Olyan ember akarok lenni, mint Nagy Zoltán operaénekes

Példaképről, tanulságokról egy portréfilm kapcsán

Olyan ember akarok lenni, mint Nagy Zoltán operaénekes
Hogyan állítsunk példát az ifjú nemzedéknek? Kik a mai tinédzserek példaképei? Sokan elkomorodnak, ha ezek a kérdések szóba kerülnek. Pedig szép számmal sorolhatnánk azokat az eseteket, amikor a fiatalok jó példaképet választanak maguknak. Nagy Zoltán európai hírű operaénekes nevét – és persze őt magát is – évek óta ismerik a Kolozsvári Református Kollégium diákjai. Főleg azért, mert a fiatal művész, ha csak teheti, fellép a kollégium híres karácsonyi koncertjein. Megnyerő természete, szerénysége miatt a kollégisták csak Zozónak emlegetik, ám keveset tudnak életéről, pályája kibontakozásáról. Pont ezért jött kapóra egy zeneóra, amikor az „unalmas” lecke helyett két osztálynyi diákkal (a IX. A és a XI. A humán osztályok tanulóival) megtekintettük az Erdély Televízió szerkesztője, Miklósi Ildikó Ilona által pár évvel ezelőtt készített portréfilmet. A fiatalok megértették, hogy a siker eléréséhez küzdeniük kell, és sokan példaképüknek is tekintik Nagy Zoltánt, mint az alábbiakban ismertetett véleményeikből is látszik.

Jólesett látni, hogy Nagy Zoltán, ez a híres és sikeres operaénekes milyen szívesen beszél a gyerekkoráról, iskolájáról, a Református Kollégiumról, ahova mi is járunk. Ugyanakkor megmaradt szerény, alázatos embernek. Ahogy ő mondta, nem elég csak a tehetség. Alázatos munkára, kitartásra, ambícióra volt és van szüksége. Kicsit fura belegondolni, ugyanakkor büszkeséggel tölt el, hogy négy évig ő is refis volt, és ő is az igazgatótól kapta az első pozitív visszajelzést. Hálásan emlékezett az itt töltött évekre, és ez számomra azt sugallta, hogy valamikor én is nagyon hálás leszek ennek a négy évnek, amit a kollégiumban tölthettem. Szeretnék én is ennyire kitartó, ambiciózus, motivált, szorgalmas és nem utolsósorban szerencsés lenni, mint Zoltán. (Szász Zsófia XI. A)

Ez a film nagyon sok embernek példaként szolgálhat: ha küzdünk, és nagyon akarunk valamit, akkor azt sok munkával és kitartással elérhetjük. A filmből megtudtam, hogy ez a világhírű operaénekes a Kolozsvári Református Kollégium diákja volt. Hangját Székely Árpád igazgató fedezte fel, aki rávezette a pálya szépségeire. Nekem azért tetszett a film, mert jó példa arra, hogy bárkiből lehet világhírű ember. (Kővári Levente XI. A)

Napjainkban ritka az olyan ember, mint Nagy Zoltán operaénekes, aki képes az álmaiért harcolni, és mindent megtenni annak érdekében, hogy azokat valóra váltsa. Azt tanultam meg ebből a filmből, hogy vállaljuk a kihívásokat, a próbatételeket, és ne topogjunk egy helyben. (Szigheti Dorisz XI. A)

Mindenkinek adatott az Istentől valamilyen adottság. Van akinek kézügyességet, van akinek gyönyörű hangot ad. Ha adottságainkat fejlesztjük, akkor bármilyen helyzetben meg fogjuk állni a helyünket. Erre tanít minket a Kolozsvári Református Kollégium és tanárai, ezt szűrtem le a portréfilmből is. (Tóth Renáta XI. A)

Nagy Zoltán kollégiumunk egyik büszkesége. Nagyon meghatott, amikor köszönetet mond az igazgató úrnak a sok segítségért: meglátta benne a tehetséget és biztatta. A filmnek köszönhetően jobban megismertem Nagy Zoltánt, akiről nem tudtam, mennyi áldozatot hozott azért, hogy operaénekes legyen. (Filler Bettina XI. A)

A film tele volt jótanácsokkal és útbaigazítással. Mivel lassan mi is pályaválasztás előtt állunk, tudjuk, hogy az iskolában van kire számítanunk, ha segítségre van szükségünk. Bizonyítanunk kell, hogy alkalmasak vagyunk arra, amit szeretnénk. (Máthé Zsolt XI. A)

Nagy Zoltán is ugyanolyan diák volt, mint mi. Tehetségének köszönhetően világhírű operaénekes lett belőle. (Szőcs Gabriella XI. A)

"Nagy Zoltán ugyanolyan diák volt, mint mi"

Számomra sok új dolgot hozott a film. A legfőbb tanulsága az, hogy bízzunk önmagunkban, és vállaljuk fel azt, amire vágyunk és akik vagyunk. Fontos, hogy már a mi korunkban felismerjük, hogy mi a célunk, és ennek érdekében áldozatot hozzunk. (Astalîs Andrea XI. A)

Zoltán többször énekelt a kollégium kórusával koncerteken, ezért meglepett, hogy mennyi mindent nem tudtunk még róla. Élő példája annak, hogy az álmok valóra válhatnak, és hogy nem számít, honnan indul az ember, kitartással elérheti a céljait. (Vargha Csenge XI. A)

Jó érzés tudni azt, hogy olyan emberek jártak a „Refibe”, akik most azt csinálják, amit a legjobban szeretnek. Először tavaly találkoztam Zoltánnal a karácsonyi koncerten. Akkor még csak úgy tekintettem rá, mint egy átlagos véndiákra. Hallottam, hány operaházban énekelt, bejárta az egész világot, de nem ismertem pályája alakulásának történetét. Most Zozo hivatalosan is egyike lett a példaképeimnek. (Kun Tamás IX. A)

Nagy Zoltán, más néven Zozo sose feledkezett meg a kollégiumról. Mindig támogatta a mi csodálatos „refinket”. Számomra Zozo csodálatos és jószívű ember. Szeretném személyesen megismerni, nagyon örülnék, ha olyan jó ember lehetnék, mint ő. Azt is szeretném, hogy soha ne feledjem el, honnan indultam, szüleimet, tanáraimat és az iskolát megbecsüljem. (Németi Erik IX. A)

Nagy Zoltánt követendő példának tartom, mert rávezetett arra, hogy hétköznapi emberből is lehet híres, ismert művész. Örülök annak, hogy én is abban az iskolában tanulhatok, ahova ő járt. Igazi élmény volt számomra, amikor Kolozsváron végignézhettem egyik fellépését. (Kiss Zsófia XI. A)

Belegondolni is nehéz, mennyi erőkifejtésre volt szükség ilyen karrier felépítéséhez. Ha nem a Kolozsvári Református Kollégiumban tanul, nem biztos, hogy ott állna, ahol most. (Tarsoly Ábel IX. A)

Nagy Zoltán számomra példakép, olyan személy, akire fel lehet nézni. Miért? Mert kitartott tervei és véleménye mellett, az akadályok ellenére. Türelemmel és szerénységgel hallgatott mentoraira, és bebizonyította, hogy akarattal és türelemmel bármi lehetséges. (Tolnai Kincső IX. A)

Mindenki életében van egy kiindulópont, ahonnan elindul a kiválasztott pálya felé. Mindenkit segít egy-egy tapasztaltabb ember. Nagy Zoltánt elsősorban az igazgató úr fedezte fel és bátorította. Zoltán élő példa arra, hogy miért ne adjuk fel álmainkat az akadályok ellenére. (Miklós Edina-Beatrix IX. A)

Hogy én egy ilyen híres emberrel énekelhettem együtt a karácsonyi koncerten? Rengeteg pozitív energiát sugárzott számomra. Tőle bárki példát vehet, és megtanulhatja, hogy a siker kulcsa a kitartás. Az embernek talpraesettnek és magabiztosnak kell lennie, mert az élet néha nehéz, de ki kell tartanunk céljaink mellett. Zozo útja is nehéz volt, mégis sikerült elérnie a célját, és most Európa-szerte ismert énekessé vált. Tudatában volt annak, hogy mire és mennyire képes, és ennek megfelelően döntött. Különösen értékelhető benne az, hogy sose felejtette el: honnan indult, ki segített neki célja elérésében. Számomra megható volt, mekkora szeretettel beszélt a kollégiumról és az igazgatóról. A tény, hogy ő is innen indult, ahol mi vagyunk most, reményt ad nekünk is, hogy semmi sem lehetetlen. Számomra Zozo igazi példakép. Amikor visszagondolok az életútjára, mindig felébred bennem a remény, és egy belső hang azt mondja: „képes vagy rá, csak bízz magadban és tarts ki.” (Hatházi Izabella IX. A)

A cikk a Szabadság napilap Református Híradó című mellékletében jelent meg, amely itt olvasható.

Dulcamara szerepében a Kolozsvári Román Opera februárban bemutatott Szerelmi bájitalában