Nem nagyon bíznak a romániaiak a vírus elleni vakcinákban

Nem nagyon bíznak a romániaiak a vírus elleni vakcinákban
Románia hátulról a negyedik az Európai Unió országainak listáján, ami a Covid 19 elleni oltásokban vetett bizalmat illeti. A romániaiaknál szkeptikusabbak már csak a horvátok, bolgárok és a ciprusiak. A legnyitottabbaknak az írek, a dánok és a svédek mutatkoznak. A romániaiak 23 százaléka nyilatkozta azt, hogy már beoltatta magát, vagy hogy élni fog a lehetőséggel, amint alkalma adódik. További 23 százalék még ebben az évben igényelné az oltást, a megkérdezettek 36 százaléka valamikor későbbi időpontra halasztaná, 16 százalékuk biztosra mondta, hogy nem oltatná be magát, 2 százaléknak pedig nem volt véleménye a kérdésről – derül ki az Eurobarométer legújabb felméréséből. Az európai átlag 45 százalék, ami az oltási hajlandóságot illeti. László Attila szenátorral a romániaiaknak a vakcinával kapcsolatos fenntartásairól, a csökkenő esetszámokról és a 18 éven aluliak beoltásáról beszélgettünk

A romániaiak szkepticizmusa mögött a következő okok állnak: 67 százalék szerint ezeket az oltásokat túlságosan rövid idő alatt fejlesztették ki, ezért nem biztonságosak. (Az EU-s átlag 52 százalék ebben a vonatkozásban.) A megkérdezettek 72 százaléka szerint a vakcináknak hosszú távon olyan mellékhatásai lehetnek, amelyekkel most nem számolunk. (Ez az érték öt százalékkal magasabb, mint az EU-s átlag.) Ennek ellenére a romániaiak 65 százaléka szerint nincs más lehetőség a járvány leküzdésére, mint a vakcina - az EU-s átlag 7O százalék.

Minél több oltóközpontot a falvakban 

László Attila szenátor szerint a bizalmatlanok nem oltásellenesek, a sikertelen kommunikációs kampány, illetve a hosszú várakozási listák miatt alakult ki a kétkedők tekintélyes csapata.

- Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy amióta nincsenek várakozási listák, és megoldódott az oltáshiány, a szkeptikusok aránya napról napra csökken.  Az oltáskampány felpörgetésének érdekében az egyik fő teendő az oltási központot fizikailag minél közelebb hozzák létre a lakósokhoz. Ilyen szempontból viszonylag jól állunk a városokban. Most arra kell koncentrálni, hogy a falvakba is eljussunk, és a városiakéhoz hasonló feltételeket biztosítsunk a vidéken élő lakosságnak is. 

Ebben a pillanatban Kolozs megyében nagyon jó a helyzet. Csak gratulálni tudok minden önkormányzatnak és az egészségügyi hatóságoknak, amiért oly szolgálatkészen reagálnak az igényekre. Volt olyan, hogy a mobil csoport javasolta a vidéki önkormányzatnak, hirdessék ki az oltás elkezdését, mert ők már készen állnak a feladatra. 

A kérdésre, hogy idehaza mennyire értettük meg az oltás fontosságát, László Attila annak a véleményének adott hangot, miszerint a személyes példák nagymértékben befolyásolták a lakosokat a döntésben.  

- Remélem, hogy a legközelebbi kormányülésen az oltási arányt is figyelembe veszik a megszorítások feloldására. Ha egy-egy településen teljesültek a feloldáshoz szükséges kritériumok, akkor ne kelljen napokat várni a restrikciók megszüntetésére. Ez is  nagymértékben serkenti az oltási kedvet, vélekedett a szenátor.

László Attila szerint bár valóban napról napra kevesebb az új fertőzöttek száma, még ne örüljünk nagyon.

- Legyünk továbbra is nagyon óvatosak, mert ebben a pillanatban a kedvező járványügyi adatok annak köszönhetőek, hogy a lakosság döntő többsége fegyelmezetten betartja az intézkedéseket, és egyes településeken az oltási arány nagyon szépen alakul. Erre jó példa Kolozsvár, ahol a 16 év feletti lakosság 41%-a már beoltatta magát legalább egy adaggal. Ezt a százalékot úgy számolták ki, hogy csak azokat a Kolozs megyeieket vették figyelembe, akik itt kapták meg a vakcinát. Ha azokat is beszámítanák, akik más megyékben oltatták be magukat, az átoltottsági arány még magasabb lenne. 

Három héttel ezelőtt napi 400-500 új eset volt Kolozs megyében, a napokban csak 26-ot jegyeztek.  Ha viszont a Kolozs megyei és a kolozsvári példát nem követik országszerte, akkor őszre, amikor nagy valószínűséggel ismét megnövekednek a fertőzéses esetek, a lakosság be nem oltott része ki lesz téve a veszélynek. Főleg azokra a megyékre gondolok – Hargita, Kovászna, a Kárpátokon túli vidékek –, amelyek eddig viszonylag kisszámú beteget jegyeztek. Ha ezeknek a megyéknek a lakosai nem oltatják be magukat, jó táptalajként szolgálnak az esetleges negyedik hullámnak. Márpedig ezeknek a megyéknek nincs meg az az ellátó kapacitásuk, ami egy ilyen helyzetet kezelni tudna, nyilatkozta a Szabadságnak a szenátor. 

Oltassuk be a gyermekeket is

A 18 éven aluli gyermekek beoltásának szükségességére vonatkozó kérdésünkre László Attila elmondta: mindenkinek azt ajánlja, hogy oltassa be magát és gyermekét is.

- Jelenleg csak 16 év felett adható be a vakcina. Remélem, hamarosan döntés születik a kisebbek beoltásáról is, a klinikai tesztek most zajlanak. Bármelyik oltás sokkal jobb, mint a betegség. Azt javasolom, a lakosok használják ki, hogy jelenleg megfelelő oltóanyag-mennyiség áll a rendelkezésünkre. Arra számítok, hogy júniusban, amikor bevezetik a zöld kártyát, még lesz egy oltási hullám. Akkor főleg azok fogják igényelni a védőoltást, akik külföldre akarnak utazni. Előfordulhat, hogy akkor megint abba a helyzetbe kerülünk, hogy várni kell, amíg sorra kerülünk.