Oktatási törvénytervezet – várják a javaslatokat
Kallós Zoltán: nem akarjuk elveszíteni a már kiharcolt jogokat
Kallós Zoltán: nem akarjuk elveszíteni a már kiharcolt jogokat
Vissza

Oktatási törvénytervezet – várják a javaslatokat

Az oktatási minisztérium augusztus 24-ig várja a javaslatokat, észrevételeket a július közepén közvitára bocsátott oktatási törvénytervezettel kapcsolatban. A tervek szerint az új tanügyi jogszabály leghamarabb 2023 szeptemberében lép majd életbe – nyilatkozta a Szabadságnak Kallós Zoltán RMDSZ-es oktatási államtitkár, aki csütörtökön a történelmi magyar egyházak képviselőivel egyeztetett a tervezetről Kolozsváron. Kallós elmondta: a készülő törvénytervezetbe átemeltek minden olyan jogot a 2011/1-es oktatási törvényből, amely az anyanyelvi oktatást szavatolja. Ennek ellenére még mindig fennáll a veszély, hogy ha a tervezetet a jelenlegi formájában fogadják el, az bizonyos vonatkozásban hátrányos lesz ránk nézve. A magyar felekezeti oktatás esetében például csak teológiai osztályok létrehozását engedélyeznék a felekezeti líceumokban. A törvénytervezetet idén véglegesíteni kell.

Maratoni megbeszélésre került sor csütörtökön Kolozsváron Kallós Zoltán RMDSZ-es oktatási államtitkárral és a történelmi magyar egyházak képviselőivel a jelenleg közvitára bocsátott új oktatási törvénytervezetről. Az egyházak képviselőin kívül az eseményen jelen volt Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, illetve Szabó Ödön képviselő. Az oktatási államtitkártól megtudtuk: eddig sok megfontolandó javaslat érkezett. Mivel a törvénytervezetet leghamarabb ebben az évben véglegesítik, és majd ezt követően bocsátják a parlament elé, leghamarabb 2023 szeptemberében léphet életbe. A történelmi magyar egyházak képviselőivel sorra került találkozóról beszámolva Kallós Zoltán  a Szabadságnak adott interjúban elmondta: a megbeszélésen több probléma is felmerült a felekezeti oktatással kapcsolatosan. Kiderült: a romániai egyházak képviselői kedden Bukarestben személyesen is találkoztak Sorin Cîmpeanuval, az oktatási tárca vezetőjével, aki megígérte: átgondolja, és módosításra javasol majd néhány kifogásolt törvénycikkelyt.

– Mennyire érinti hátrányosan a kisebbségi oktatást az új törvénykezés? Mivel nem ért egyet az RMDSZ, a magyar pedagógustársadalom?

– Amikor a törvénytervezet elkészült, az RMDSZ számára az volt a legfontosabb, hogy azok a kisebbségi jogok, amelyeket a jelenleg hatályban levő 2011/1-es számú törvény szavatol, megmaradjanak az új törvényben is. El akarjuk kerülni, hogy a már kiharcolt jogokat elveszítsük. Az új törvénytervezet szerint jogunk van a tanfelügyelőség és az iskolák vezetőtanácsába képviselőket küldeni az illető iskolában működő magyar tannyelvű osztályok számarányától függően. Az igazgatói állások elfoglalását illetően is van beleszólásunk. Jó az, hogy az új oktatási tervezetbe belefoglalták a csoport és az osztály szerinti finanszírozást. A kisebbségi osztályok sokszor kisebb létszámmal működnek, és ez hátrányosan érintheti az ott oktató pedagógusokat.  Ezt olyan finanszírozási mechanizmus váltaná fel, miszerint ha a diáklétszám nem éri el a minimumot, akkor nem az eddigi fejkvótaalapú, hanem az osztályfinanszírozás lépne életbe, és a pedagógusok bére biztosítva lenne. Ezzel komoly problémát oldanánk meg.

Vannak még olyan dolgok, amelyeken lehet és kell finomítani.  Például a vokacionális oktatásban, így a felekezeti iskolákban nem indíthatnánk más jellegű osztályokat. Azaz a felekezeti iskolákban csakis teológiai osztályok működnének.  Ez hátrányosan érintené a mi rendszerünket, hiszen Erdély-szerte rengeteg példa van arra, hogy a felekezeti iskolákban kiválóan működnek reál, illetve szakoktatást felvállaló osztályok. 

 – A tervezet szerint a konszolidált állami költségvetésben tizenöt százalékot különítenének el az oktatás számára. Van erre fedezet, vagy ez is csupán ígéret marad?

– Az oktatási tárca ígéretet kapott erre a kormányfőtől. Ez a 15 százalék pedig különben sem jövőtől lenne érvényes – 2027-ig kellene elérni ezt az arányt. Vannak ugyanis olyan intézkedések, amelyek fokozatosan lépnek majd életbe.

– A tervek szerint változik a pedagógusok fizetésrácsa. A kezdő tanár eleve megkapja a bruttó átlagbért, ami közel 4000 lej. Ezzel arányosan fog növekedni a többi tanár fizetése is? Lesznek változások a tanárok statútumát illetően is?

– Természetesen a többi pedagógus bérét is igazítani kell majd a pályakezdők béréhez, különben nem méltányos a dolog. Sehol sincs minőségi oktatás  anyagi ráfordítás nélkül. Nagy a szakemberhiány, elsősorban reál szakos pedagógusok hiányoznak. Iskolai tanácsadókból is sokkal kevesebb van, mint amennyit az új törvénytervezet előír. Romániában legalább tízezer iskolai tanácsadóra van szükség a jelenlegi 3100 helyett. 

A pedagógusok statútuma nem fog sokat változni. Annyit említenék, hogy a jelenlegi törvény szerint a teljes tanári állás heti 18 órát jelent, az új törvénytervezet szerint pedig heti kilenc órára is meg lehet majd hirdetni a címzetes tanári állást. Ez azért jelen előnyt, mert vannak olyan tárgyak, amelyeknek kevés az óraszáma, így sokszor fordul elő olyan helyzet, hogy a pedagógus több iskolában tanít, hogy meglegyen az óraszám. 

– Kiemelten foglalkozik az új tervezet az iskolaelhagyás jelenségével, ennek csökkentésére törekedve.

– Az iskolaelhagyásos esetek számának csökkentésére sok intervenció van már most is. Mindenekelőtt a délutáni vagy a felzárkóztató foglalkozásokat, illetve az ösztöndíjakat említeném. Az új tanügyi törvény lényegesen nagyobb szabadságot ad az iskolának az ösztöndíjalapok felhasználásában. Ha az iskola úgy gondolja, hogy inkább szociális ösztöndíjakra van szüksége, akkor átcsoportosíthatja az összegeket. Ha viszont értékelése szerint több az érdemösztöndíjra jogosult diák, akkor jogában áll több ilyen típusú ösztöndíjat adni.

Az iskolai tanácsadók is hozzájárulnak a gyerekkel és a családdal való hatékonyabb kapcsolattartásra.  Fontos a pályaorientáció: sok diák az általános iskola vagy már a hat-hetedik osztály után otthagyja az iskolát. A jól kiépített pályaorientációs rendszer segít abban, hogy mindenki képességeihez mérten találja meg a helyét a rendszerben. 

–  Sokan aggódnak az iskolai tornaórák miatt…

 – Aki azt mondja, hogy a testnevelés választható tantárgy lesz, nem olvasta el a törvénytervezetet. A testnevelést nagyon fontos komponensnek tartjuk. Úgy véljük, valamilyen mozgásformát be lehet iktatni a délutáni foglalkozásokba is, még ha nem is nevezzük testnevelési órának.

–   Miért lenne jobb, ha egyetlen közös írásbeli alkalmával tesztelnék a gyermekek tudását az érettségin?

–  A javaslattevők abból indultak ki, hogy az érettséginek az általános műveltséget kellene mérnie. Erre vezethető vissza az elképzelés, hogy legyen közös írásbeli vizsga, ahol ezeket a kompetenciákat felmérik. Alapfokon vagy kicsit magasabb fokon, de egyformán.  A közös érettségi vizsga azért rettenti el a diákokat, mert attól tartanak, hogy aki például filológia osztályba járt, képtelen lesz majd vizsgázni földrajzból, fizikából. A kerettantervekben biztosított óraszámnak azt kell lehetővé tennie, hogy a fiatal, függetlenül attól, hogy milyen szakon végez, sikeresen érettségizzen.  Ez a fajta vizsga más oktatási rendszerekben is létezik. Ám nem lehet semmilyen rendszert se átmásolni, mert a társadalmak merőben különböznek egymástól. Adaptálni kell a mi társadalmi rendszerünkhöz, az itteni oktatáshoz.


Az erdélyi magyar történelmi felekezetek képviselői Kallós Zoltán államtitkárral és az RMDSZ képviselőivel egyeztettek az új tanügyi törvény tervezetéről (Forrás: Facebook)

– Mit jelent a líceumi felvételi bevezetésének lehetősége/terve? 

–  A tervezet azt írja elő, hogy csak a főgimnáziumok (románul: colegiile naţionale – szerk. megj.) tarthatnának felvételi vizsgát a beiskolázási tervben meghirdetett helyek legfeljebb kilencven százalékára. Erről még folyik a vita. Lehet, hogy ez a százalék csökkenni fog, nem tudjuk.  Folyamatos konzultáció és közvita zajlik a minisztériumi csapat, a szülői szövetségek, a vállalkozói szféra, szakszervezetek, pedagógusszövetségek, az egyházak képviselőivel.  

– Sokan nem értenek egyet azzal, hogy a felvételi jegybe beszámítson az évi átlag.

– Ameddig az volt a rendszer, hogy az 5–8. osztály négyéves átlagát is figyelembe vették, azt hallottuk, hogy ez igazságtalan, mert az osztályozás nem egységes. Egyes iskolákban könnyebben lehet elérni magasabb osztályozást, máshol nem. Most, hogy megadnák a lehetőséget a felvételi vizsga megszervezésére, azt mondják, igazságosabb a számítógépes leosztás és a négyéves átlag figyelembevétele. 

–  Hogyan szolgálja majd az új törvény az oktatás minőségének a javítását?

–  Például a finanszírozási mechanizmus megváltoztatása is az oktatás minőségének javítását szolgálj, de nem csak.  A régi, azaz 2011/1-es törvény sem volt rossz, de már több mint 50 százalékban módosult az évek során. Nem is hasonlít arra, ami kezdetben volt. Nagyon sokan elégedetlenségüket fejezték ki a jelenlegi törvénykezéssel.  Ezért kézenfekvő volt új törvény létrehozása. 

– Mennyire „radikális” mentalitásváltást feltételez egy ilyen horderejű módosítás a pedagógustársadalom, a szülők vagy épp a gyermekek részéről?

 – A mentalitásváltást nem a törvény hozza meg. Ahhoz, hogy a közoktatás jól működjön, tényleg mentalitásváltásra van szükség. A romániai közoktatási rendszer gyakorlatilag hárommillió óvodást és iskolást ölel fel, azok szüleit, az iskolai alkalmazottakat. Sok mindenkit érintenek a módosítások. És mindenki azt szeretné, ha a rendszer jobb lenne. Ha így van, akkor mindenkinek el kell fogadnia azt, hogy nekik is változniuk kell.  Az úgy nem működik, hogy „körülöttem minden jó legyen, de én ne változzak!”  A törvény megteremti a lehetőséget a pozitív irányba történő változásra.

(Borítókép: Nagy a szakemberhiány, elsősorban reál szakos tanárok hiányoznak a rendszerből / Fotónk illusztráció)


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Újabb bölcsődéket építenek
Évadújranéző Nemzetközi Találkozások ...
Elvetették a parlamenti képviselők ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ