostól, a Római Katolikus Kar dékánjától. – Református egyházunk az apostoli hitvallás mellett a Szentírásra alapoz, azaz csakis az Ó és Újszövetséget ismeri el. Mégis értékeljük és elismerjük az ókeresztyén írások fontosságát a  keresztyén doktrinák kialakulásában. Az  apostolok ideje után az ókeresztények az evangélium pontos hirdetését tűzték ki célul. Ők azok a vallásos gondolkodók, akik nagymértékben befolyásolták a mai keresztyén gondolkodást. Az ókeresztyének írásainak előtérbe helyezése minket is örömmel tölt el, hasonlóképpen az egyetem összes teológiai karához  – tudhattuk meg Kató Béla, az Erdélyi református Egyházkerület püspökének eszmefuttatásából, amit a Református Tanárképző Kar dékánja, Lukács Olga egyetemi oktató olvasott fel.

Köszöntötte az új kolozsvári intézetet a római Pápai Lateráni Egyetem keretében működő  Augustinianum Patrisztikus Intézet dékánja, Giuseppe Caruso is, akinek köszöntő szavait Claudiu Tuțu lelkész olvasta fel. – Az új intézet tovább erősíti a már létező, hagyományos kapcsolatokat – vélekedett a római egyetem dékánja.

Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke elmondta: az új intézettel visszatérünk gyökereinkhez, a vallások pedig eggyé válnak.

Alin Tat felolvasta Massimo Novali, Olaszország tiszteletbeli konzulja és Victor Opaschi vallásügyi államtitkár üzenetét. Novali szerint a központ túlnő az egyetemen, de az a  kulturális és szellemi tér, ahol majd kifejti tevékenységét, fogékony az ókeresztény gondolkodásra. Victor Opaschi vallásügyi államtitkár egyedüli európai kezdeményezésnek nevezte az új intézetet, amelynek helyet kell kapnia az értékválsággal küszködő Európában.