Az elmúlt időszak finanszírozási dömpingje olyan támogatási lehetőségeket nyújtott gyakorlatilag bármelyik önkormányzat számára Romániában, amelyekkel ha nem is válthatják valóra legnagyobb álmaikat, de lényeges problémákat orvosolhatnak a településeken. Ezek a pályázati lehetőségek ugyanakkor ismét bebizonyították: igazából a polgármestereken múlik, sikerül-e az adott településnek fejlődnie a vissza nem térítendő források révén, vagy sem.

Lőrincz Helga: Nagyenyeden lényeges fejlesztések várhatók

A Fehér megyei város vezetőségének 2022-ben sikerült minden eddiginél több pályázati forrásból rekordszámú fejlesztést befejezni, illetve újakat elkezdeni, amelyek idén is folytatódnak. A már előzetesben megnyert pályázatok mellett 2022-ben újabb három nagy pályázat bizonyult nyertesnek a fejlesztési minisztériumnál, további két Anghel Saligny-alapú finanszírozás, két beruházás a Nemzeti Befektetési Alap révén valósult meg, és a környezetvédelmi minisztérium által nyújtott támogatást is magáénak tudhat az önkormányzat. Az említett pályázatok révén a finanszírozások összesen 78 millió lejt, azaz közel 16 millió eurót hoznak a városnak. Mindezekről Lőrincz Helga, Nagyenyed RMDSZ-es alpolgármestere számolt be lapunknak.

Kiderült, 2022-ben összesen tizenkét befektetést sikerült lezárnia az önkormányzatnak, ezek közül a legjelentősebbek: új lakónegyedi óvoda építése, az időseknek szánt nappali központ létrehozása, hat nagyobb városi út leaszfaltozása, a piac teljes rehabilitációja, a közvilágítás LED-es égőkkel történő korszerűsítése a városban és a hozzá tartozó kilenc településen, hat híd kijavítása hat év mandátum alatt, amelyek közül az egyiket teljesen felújították. És a lista korántsem teljes.

Idősek napközi otthona nyílik meg Nagyenyeden

Mindezek mellett természetesen sok folyamatban lévő munkálat zajlik, például a Malom utca és más fontos utak aszfaltozása, ugyanakkor – az időjárás függvényében – a lehető leghamarabb elkezdődik a technikai líceum teljes felújítása, az egyik napközi manzárdosítása és új bölcsőde építése. Közben jó ütemben halad az új sportkomplexum és a mellette található új buszállomás kiépítése, de napokon belül megkötik a szerződést az új uszoda kivitelezőjével is.

Idén elkészül Nagyenyed első biciklisávja

Az idén folytatódik a városközpont szépítése, hamarosan felújítják a vártemplom körüli járdákat, és a város első biciklisávjait is kiépítik. A tervek szerint 2023 végéig közel tizenöt kilométer bicikliúttal rendelkezik majd Nagyenyed, már meg is érkezett az első ötven bérelhető kerékpár, amelyek három kölcsönzőponton, a vár körül és a Magyar utcában kapnak helyet. Ugyanakkor tizenhat elektromos busz közbeszerzési eljárása zajlik, és januárban elkezdődik az új, elektronikus kijelzéses buszmegállók elhozatala, majd felszerelése.

Az alpolgármestertől azt is megtudtuk, hogy karácsony előtt adta le az önkormányzat az új multikulturális központ építési tervét az Országos Beruházási Alaphoz, azt remélik, erre is kapnak majd finanszírozást. Ugyancsak az ünnepek előtt sikerült az Enyed-patak medrének rendezési tervére megszerezni az intézményi jóváhagyást, ami a városvezetés másik kiemelt projektje.

Felenyeden fiataloknak szánt lakások épülnek

A szociális befektetések közül az alpolgármester azt a nyerytes pályázatot emelte ki, amely húsz, fiataloknak szánt lakás építését célozza meg Felenyeden. A környezetvédelem területén friss hírnek számít a szelektív szemétgyűjtő központok és a nagy hulladéktároló egység létesítése, amely lehetővé teszi majd, hogy a lakosok a kerti hulladéktól, bútoroktól, építkezési törmelékektől és egyéb problémás hulladékoktól törvényszerűen szabadulhassanak meg.

A tavalyi megvalósításokra visszapillantva Lőrincz Helga azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy 2022-ben Nagyenyed magyar kulturális élete rendkívül pezsgő volt, hiszen idén ünnepelte megalapításának 400. évfordulóját a Bethlen Gábor Kollégium, emellett számos más rendezvény zajlott a városban. Ezek közül a Fehér Megyei Magyar Napok volt a legnagyobb, de havonta több kulturális, ifjúsági vagy sportrendezvényt sikerült megszervezni, amelyek fő támogatói a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány voltak, az ő segítségük nélkül nem valósíthatták volna meg a közösségépítő programokat – hangsúlyozta az alpolgármester. Az Iskola Alapítványnak köszönhetően pedig sikerült a délutáni oktatást is folytatni, ami kiemelt jelentőséggel bír a magyar oktatás szempontjából. Az is nagy öröm volt az enyediek számára, hogy az idei tanévvel kezdődően az újonnan felépített óvodában kezdhették el a tanulást a kicsik, a magyar állam és a református püspökség támogatásának köszönhetően, illetve itt kezdhette el működését a városban először létesített magyar bölcsődei csoport. Természetesen, 2023-ban is megszervezik a már hagyományosnak számító kulturális és oktatási programokat.

„Mindezek a megvalósítások csakis a politikai, egyházi és civil szféra közös gondolkodásával és munkálkodásával jöhettek létre, a Nagyenyeden történő jó együttműködés pedig példaértékű lehet más települések számára is” – vonta le a következtetést Lőrincz Helga alpolgármester.

Torockó önkormányzata kimozdult a „pályázati” holtpontról

„A 2023-as évet bizakodással kezdem, hiszen a tavaly minden beadott pályázatot megnyertünk. Ez azért fontos, mert első mandátumom felénél tartok, és Torockón mindeddig kísérletek sem voltak arra, hogy pályázati forrásokból fejlesszen az önkormányzat. A pályázatok hosszú futamidejűek, sokáig tart az előkészítési fázis és a dokumentáció előkészítése, de amikor közeledik a kivitelezési szakasz, akkor már van egyfajta öröm és bizonyosság arról, hogy sikerül valami hasznosat megvalósítani a közösség számára” – kezdte beszámolóját Deák-Székely Szilárd Levente polgármester.

Állagmegóvás a Thoroczkay-vár romjainál

Az előljárótól megtudtuk: a legnagyobb megnyert pályázat a torockószentgyörgyi vár állagmegóvásáról szól, amelyet az európai alapok minisztériumától igényeltek a várak útja kategóriában. A 13. században épült Thoroczkay-vár romjai 1265 négyzetmétert tesznek ki, és többhektárnyi terület tartozik hozzá. A projekt magában foglalja a terület és a várfalak megtisztítását, a hely biztonságossá tételét, a várhoz vezető 350 méteres gyalogút felújítását, parkolók, pihenők, padok, pannók kihelyezését, sőt olyan mobilalkalmazást is készítenek, amely virtuálisan, háromdimenziósan rekonstruálja az egykori várat.

A projekt részét információs pont létrehozása is képezi, amelynek helyszínéül gyönyörű ingatlant szemeltek ki, a Torockószentgyörgyön található, 1836-ban Thoroczkay Sándor által építtetett kúriát. A felújításkor eltávolítják mindazokat az épületrészeket, amelyeket az 1960-as években toldottak hozzá, kiállító- és bemutatótermet, irodahelyiséget és illemhelyet alakítanak ki.

Tavaly októberben írták alá a támogatási szerződést, jelenleg megvannak az előtanulm­ányok tervei, és a munkálat közbeszerzési eljárás alatt áll. A leendő vállalkozónak a tervezést és a kivitelezést is vállalnia kell, az ajánlatokat január 16-ig várja az önkormányzat. A két turisztikai célpont, a vár és a kúria restaurálásának becsült értéke meghaladja a 12 és fél millió lejt.

Felújítják a Thoroczkay–Rudnyánszki-kúriát Torockószentgyörgyön

Deák-Székely Szilárd polgármester a további nyertes pályázatokat is bemutatta: a hagyományos építészet jegyeit megőrző házak kategóriájában nyolc torockószentgyörgyi ház felújítására sikerült forrásokat lehívnia az önkormányzatnak, egyenként 60 ezer euró értékben. Most készül a tenderfüzet, minden háznak külön technikai leírása lesz, a felújítások megvalósításának határideje, akárcsak a vár esetében, 2025 októbere.

Kiépül a szennyvízhálózat, a közvilágítás

Az Anghel Saligny-programból a szennyvízhálózat kerül kiépítésre Torockószentgyörgy egész területén, tisztítóház létesítésével. Az 5 300 000 lejt meghaladó beruházás jelenleg az előtanulmány szakaszában van.

A község közvilágítását a környezetvédelmi minisztériumtól lehívható alapból készül megoldani a polgármester, ez esetben közel egymillió lejes projektről van szó, amelyhez 230 ezer lej önrész is szükséges. A befektetés során az önkormányzat nem csupán az energiatakarékossági szempontokat követte, hanem figyelembe vette a sajátos épített környezetet is, ezért „régies stílusú” égőket helyeznek a jelenlegi 199 betonoszlopra, és amikor lehetőség adódik rá, majd az oszlopokat is kicserélik. A tervek szerint ezt a munkálatot már idén elvégezhetik.

A fejlesztési minisztériumnál két nyertes pályázata van az önkormányzatnak. Az egyikből a torockószentgyörgyi Brassai Sámuel Kultúrotthon felújítását fogják elvégezni. Az 1 100 000 lej értékű munkálat kivitelezési időtartama másfél év. A polgármester hozzátette: a torockói Kriza János Kultúrotthon felújítási pályázatát is beadták, várólistán van, viszont ez esetben komplexebb, hárommillió lejt meghaladó beavatkozásról van szó, mert az előtanulmá­nyok alapján meg kell erősíteni az alapot, meg kell oldani a falak nedvesedésének kérdését és más gondokat is.

A fent említett finanszírozási forrásból sikerült több mint 1 300 000 lejt lehívni a torockói Sebes Pál Általános Iskola korszerűsítésére. A leglátványosabb változás az épület bádogfedelének tetőcserepekre történő lecserélése lesz. A polgármester azt is elmondta, hogy a kivitelezést nehezíti, hogy az energiahatékonysági szempontú technológiákat össze kell hangolni az épített örökség megóvásának kritériumaival.

Legutolsóként Deák-Székely Szilárd polgármester a GAL Helyi Akciócsoporthoz leadásra kerülő projektet említette, ahova első ízben pályázik Torockó önkormányzata, bár a program több éve működik. Ebből a támogatásból megközelítőleg 40 ezer euró értékű, kisebb méretű erőgépet készülnek vásárolni, amelyet csőrepedések, lefolyók tisztítására, patakmedrek kimélyítésére, télen pedig hótakarításra használhatnak.

Hasonlóan fontosak a közösséget erősítő rendezvények

Torockó polgármestere fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a kulturális tevékenységek szintén prioritást jelentenek számára. „Kulturális szempontból 2022 gazdag év volt, szinte minden hónapra jutott egy-egy esemény, és reményeink szerint így lesz az idén is. Az infrastruktúra fejlesztése mellett jutott idő és esetekben anyagi forrás is a kulturális eseményekre, hiszen azok is legalább annyira fontosak, mert megmozgatják és megerősítik a közösséget.”

Deák–Székely Szilárd polgármester elmondta, hogy a pályázatok összértéke valamivel több mint 24 millió lej, azaz közel 5 millió euró, ez abszolút újdonság Torockón, mindez pedig az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és munkatársainak köszönhető, nélkülük nem itt tartana a munka.

Székelykocsárd: közel ötmillió eurót sikerült megnyerni

Székelykocsárd bármely szórványtelepülés számára példaértékű lehet, hiszen az itteni 25 százaléknyi magyarság összefogásának köszönhetően 2016-ban sikerült magyar polgármestert választani, az RMDSZ színeiben tevékenykedő Csegezi Edit Zsuzsannát. A második mandátumánál levő vezetőnek hat év alatt annyi támogatást sikerült megpályáznia, amely meghaladja az előző harminc év összértékét.

„Az elmúlt időszakban tizenkét nagyobb pályázatunk bizonyult sikeresnek, így 2023-at mindenképp sikeres esztendőként tarthatjuk majd számon. Az idén elkezdjük a munkálatok kivitelezését, de legtöbbje több éven átívelő beruházás, hiszen elég nagy projektekről van szó” – mondta Csegezi Zsuzsa polgármester.

A fejlesztési minisztériumtól három beruházást készülnek megvalósítani. Az egyik pályázat a vízhálózat korszerűsítésére vonatkozik: a gyűjtő- és tisztítórendszernek a korszerűsítését célozza meg, értéke közel négy és fél millió lej. A polgármester elmondta: a településen huszonkét forrás található, ezek vizét összegyűjtik, ebből látják el a két falut, Székelykocsárdot és a hozzá tartozó Vajdaszeget. Saját rendszere és szolgáltatója van tehát a községnek, ennek a modernizálása fog a közeljövőben megvalósulni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy napelemparkot építenek, ami ellátja az áramszolgáltatást, így majd nem kerül pénzbe a pumpáknak és egyéb felszereléseknek a működtetése. Ugyanakkor, mivel a vizet tisztítani kell, a támogatásból hatékony szűrőket is vásárolnak majd, amelyek kiszűrik a nitritet meg a nitrátot a talajvízből. A tervben szerepel az is, hogy kamerarendszerrel veszik körbe a területet, hiszen védeni kell a vízforrást és a felszerelést. Jelenleg öt éjszakai őr védi a húsz hektárnál nagyobb területet, ami nagy kiadást jelent, az új kamerarendszer viszont nemcsak költséghatékonyabb, hanem biztonságosabb is, hiszen jelzi, ha valaki belép a területre.

Kocsárdon leaszfaltoznak minden olyan útszakaszt, ahol már létezik szennyvízhálózat

A fejlesztési minisztériumnál nyertes másik projekt az utcák aszfaltozására vonatkozik. Minden olyan útszakaszt belefoglaltak, ahol már létezik szennyvízhálózat, a pályázat értéke meghaladja a négymillió lejt. A harmadik pályázat a szennyvízhálózat lefektetését célozza Vajdaszegen, de Kocsárdon is vannak olyan falurészek, ahol nincs szennyvízhálózat, ezeket is bekapcsolták a projektbe, ami azt jelenti, hogy a községben mindenhol, minden utcában lesz csatorna. Vajdaszegen szennyvíztisztítót is létesítenek, Kocsárdon pedig a következő fázisban azokat az utcákat is leaszfaltozzák, ahol most építik ki a szennyvízcsatornát. A projekt értéke meghaladja a nyolcmillió lejt.

Növelik az épületek energiahatékonyságát

Továbbmenően, az országos helyreállítási alapból (PNRR) lehívott európai uniós támogatásból finanszírozott pályázatoknak köszönhetően Székelykocsárdon idén lehetőség lesz minden olyan épület korszerűsítésére és energiahatékonyságuk növelésére, amely az önkormányzat tulajdonát képezi, azaz megvalósul a polgármesteri hivatal épületének és a kultúrotthonnak a felújítása. Itt szintén elég nagy összegekről van szó, csak az utóbbi értéke 112 ezer euró. Az önkormányzathoz tartozó orvosi és fogorvosi rendelőt néhány éve már felújították és korszerű felszerelésekkel látták el. A kocsárdi iskolát sajnos nem sikerült belefoglalni a pályázatba, mert kivételesen az iskola a tulajdonos, nem pedig az önkormányzat, a vajdaszegi iskolát viszont már lehetett, erre a környezetvédelmi minisztériumtól sikerült kétmillió lejes támogatást szerezni.

A fejlesztési alapnál két bicikliút kiépítésére is benyújtottak pályázatokat: az egyik körülbelül négy kilométeres szakaszon összeköti Kocsárdot Vajdaszeggel, értéke nagyjából félmillió euró, ez még elbírálás alatt áll. A másik kerékpárút Kocsárdot a földvári vonatállomással kapcsolja össze, amelyhez elektromos töltőállomás létesítése is társul, utóbbit a pályázati kiírás követelte meg. A nyertes beruházás értéke 112 ezer euró.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél jóváhagyták az új, hárommillió lej értékű sportcsarnok megépítését, amit szintén nem lehetett az iskola udvarára építeni a telekkönyvi helyzet miatt, ezért a sporttermet a meglévő futballpálya mellé tervezik.

A 2023-as fejlesztések lajstromát az úgynevezett GAL Helyi Akciócsoport projekt keretében megnyert pályázat zárja, ebből 36 ezer eurós erőgépet vásárolnak a községben szükséges karbantartási munkálatokra.

Csegezi Zsuzsa kiszámolta a támogatások összértékét, ami meghaladja a 24 millió lejt, azaz megközelíti az ötmillió eurót, amire a község történetének utóbbi évtizedeiben nem volt példa.

Magyarlapádon homály fedi a leendő beruházásokat

Magyarlapádon sajnos nem észlelhető a másik két magyar falura jellemző lendület. A község élén 22 éve a Nemzeti Liberális Párt színeiben megválasztott Indreiu Marian-Cătălin polgármester áll, akinek a nagyjából 48 százalékban románok és 52 százalékban magyarok lakta községben sikerült több ízben megnyernie a választásokat, szisztematikus egységmegosztó módszerekkel.

Több napon keresztül igyekeztünk felvenni a kapcsolatot a polgármesterrel, de mindig azt a választ kaptuk, hogy aznap nincs az irodában, vagy terepen van, mobiltelefonján pedig nem válaszolt. Szerettük volna tőle pontosan megtudni, milyen beruházásokra, fejlesztésekre számíthat a községhez tartozó két magyar falu, Magyarlapád és Magyarbece. Az első kézből szerzett információk hiányában pedig a különböző minisztériumok honlapjain szereplő pályázati eredményhirdetésekből, valamint a helyi RMDSZ-tanácsosoktól próbáltuk kideríteni a helyzetet. A magyarlapádi polgármesteri hivatal weboldalát, illetve Facebook-oldalát böngészve sem találtunk semmiféle közleményt a témával kapcsolatban.

Az iskola előtti tér Magyarlapádon – itt is lenne helye a fejlesztéseknek

A minisztériumi tájékoztatásokból megtudtuk, hogy az önkormányzatnak van egy nyertes pályázata a fejlesztési alapnál 1,70 kilométeres bicikliút kiépítésére Fugadon, amelynek értéke közel egymillió lej. Az Anghel Saligny-programnak köszönhetően három út felújítása valósulhat meg Asszonynépén, Magyarbagóban és Magyarbecében, egyenként nagyjából négymillió lej értékben. Ezzel kapcsolatosan, két elvi kérdés merül fel: miért nem részesül épp a községközpont, Magyarlapád semmiféle támogatásban, illetve ésszerű-e Becében megjavítani az utat, ha ott még nincs kiépítve a szennyvízcsatorna? Az RMDSZ helyi tanácsosai többször kérték például két olyan, nemsokára életveszélyes állapotba kerülő lapádi híd sürgős felújítását, amelyek bent vannak a faluban, de ezt egyetlen pályázatba se foglalták bele.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy miért nem pályázott az önkormányzat a községszintű szennyvízhálózat kiépítésére, hiszen ez prioritást jelentett a pályázati kiírásban. Ez ügyben nyomozva megtudtuk, hogy Magyarbagóban már teljesítési határidőhöz érkeztek a szennyvízhálózat részleges kiépítésének munkálatai, a sikeres projekt pedig a megyei vízszolgáltató cég, nem pedig az önkormányzat érdeme, amelyik csupán hozzájárult némi önrésszel a költségekhez. 2022-ben helyi tanácsosi határozat született a csatornázás kiterjesztésére, de konkrét részletek nem kerültek nyilvánosságra, állítólag a Fehér Megyei Tanács finanszírozná a kezdeményezést.

Ugyanakkor tanácsosi határozat született arról, hogy Magyarlapád is csatlakozzon azon községekhez, amelyek a környéken pályázatot nyújtanak be a földgáz bevezetésére, de az eredményhirdetés még nem született meg.

AZ RMDSZ tanácsosai szélmalomharcot vívnak

Az öt helyi RMDSZ-tanácsos kitartóan megvívja szélmalomharcnak tűnő küzdelmét. Szóvivőjük a következőket nyilatkozta lapunknak: „Sajnos, mivel kisebbségben vagyunk a tanácsban, bármilyen javaslatot tettünk, azt vagy tündérmesének nevezték, vagy egyszerűen nem különítettek el rá pénzt, vagy ígéretet kaptunk, hogy utánanéznek és intéződik a dolog... És azóta se történt semmi. Tündérmesének nevezték például régebb azt a javaslatunkat, amellyel elektromos busz vásárlását és töltőállomás felépítését kértük, most pedig, amikor a bicikliút kiépítésére csak úgy pályázhattak, ha töltőállomást is létesítenek, egyből reálisnak tűnt az ötlet. A lapádi iskola érdekeit hangsúlyozottan képviseljük, sokszor követeljük a kiegészítő finanszírozást, ami itt, Lapádon nem létezik.” Az RMDSZ tanácsosai hozzátették: ők hívták fel a figyelmet a község orvosi rendelőjének múlt századbeli állapotára, és ennek eredményeképp a helyi tanács elhatározta, hogy pályázatot tesz le a felújításra, de a további részletekről nem tájékoztatták őket. Gyakran kérdeztek rá leendő fejlesztésekre, készülő tervekre, de a polgármester egyszerűen nem válaszol, vagy azt feleli, hogy a kellő időben majd mindenkit értesít, ami persze aligha történik majd meg. Nemrég javasolták azt is, hogy – több más településhez hasonlóan – a cégeknek járó adókedvezményt ötről tíz százalékra növeljék, de ezt egyből lehurrogták.

Gyűléspénzüket adták közösségi célokra a tanácsosok

Ilyen körülmények között a tanácsosok annyit tehettek, hogy a tanácsülésekért járó havi juttatásukat teljes egészében felajánlották közösségi célokra, így hozzájárulhattak a becei ravatalozó és a bagói imaház felépítéséhez, valamint a lapádi templom felújításához. Ugyanígy segítették a lapádi falunap szervezését, támogatták a focicsapatot és a futballpályák körülményeinek javítását.

Sajnos, egyelőre úgy tűnik, hogy a magyarlapádi önkormányzatnak csak töredékét sikerült megpályáznia annak, ami Torockónak és Székely­kocsárdnak sikerült, ámbár arányait tekintve ennek épp fordítva kellene lennie. Hiszen például Kocsárdot (31,38 km²) és Torockót (57,37 km²) két-két falu alkotja, Lapádhoz (70,76 km²) pedig további hét település tartozik, tehát nyilvánvalóan sokkal nagyobbak a kiadások is. A lakosság számarányait tekintve pedig kiszámolható, mekkora az egy főre jutó fejlesztések értéke, ha nagyjából Kocsárdon 2400, Torockón 1000, Magyarlapádon pedig 2700 ember él.

(Borítókép: Mészáros András/hegyeim.hu)