Nosztalgia
Vissza

Nosztalgia

Még csak egy órája vannak úton, de Lali már könyörög Ilinek, hogy vegye elő a kesztyűtartóból a lemezeket, és találomra kezdje berakni azokat a CD-lejátszóba. Mivel ez Lali autója, aki állandóan úton van a munkája miatt, rengeteg zenét hallgat. Egy időben rádió is ment, de olyan sivár a felhozatal, hogy annál már a hangoskönyv is jobb, kacsint Ilire, aki a három gyereke mellől hat év után végre egy hétvégére elszabadult. Neki bármi jó, a dark ambient is, dead metal, vagy opera, csak ne baba és gyerekzene legyen.

Találomra betesz egy cédét: azt játsszák, ki kell találni, ki zenél épp, és mi a dal. Aki legtöbbször eltalálja, az mondhatja meg, hol álljanak meg egy kávéra.

Hét óra még az út: úgy számolják, hogy este tizenegyre érkeznek meg szülővárosukba.

Még mindig nagyon meleg van, pedig szeptember közepe, elnyúlt a nyár, mintha az időjárás is alkalmazkodott volna hozzájuk, a két testvérhez, és a legjobb formáját adja: ragyogó napsütés, kék ég, ideális őszi táj  - Ili az új telefonjáról a kocsiból is tökéletes borítóképeket fotóz, Lalinak csak lassítania kell.

Ili betesz egy cédét: Pink Floydtól A fal szól. Az első ütemeket némán hallgatják, maximális hangerőn. Lali int, hogy halkítsa le Ili, így nem tud a vezetésre koncentrálni. Emlékszel, Ilikém, a lökött törci tanárra, aki mindig azt mondta, hogy konCSentrálj, fiam, hátha eszedbe jut valami a Román Kommunista Párt XIII. Pártkongresszusán elhangzottakról?

Kitör belőlük ekkor a nevetés, felelevenedik Feri bá, a töri tanár alakja, és minden, ami a pionírkorral együtt járt: az augusztus huszonharmadikai ünnepségekre való készülődés, amikor a nyári vakációból három hét azzal telt el, a tanórák elején a jelentés, hogy tanár elvtársnak jelentem osztályunk létszáma harmincnégy, hiányzik kettő, a többi készen áll az óra megkezdésére. A négyzetek az iskola udvarán, amikor az összes pionírt, a frissen felavatottakat megünneplendő összehívtak mindenkit, felsorakoztatták négyzet alakban, háttérben ment a fülbemászó dal, éltetve a Kárpátok Géniuszát és annak feleségét.

Lalit, aki egy évvel nagyobb Ilinél, többször kitüntették, mint legjobb pionírtestvért. Egyik ilyen alkalommal a kiküldött pártfőtitkár elvtársnő szájon is csókolta.

Tégla lesz ez is, és ebből is épül a fal /tégla vagy te is, és belőled épül a fal , énekli a Pink Floyd, ők elhallgatnak. Ili hosszan kinéz az ablakon, megnyugtatja a rozsdaszínű táj látványa- Nem figyeli az utat, pedig a bátyja fáradt, szóval kellene tartania.

Ugyanígy nézett ki az ablakon a kilenc éves Ilike, amikor először ült a saját autójukban, amire négy évet vártak. Dacia 1100-as. Csak a nagyszülőkig mentek, 70 kilométert autóztak, nyár vége volt. A falvak kertjeiben már virágoztak az őszi rózsák. Megálltak paradicsomot és vinetát venni. Ők a testvérével ünneplőbe öltöztek, harisnya, kabát rajta, Lalin bársonykabát és vászonnadrág. Fénykép is van róluk, azért tudja ennyire pontosan. Indulás előtt még felszaladtak a ház mögötti kertbe elújságolni az ott élő madaraknak, fáknak, hogy nagy nap a mai, Daciával mennek mamáékhoz. Mindig a kis domboldalról lefelé futottak. Akkor is, önfeledten nevetve. És ekkor valaki lefotózta őket.

A határon átjutni most pár perc, mindkét oldalon a határőrök csak intenek, hogy mehetnek. Ili rámosolyodik Lalira: biztos az új Volvód miatt.

Már lement a nap, Ili kávét inna. Vagy csak megállna, hisz nehéz ezt a feltörő gyerekkori emléket megemésztenie.

Kiülnek a teraszra, Lali miccset eszik. Mindketten rágyújtanak. Ili ötlete volt: megkérdezte a pincérnőt, lehet-e szálára cigit venni. Ili jól leszívja, majd a telihold felé fújja a füstöt. Régen tudott karikát fújni, most sokat kellene gyakorolnia. Ősz van, mondja Lali, majd ő is karikát próbál fújni.

Visszaülnek az autóba, Ili feltekeri a hangot, épp itt tart a lemez, kicsit akadozik: elég volt a szorításból/elég minden kábításból,/láttam mi mindenből áll a fal/de egy magamfajta már semmit nem akar. Egymásra mosolyognak, Ili kis idő múlva elalszik.

Másnap reggel frissen ébred, Lali a másik ágyon még alszik. Mindig ő volt a koránkelő. Lemegy a panzió recepciójához: dupla presszót kér.

Felvesz egy melegítőfelsőt, kiül a teraszra kávézni. Itt is lehet szálára cigit venni, rágyújt. Előkerül Lali is, leül mellé a teraszra, és elővesz egy fényképet. A kertben készült fotó az, amin felszabadultan nevetnek. Reggeli után elindulnak a házukhoz, a kert felé. Hátulról nagyon hasonlít a járásuk, és most, hogy Ili haja rövid, úgy néznek ki, mint két fiútestvér.


MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Emberszabásúak agyi fejlődését ...
Ma kezdődik a 12. Nemzeti Vágta
Brexit - Szombaton szavaz a londoni ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ