Emil Boc polgármester a csütörtöki, lakhatásra vonatkozó kolozsvári közvitán kifejtette: az új lakónegyedek megépítésekor a szabályok tiszták, közérthetőek és mindenkire egyaránt érvényesek. Eszerint az új lakónegyedek építtetői kötelesek a lakóházak közelében bölcsődét, óvodát, iskolát, bicikliparkolót, föld alatti szeméttárolót létesíteni, elektromos töltőállomást telepíteni. Hozzátette: a 258 hektáros, építés előtt álló Szopori negyedben a polgármesteri hivatal saját költségén alakítja ki a közműhálózatokat, ám az építtetőnek egyfajta díjat kell kifizetni. Emil Boc megjegyezte: a szászfenesi és kisbácsi építkezések ugyan nem tartoznak Kolozsvárhoz, ám ennek hatásait a kolozsváriak is érzik.
2030-ig felszámolhatják a pataréti lakótelepet...
Megtudtuk: hét európai ország törvényeit tanulmányozzák, hogy abból összeállítsanak a metropoliszövezetek fejlesztésére vonatkozó törvénytervezetet, amit majd benyújtanak a parlamentbe. Ha sikerül kidolgozni és elfogadtatni egy ilyen törvényt, akkor Kolozsvár metropoliszövezete egységesen fejlődhet. Emil Boc kifejezte reményét, hogy 2030-ig sikerül felszámolni a pataréti romatelepet oly módon, hogy Kolozsváron vagy a metropoliszövezetben szociális lakásokhoz juttatja az ott élő lakosokat. Szociális lakásokat az Országos Újjáépítési és Rezilienciaprogram (PNRR) forrásaiból építtetne. Úgy vélte, a lakásprobléma megoldásához a kormány által kidolgozott országos szintű lakhatási stratégia kidolgozására lenne szükség.
Egy nemrég végzett közvélemény-kutatást ismertetve a Bukaresti Egyetem oktatója, Bogdan Suditu elmondta: az interjúalanyok 97%-a elégedett azzal, hogy Kolozsváron lakik, 75% pedig úgy vélte, hogy nagyon nehéz a városban elfogadható áron lakáshoz jutni. A lakhatási kérdések megoldása nem mindig függ az önkormányzattól, ezért törvénymódosításra lenne szükség. Az ingatlanpiac hatékony működése érdekében szükséges a pontos kataszteri nyilvántartás, ám ez városunkban hiányos.
Megtudtuk: a megye lakossága 2008–2019 között 707,6 ezer személyről 732 ezer személyre nőtt. A megye lakosságának 44%-a él Kolozsváron, 10%-a pedig Szászfenesen. Az is kiderült, hogy a kolozsvári lakások 70%-a már 2000 előtt megépült, és a kolozsvári lakosság zöme (75%-a) tömbházban él. Szászfenesen kevesebb a tömbházlakó, ott ez az arány 52%-os. A felmérés arra is rámutatott, hogy jellemző tendencia a falvak elnéptelenedése, sőt ez a jelenség már városon is érzékelhető a sok lakatlan lakást figyelembe véve. A lakásárak és bérleti díjak folyamatosan növekedtek 2013–2018 között. Az állami tulajdonban álló lakások aránya 1990-ben 30% volt, míg 2019-re ez 1,78%-ra csökkent. Jelenleg 629 szociális és 29 szükséglakást térképeztek fel Kolozsváron.
Lakásvásárlás és -bérlés szempontjából Kolozsvár a legdrágább város Romániában: a lakások négyzetméterenkénti ára itt 1760 euró, a bérleti díj pedig 410 euró havonta egy kétszobás tömbházlakás esetében. Ahhoz, hogy valaki 51 ezer eurós garzonlakást vásárolhasson 15 éves futamidővel, havi nettó 894 eurós jövedelemmel és 12,8 ezer eurós megtakarítással kell rendelkeznie. De ha az önkormányzat több szociális – de minőségileg megfelelő – lakást építene, és ezeket a középosztályhoz tartozók megkaphatnák, akkor a magánbefektetők csak a tehetősebb rétegek számára építhetnének, ez pedig a lakásárak csökkenéséhez vezethetne.
Az egyik felszólaló azt kérte, hogy az önkormányzat fektessen még nagyobb hangsúlyt az energiatakarékos épületek megépítésére. Radu Mititean ügyvéd úgy vélte, módosítani kell a lakásügyi törvényt oly módon, hogy megengedik a magánbefektetőknek, hogy egy-két szinttel magasabb lakóépületet építsenek, amelynek lakásai közül néhányat az önkormányzat rendelkezésére bocsátanak, hogy azokat szociális lakásként értékesítse. Ezáltal elkerülhetővé válna a hátrányos helyzetű családok „gettósítása”, hiszen a jó anyagi helyzetben levő családok egy épületben laknának a szegény sorsúakkal. Eugen Pănescu építész megjegyezte: mivel Kolozsváron nagyon drága a lakásépítés, a felhúzott lakások minősége elég rossz.
Egy Angliában élő ipari dizájner és kutató nem tartotta jónak, hogy a magánházak közé többemeletes tömbházakat építenek, mert szerinte a ház-tömbház „mérgező” elegyet alkot. Emil Boc polgármester igazat adott a hozzászólónak, majd hozzátette: a magánházak közé emelt hatemeletes tömbházakba rengeteg ember költözik, akinek autója van, tehát a gépkocsiforgalom jelentős növekedése várható. Úgy vélte, hiába épül meg a körgyűrű, ha az addig felhúzott lakóházak miatt a lakosság száma a többszörösére nő.
Vincze Enikő egyetemi oktató és a pataréti romák lakhatásáért több éve küzdő aktivista arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatnak tervet kellene készítenie arról, hogy az elkövetkező tíz évben hogyan növeli a szociális lakások megépítésére fordítandó költségvetést. Elmondta: fel kellene mérni az üresen álló, önkormányzati tulajdonú telkeket, és a jelenleg önkormányzati tulajdonban álló régebbi lakásokat is fel kellene újítani. Bogdan Subitu igazat adott Vincze Enikőnek, majd kifejtette: a lakásépítési piac egyensúlya amiatt borult fel, mert az önkormányzat nem épített lakásokat, és a magánbefektetők kisajátították ezt az ágazatot. Ha az önkormányzat masszív lakásépítésbe kezdene, a magánbefektetők is kénytelenek lennének mérsékelni az áraikat.
Borítókép: illusztráció
