Ne csak a szerencsén múljon

Ne csak a szerencsén múljon
Ne csak a szerencsén, vagy véletlenek sorozatán múljon, hogy elkerüljük a közúti baleseteket, a közúti közlekedés okozta szerencsétlenségeket, tragédiákat. Hanem igenis a tudatosság és komolyság, a szabályok mindenkori pontos betartása, azok állandó ellenőrzése, a szabálysértések szigorú és következetes büntetése, a felelősségrevonás jellemezze a közutakon a mindenkori közlekedést, ez kísérje a gépkocsivezetők tevékenységét. És ha a körülmények megkívánják, a szabályokat tovább kell szigorítani, a büntetéseket tovább kell növelni, a végrehajtásuknál pedig nem létezhet bocsánat, a felelősségre vonásnak példaértékűnek, elrettentőnek kell(ene) lenni – de egyébként minden, és elsősorban az ember elleni bűncselekmény esetében.

Sajnos, ismételten a megtörtént tragédiák vezettek a közlekedési jogszabályok módosításához illetve szigorításához: borzalmas gyilkosságot követett el vasárnap Tulcea megyében az a férfi, aki BMW gépkocsiját lakott területen egyre gyorsabban és figyelmetlenül vezetve lesodródott az útról, áttörte a kerítést és behajtott egy magánház udvarára, halálát okozva a nagyszülőnek, a három éves gyermeknek és várandós fiatal édesanyjának. A sofőr ittas volt, akit folyamatosan zavart a mellette ülő szintén ittas utastársa, és mindezt a hátsó ülésről filmezte egy harmadik utas. A hasonló helyzetek túlságosan gyakoriak a romániai gépkocsivezetők között, hiszen alig egy éve okozta kilenc ember halálát a Facebookozó sofőr, aki szintén élőben akart hencegni a világhálón ahelyett, hogy odafigyelt és elővigyázatosan vezetett volna. Majd ezután kis idővel négy fiatal balesetezett a kocsijukkal szintén a mobiltelefonos élő közvetítés miatt, ketten szörnyethaltak, ketten súlyosan megsérültek. Ezt is újabb eset követte, a Facebookon a mobiltelefonjával videozó gépkocsivezető vesztette életét, miután belerohant autójával egy oszlopba. Lehetne sorolni még a hasonló okokból bekövetkező halálos baleseteket, továbbá a tragédiához ugyan nem vezető, de számos szabálysértést, hiszen évente több ezer gépkocsivezetőt bírságolnak meg: az elmúlt három évben közel 180 ezer esetben szegték meg az előírásokat a mobiltelefon használatára vonatkozóan gépkocsivezetés közben. És ez csak azoknak az eseteknek a száma, amelyeket éppen észrevesznek vagy felfigyelnek rá a közlekedésrendészet emberei. A valóságban ennél sokkal de sokkal többen vezetnek figyelmetlenül, mert éppen az üzeneteiket nézik, netán írják a mobiltelefonjukon, lebonyolítanak mobilon valamilyen munkavégzéssel kapcsolatos egyeztetést, családi ügyet rendeznek, vagy épp baráti beszélgetést folytatnak, esetleg fényképeznek vagy fotót továbbítanak a mobiltelefonjukkal. És közben vezetnek, és nem is tudatosul bennük, vagy túlságosan kevéssé érzik, hogy mekkora felelősség a kormánykeréknél ülni, ahol nem csak a saját életükért meg testi épségükért felelnek, hanem az embertársaikért is. Szakemberek úgy vélik, elsősorban nem is az jelent problémát, hogy a mobiltelefon vagy egy hasonló készülék használata közben lefoglalja a gépkocsivezető az egyik kezét, hanem sokkal inkább az veszélyes, hogy az illető az elméjét foglalja le, a figyelmét vonja el attól, ami abban a pillanatban a legofontosabb kellene hogy legyen – a vezetés. Hajlamosak azt hinni sokan, hogy nem jelent problémát egy pár perces mobilozás, pláné városban, ahol a lassabb közlekedési sebesség csökkenti a komolyabb következményekkel járó balesetek kockázatát. Ez a hozzállás, a hamis biztonságérzet aztán elkísérhet az autópályán is, majd váratlanul, szinte észrevétlenül meg is történik a tragédia. Egy szempillantás, egy másodperc figyelmetlenség, fél méter is sok lehet a tragédiához – vagy épp az a szempillantás, másdopercnyi figyelmesség, fél meter elegendő lehet az életben maradáshoz.

Szinte hihetetlen, hogy miért nehéz vagy épp lehetetlen egyeseknek a figyelmesebb és óvatosabb vezetés érdekében eleget tenni egy olyan egyszerű követelménynek, szabálynak, mint amilyen a mobiltelefonálásról való lemondás. Azt is nehéz, sőt lehetetlen megérteni, miért képtelenek egyesek csupán betartani pontosan a közlekedési szabályokat, vagy miért válnak egyesek minősíthetetlen bunkóvá illetve miért lesznek egyre nagyobb tuskók a gépkocsijuk nagyságával, értékével, előkelő márkájával arányosan. Mert felmérés mutatta ki azt is például, hogy milyen összefüggés van a közúti közlekedés során tapasztalható agresszió vagy figyelmetlenség, és adott gépkocsi márkája, típusa, ára között. A lényeg, hogy minél nagyobb, minél menőbb, minél drágább egy gépkocsi, annál agresszívabb meg magabiztosabb a sofőr, a vezetés stílusa.

A bekövetkezett szerencsétlenségek, a nem hogy csökkenő, de egyre több tragédia okán a leggyorsabb intézkedésnek a szabályok szigorítása, a büntetések növelése bizonyult. Attól viszont, hogy októbertől, amikor majd hatályba lép a szigorítás, akár 1200 lej pénzbírságra vagy a gépkocsivezetői jogosítvány harminc napos felfüggesztésére számíthat a szabálytalankodó sofőr, a közlekedésrendészet éber őrei még nem fognak több mobilozó sofőrt lefülelni. Talán egyeseket lehet, hogy visszafog, elővigyázatosabbá tesz a nagyobb büntetés veszélye, és ezért rá se hederítenek a mobiltelefonra meg egyéb hasonló készülék használatára. Mások viszont ott folytatják, ahol abbahagyták. Hiszent továbbra is szedi majd áldozatait az ittas meg kábítószerezett sofőr, vagy az, aki valamilyen pszichés betegsége ellenére mégis megszerezte a jogosítványát. Ezért szigorúbban kellene osztogatni a hajtási engedélyeket, továbbá elsősorban nevelni kellene, tudatosítani minden gépkocsivezetőben egyrészt az abszolút felelősséget, másrészt a nagymértékű veszélyt, amivel a vezetés jár. A szigorúbb büntetés mellett vagy azon túl a cél a balesetek, tragédiák, szerencsétlenségek megelőzése kellene, hogy legyen.

 

promedtudo2Hirdetés