Nyitásra ítélve
Vissza

Nyitásra ítélve

Felhasított halkonzervbe visszagyömöszölni olajos/paradicsomos szaftjával együtt a tartalmat legalább olyan bonyolult teljesítmény, mint pukkanó pezsgősdugót megint starthelyzetbe kényszeríteni. Ezért nem irigylem a hatóságokat, legyenek azok indiai helyi autoritások, mexikói városatyák vagy hazai minisztériumi illetékesek. Ez utóbbiak hozzáértése és viszonyulása több ízben is rácáfol a kifejezésre, de most mégis az empátia kerekedik felül: fokozódó lépéskényszerben koherens döntésekre és életszerű, hatékony intézkedésekre van szükség.

Szeptember küszöbén (egy bizalmatlansági indítvány vitája-szavazása) közben azért kezdhetünk fellélegezni; szintén apránként, vigyázva arra, hogy a szusszanásaink hossza fegyelmezett linearitásban növekedjen, míg euforikus fújtatásban csúcsra nem jutunk. Akusztikai csemege, midőn egy ország népének kebléből egyszerre szabadul a nyomás. Míg ezt a légzéstechnikai megaperformanszt valamely műholdról élőben közvetítenék, máris az első pihegésekre érdemes odafigyelni. Hogy nem lesz éjszakai bárban való duhajkodás, meg a kaszinózás továbbra sem engedélyezett – ettől máris nagyobb nyugalommal pötyögöm a következő sorokat: még szimpla restik is csak éjfélig üzemelnek, újabb feszültséggóc, meg hogy lehet majd színházba és moziba járni. Rendesből. Fél kapacitással ugyan.  A vastaps sem lesz már oly tömör, de a direktorok is lazábbra foghatják féléves évadértékelőiket, hiszen jó eséllyel zsinórban teltházas produkciókról szól majd jövő nyáron a leltáros kommüniké. És végre lehet meghitt családi rendezvényeket is meghirdetni; elnapolt ezüstlakodalomtól keresztelőig, és viszont. Akár két adagban is, ha a família és baráti koszorú nem fér be a félig nyitott ajtón.

Mindezt úgy vezénylik majd le a hatóságok (a rendelet használati utasítását többszörösen átírva, és a javításokat is gyakorta korrigálva), hogy a makacsul változó terepfeltételekhez igazodnak minduntalan. Amolyan végtelenített készenlétben. Polgárok és értékek érdekében. Kicsit az érdekekre is sandítva. Szakmaiakra is időnként.  

A legingerlőbb ebben a globális csiki-csukiban, hogy miként veszünk/nem veszünk át recepteket, bevált technikákat a szomszédból (még ha a harmadik határon túli is), illetve, hogy házon/hazán belül hogyan lehet majd súlyozni a könnyeden érintett vidékek felszabadult hangulatát a térképen vörösre váltó körzetek restriktív hétköznapjaival.

Országokat lezárni pedig egyszerűen lehetetlen. A híradókban és hivatalos közlésekben elsőre megnyugtatónak szánt határozott, már-már katonás kommunikáció nem egyéb cselnél; hermetikusan lezárt államhatárokra legfeljebb törpeállamok, ha komolyan gondolhatnak. Adminisztratív szempontból jelesre teljesített feladat után (jobb esetben már közben) ott tornyosul a dilemma: meddig tartható fenn egy izolációs állapot, hol az a pont, amikor a nemzetgazdaság súlyosan károsodna, ha munkaerő és nyersanyag, árucikk vagy turista nem juthatna át a határon.

Most, a kampányszezon megnyitása után alig pár nappal, jó alkalmat látok arra, hogy a helyhatóságok inventív, dinamikus, és egyben felelős módon kezeljék a… már nem is tudni második hullámot, tarajlást, vagy micsodát – a szakszótár egyre inkább kimerülőben, ha árnyaltan szeretné leírni a fejleményeket. És hagyjuk is nyitva a felsorolást: tanodákban javában szellőztetnek már, de hogy mekkorára tárul az oskolák-óvodák kapuja, s milyen hirtelen jött huzat fogja majd becsapni, arra a fogadóirodákban sem lehet téteket tenni.

Félretéve regionális, helyi érdekeket, pártszándékokat és kimondottan konjunkturális kalkulusokat, a nyitásnak önmagában nincs valós alternatívája. Sikere, mint megannyi esetben banális szinte már: a részletekben rejlik (nyílászáró gyártók és forgalmazók, figyelem!).


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Camerimage-díj – Tizenkét film ...
Elmaradhatnak a félévi dolgozatok
Tanulópénz

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ