Nehéz lesz orvosként dolgozni műszaki egyetemi oklevéllel
Vissza

Nehéz lesz orvosként dolgozni műszaki egyetemi oklevéllel

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar diákjai határozottan ellenzik tanintézményük egyesítését az úgyszintén marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemmel – derül ki a lapunk által megkérdezett hallgatók nyilatkozataiból. Mint ismeretes, a két egyetem szenátusa szerdán szavazta meg a két oktatási intézmény egyesülését. A MOGYE magyar tagozata a szenátusi ülésről való távolmaradásával fejezte ki, hogy ellenzi az összeolvadást. A szenátusban a magyar tagozat képviselői egyébként az egyharmados arányt sem érik el, így nélkülük is határozatképes maradt a testület. A MOGYE szenátusa végül ellenszavazat nélkül, három tartózkodással fogadta el a Petru Maior Egyetem bekebelezésére vonatkozó nyilatkozatot, míg a Petru Maior Egyetem szenátusa egyetlen ellenszavazattal döntött az egyesülésről. A döntéshozatal után szerdán este több száz diák vonult a MOGYE főépülete elé, ahol csendben, gyertyagyújtással fejezték ki csalódottságukat.

Az egyesülésre vonatkozó dokumentum szerint a MOGYE bekebelezi a Petru Maior Egyetemet, az új tanintézmény a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem nevet fogja viselni. A tényleges egyesülésre 2019 őszén kerülhet sor, amennyiben az oktatási minisztérium jóváhagyja azt. A dokumentum leszögezi: az új intézmény megőrzi a MOGYE multikulturális jellegét, „és mindent megtesz a román, magyar, angol és más világnyelveken való oktatás konzerválásáért”.

Elhallgatták a két intézmény egyesülésének az ötletét

„A diákság és az oktatók hivatalosan április 11-én értesültek először arról, hogy tulajdonképpen minden készen áll a MOGYE és a Petru Maior Egyetem egyesüléséhez. Az információk hiánya, a döntés háttérben való meghozatala és annak gyorsasága elvette a lehetőséget a hallgatóktól, hogy egy koherens véleményt alkothassanak” – olvasható a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség közzétett állásfoglalásában. A diákszövetség elkeserítőnek tartja, hogy „olyan kérdések kapcsán, amelyek ránk, diákokra vannak a legnagyobb hatással, csak az utolsó pillanatban kérik ki a véleményünket.”

Az állásfoglalás szerint április 16-án, hétfőn a magyar oktatók, évfolyam- és szériafelelős diákok számára hirdetett értekezleten, amelyen Leonard Azamfirei rektor is részt vett, hiába tiltakoztak megalapozott érvekkel az egyesülés ellen. Ezt követően másnap, április 17-én az egyetem vezetőségének román képviselete is felajánlott egy tájékoztató jellegű beszélgetést, amelyen több mint 200 diák – magyar, román és angol karról vegyesen – szintén nem tudta jobb belátásra bírni a vezetőséget.

A diákszövetség szerint az eddig is alacsony magyar képviselet az egyesülést követően még drasztikusabban csökkeni fog, „így még kisebb eséllyel fogjuk befolyásolni a jövőnket érintő kérdéseket.”

„Ahelyett, hogy a MOGYE a saját hiányosságainak megoldására összpontosítana, egy másik oktatási intézmény terheit veszi a vállára, ezáltal megnehezítve az orvosi és gyógyszerészeti szakképzés színvonalának emelkedését, vagy akár megtartását” – olvasható még az állásfoglalásban.

„Reméljük, hogy az ígéretek megközelítik a valóságot”

„Egy-két hónapja kezdtek pletykák keringeni az esetleges egyesítésről, de mivel az egyetem nem közölt semmilyen hivatalos közleményt erről, illetve a szenátusi gyűlésen sem került szóba, ezért nem is igazán foglalkozott ezzel senki, sem a tanárok, sem pedig a diákok részéről. Előzetesen nem értesítettek minket, múlt héten tudtuk meg, hogy a szerdai szenátusi ülésen már az egyesülési szavazás esedékes” – mondta kérdésünkre Fekete Nándor, a MOGYE ötödéves hallgatója, aki szintén ellenzi a két felsőoktatási intézmény egyesítését.

A MOGYE-n jelenleg folyó magyar tannyelvű oktatás kapcsán interjúalanyunk kifejtette: csak az órák fele, az elméleti oktatás zajlik magyarul, a gyakorlatok tannyelve román.

„Sajnos, az oktatás minősége negatív tendenciát mutat, ugyanis évről-évre több diák van egy tanárhoz beosztva. Erre még rátevődik a vezetőség és tanszékvezetők részrehajló politikája is, hisz nem azok a magyar oktatók tudnak felfelé haladni a ranglétrán, akik tanítanának és kiállnak a magyar oktatásért, hanem azok, akik úgymond behódolnak a hatalomnak” – fejtette ki a MOGYE hallgatója.

Kérdésünkre, hogy milyen hatással lesz jövőjére, ha a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológia Egyetem által nyújtott oklevéllel kezdi majd el pályáját, úgy vélekedett: Romániában nem fognak hátrányos helyzetbe kerülni a munkavállalás során, hiszen a munkaadók is tisztában lesznek a marosvásárhelyi egyetem helyzetével. Viszont azok, akik külföldön szeretnének majd boldogulni, könnyen kerülhetnek kellemetlen helyzetben „műszaki egyetemes” diplomájukkal.

Laczkó Boglárka és Balázs Hunor szintén a MOGYE hallgatói, előbbi hatod-, utóbbi pedig ötödéves. Mindketten ellenzik a két felsőfokú tanintézmény egyesülését.

„A rektor elmondása szerint az egyesülés semmilyen formában nem befolyásolhatja jövőnket, továbbra is egyike maradunk a romániai orvosi egyetemeknek. Reméljük, mindez megközelíti majd a valóságot” – mondták el kérdésünkre. Hozzátették: bíznak abban, hogy ugyanolyan eséllyel indulhatnak munkát keresni, mint elődeik.

„Az egyetem az egyesítéssel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy nem csökken az oklevél szakmai értéke sem külföldön, sem pedig belföldön. Amióta azonban  az egyetemen tanulok, saját bőrömön tapasztalhattam, hogy a minket érintő ígéretek általában csak ígéretek maradnak. Nem szeretnék semmilyen más oklevelet kapni, mint a MOGYE-s, elvégre én erre az egyetemre jelentkeztem, és nem a Petru Maiorra” – fejtette ki Balázs Hunor, aki egyike lehet annak az évfolyamnak, amely utolsóként végez a MOGYE-n.

Magyar gyerek szavát a magyar orvos érti a legjobban

A megkérdezettek lassan befejezik az általános orvosi képzést, és a továbbiakban rezidensenként kell boldogulniuk. A kérdés az, hogy itthon vagy külföldön érdemesebb folytatniuk pályájukat, ha egyáltalán lesz lehetőségük az itt megszerzett diplomával.

„Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy lehetőségem nyílt egy évig külföldön, három különböző egyetemen tanulni, így jómagam tapasztalhattam meg, ott sem sokkal könnyebb, mint itthon. Ez a tapasztalat győzött meg arról, hogy elsősorban Romániában próbáljak meg érvényesülni, és csak akkor válasszam külföldet, ha úgy érzem, hogy nem megfelelő számomra az oktatás minősége” – fejtette ki Laczkó Boglárka, aki gyerek onkó-hematológus szeretne lenni.

Kérdésünkre, hogy befolyásolta-e döntésében az, hogy itthon megemelték a rezidensi fizetéseket azt válaszolta: már azelőtt az itthonmaradást választotta.

„Hiszek abban, hogy magyar gyerek szavát magyar orvos érti a legjobban, ezért szeretnék majd a régióban elhelyezkedni” – mondta.

Fekete Nándor is hasonlóan vélekedik, és itthon szeretne majd elhelyezkedni. Kiemelte viszont azt, hogy egyelőre nehéz „kívülről” megítélni: Romániában vagy külföldön jobb-e a tanítás és a munkafeltételek.

„A rezidensképzésről megoszlanak a vélemények, egyesek szeretik, míg másoknak két hónap is elég az itthoni rendszerből. A meghirdetett rezidenshelyek számával nincs probléma, a szakvizsga után pedig szinte lehetetlen munkahely nélkül maradni. A fizetések megemelése nagyban hozzá fog járulni a rezidensorvosok itthonmaradásához, más kérdés azonban, hogy ez a „jólét” mennyi időt fog tartani” – vélekedett Fekete Nándor.

(A borítóképet Munzlinger Noémi készítette)

RMDSZ: A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGON TÁMADJÁK MEG A DÖNTÉST„A MOGYE ügyében az első lépés, hogy az oktatók és diákok, akiknek van perbeli minőségük, az egyetem szenátusának döntését a közigazgatási bíróságon megtámadják. Mi ebben őket támogatjuk” – hangsúlyozta a Marosvásárhelyi Rádiónak adott csütörtöki nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Rámutatott: jogászok segítségével utánanéztek, az RMDSZ maga nem támadhatja meg a bíróságon, mert nincs perbeli minősége. A szövetség a szaktárcánál is próbálkozott, amely az egyetemi autonómia elvére hivatkozva azt mondta: a Petru Maior egyetem bekebelezése a két fél dolga. Az RMDSZ visszautasítja ezt az érvelést, hiszen a törvényeknek mégiscsak az egyetemi autonómia felett kell állniuk. „Gőgös, arrogáns, minden tiszteletet nélkülöző álláspont, ahogyan a rektor és a szenátus ezt az egészet végigverte” – utalt a MOGYE szenátusának döntésére Kelemen Hunor. Kifogásolta a szándékot, hogy egy nagy múltú orvos- és gyógyszerképzést egy kétes múltú, gyenge műszaki egyetemmel összekavarjanak, továbbá az ingatlan vagyonát megszerezzék, s gyengítsék az egyetem multikulturális jellegét. Lassan a MOGYE-ből egy kis, vidéki poros egyetemet formál Leonard Azamfirei. Mintha az lenne az érdeke, hogy a magyar jelleget felszámolja – mondta Kelemen Hunor.

EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Sporthírek röviden
Svájc, ahol a vonat asztalán nem borul ...
Segítsünk Gál Antóniának!

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ