„Forradalom”: teljesen kitiltják a régi autókat a fővárosból
Nemrég szavazta meg a bukaresti önkormányzati testület azt a tervezetet, amely szerint a környezetüket erősen szennyező autók ezentúl csak bizonyos összegű illeték, az ún. oxigénadó kifizetése után közlekedhetnek a fővárosban. Az illeték összege évi 500 és 1900 lej között változik, annak függvényében, hogy mennyire szennyező az autó. Ugyanakkor egy napra vagy egy hónapra érvényes matricát is lehet majd vásárolni, egy napra például 5 lej lesz az Euro 3-as és Euro 4-es szabványoknak megfelelő autóknak, míg az ennél régebbieknek – és ezzel eleve nagyobb károsanyag-kibocsátásúaknak – napi 15 lej a taksa. Aki nem váltja ki a matricát, 1500 és 2000 lej közötti pénzbírsággal sújtható. Nem kell oxigénadót fizetniük az Euro 5-ös 6-os szabványnak megfelelő gépkocsiknak, továbbá az elektromos és hibrid autóknak, az Euro 3-as normájú, de gázüzemű autóknak, továbbá a robogóknak és motorkerékpároknak, valamint a különféle állami intézmények és hivatalok járműveinek.
Az Euro 4-nél korábbi szabvány alapján gyártott autók kevesebb, mint két hónap múlva, 2020. január 1-jétől már kötelesek fizetni az új illetéket, az Euro 4-esek 2021-től. Ennél is jobban fájhat a régi autók tulajdonosainak, hogy az Euro 3-asnál szennyezőbb autók (non-euro, Euro 1 és Euro 2) nem közlekedhetnek január 1-jétől a belvárosban, az ALDE tanácsosainak javaslatára pedig 2022. január 1-jétől az egész Bukarest területéről ki lesznek tiltva. Az Euro 3-asok 2024-től „búcsúznak” a fővárostól.
Mindez hétköznapokon, reggel 7 és este 10 óra között érvényes, és nem csak a Bukarestben forgalomba írt autók számára. A fő gondot azonban mindenképpen azok számára jelenti, akik Bukarest belvárosában élnek, régi autójuk van, és nincs anyagi lehetőségük újabbat vásárolni. A problémával az önkormányzat is tisztában van: állítólag dolgozik egy olyan határozattervezeten, amely az ő segítségükre jönne – támogatást adnának új autó vásárlására azon bukaresti családoknak, akiknek legfeljebb egyetlen ingatlanjuk és egyetlen régebbi gyártású személygépkocsijuk van. A támogatás értékéről vagy egyéb részletekről egyelőre senki sem nyilatkozott.
A határozat indoklásaként Gabriela Firea többek között kifejtette: Bukarestben jelenleg 4 millió személy él és közlekedik, miközben az infrastruktúrát 1 millióra tervezték. Másfelől azt is hozzá kell tennünk: Bukarest nem az első nagyváros, illetve főváros, amely kitiltja a régi autókat a forgalom elviselhetőbbé tétele és az emberi egészségre káros szmog visszaszorítása érdekében: Párizsba például idén júliustól nem lehet behajtani a 2006 előtt gyártott dízelmotor-üzemű kocsikkal.
Tizenhat éves a hazai gépkocsipark átlagéletkora
Az is tény, hogy évről évre több autó gurul a fővárosi és hazai utakon: öt éve folyamatosan nőnek az eladások. A Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA) szerint az idei év első 9 hónapjában majdnem 10%-kal több gépkocsit írattak forgalomba, mint a 2018-as hasonló időszakban. Az új autók piacának növekedését elsősorban a jogi személyek vásárlásai váltották ki, a hazai lakosság vásárlási erejét pedig az is jól mutatja, hogy az újonnan vásárolt autók több mint 30%-a Dacia márkájú. Január–szeptemberben egyébként összesen 148 ezer új autó talált gazdára az országban (ebből 127 ezer személygépkocsi), ami 10%-os növekedés, míg a használt autók piaca 5%-os visszaesést mutatott: „csak” 330 ezer autót hoztak be az országba, ráadásul érezhetően kevesebb közöttük a 12 évnél idősebb személygépkocsi. A külföldi autók piacát továbbra is a Németországból behozott autók vezetik. A másodkézből behozott kocsik 76%-a dízelmotor-üzemű, és koruknál fogva a szennyezőbb fajtából valók.
Az új autók piacát tekintve szeptemberben a forgalomba íratott autók 71%-a volt benzinüzemű, ez látványos növekedés a tavaly szeptember 61%-hoz képest. Az elektromos és hibrid autók piaci részesedése 4% volt az említett hónapban, éves lebontásban viszont látványos a növekedés: 2018 első 9 hónapjában 2927 ilyen autó került forgalomba, idén 4734. Ugyanakkor míg tavaly összesen 987 elektromos autót vásároltak az országban, idén szeptemberben már 1267-nél tartunk; mindez azt jelenti, hogy míg tavaly szeptemberig az elektromos és hibrid autók piaci részesedése csak 2,6% volt, idén ez az arány 3,7%. Az elmúlt három évben az eladott elektromos és hibrid autók száma tizenötszörösére emelkedett.
A benzin- vagy gázüzem kérdéskör kapcsán az APIA egy korábbi közleménye szükségesnek tartja ugyanakkor megjegyezni, hogy a mai, újgenerációs dízelmotorok károsanyag-kibocsátása nagyjából ugyanakkora, mint a benzineseké, ráadásul szén-dioxid-kibocsátásuk 15–20%-kal alacsonyabb.
Ami másodkézből, külföldről vásárolt autók statisztikáját illeti, 2018-ban 473 ezer külföldről behozott gépkocsi kapott rendszámot Romániában, ez 2017-hez képest 9%-os csökkenés. Egyre nagyobb az igény a jobb autók iránt, így az előző évekhez képest több volt a 7 évesnél fiatalabb behozott autó, és kevesebb a 12 évesnél öregebb. Mindezek ellenére a 12 évesnél idősebb, azaz Euro 3-as vagy még szennyezőbb autók aránya meghaladta a 42%-ot, s miután a roncsprogrammal csak mintegy 81 ezer régi autó került a bontóba, a hazai gépkocsipark még mindig Európa egyik legöregebbje: az autók átlagéletkora mintegy 16 év.
Mi lesz hát Kolozsváron?
A bukaresti intézkedések után sokakban felmerült a kérdés: vajon a fővárosi mintát további nagyvárosok is követik majd?
Kolozsvár vonatkozásában eddig egyetlen nyilatkozat hangzott el: Dan Tarcea egy rádióműsorban elismerte, hogy voltak már tárgyalások a témát illetően, de nem jutottak túl sokra. „Szeretnénk, hogy Kolozsváron minél tisztább legyen a levegő” – szögezte le, hozzátéve: nagyon sok még a kérdőjel az oxigénilleték kapcsán, és kíváncsian figyelik, hogy mi fog történni Bukarestben, hogyan fogják alkalmazni a határozatot. Hiszen nincsenek megfelelő adatbázisok, és alternatívák sem a más megyékből Bukarestbe érkezőknek. Hozzátette: szerinte a problémát a kormány okozta azzal, hogy eltörölte a külföldről behozott autók beíratásakor fizetendő környezetvédelmi illetéket, s ezzel megnyitotta a kaput a roncsok előtt, amelyekből azóta mintegy 17 ezer kerülhetett forgalomba Kolozsváron. „Ezeket majd különféle módszerekkel megpróbáljuk a jövőben kiiktatni a forgalomból” – összegzett.
