Nagy sebességű vonatok jelenthetik a közlekedés jövőjét
Legszennyezőbb a repülőgép, legtisztább a kötöttpályás jármű
Legszennyezőbb a repülőgép, legtisztább a kötöttpályás jármű
Vissza

Nagy sebességű vonatok jelenthetik a közlekedés jövőjét

Jelenkorunk két nagy kihívásának, a mobilitás és a környezet helyzetének elemzése szerepelt azon az Erdélyi Kárpát-Egyesület – Kolozsvár 1891 által szervezett kedd esti találkozón az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében, amelyen Köllő Gábornak, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnökének előadása hangzott el Közlekedés vs. környezetvédelem címmel. A professzor negyvenkét éve tanít és foglalkozik a mobilitás különböző vetületeivel a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, és a világ számos régiójában, metropoliszában tanulmányozta az idevágó, követhető megoldásokat. Ezúttal az ismertetett adatok kavalkádjával azt bizonyította, hogy a huszonegyedik századi ember számára a közlekedés jövője – minden szempontot egybevetve – a nagy sebességű vonatok elterjedésében rejlik. Ehhez viszont nagyon sok pénzre, a politikai-gazdasági döntéshozók bevonására, és nem utolsósorban a lakosság mentalitásváltására van szükség.

Köllő Gábor előadása a környezetkímélő, mégis a növekvő igényeknek megfelelő közlekedés fő tendenciáira összpontosított. Rámutatott, hogy a légi közlekedés, bár gyors és a legbiztonságosabb közlekedési forma, egyúttal a legszennyezőbb is: 11-12%-kal járul hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz (a modern gépek is egy utaskilométerre számolva 396 gramm légszennyező anyagot bocsátanak ki), és ez az érték csak tovább növekszik. Hatékonysága csupán az ezer kilométert meghaladó távolságokon érezhető, mert az odautazással és várakozással eltöltött idő (átlagban plusz 5 óra), energiát és pénzt emészt fel. A nagyvárosok repülőterei 40–60 kilométerre fekszenek a településtől, ebből a szempontból Kolozsvár negatív példa, mert a légi közlekedés a város légterében zajlik. Régebben ugyan szóba került az elköltöztetése Torda mellé, de aztán elhallgattak róla.

A közúti hálózat Nyugaton nagyon fejlett, nálunk viszont nem lehet autópálya-hálózatról beszélni. A motorizáció rohamléptekkel fejlődik, az EU-ban tavaly 14 millió új autót regisztráltak. Hátrányai: zsúfoltság az utakon, nagy energiafogyasztás és környezetszennyezés, balesetveszély (az EU-ban évente 40 ezren halnak meg közúti balesetekben). Nyugaton gyakoriak az akár 60 kamion szállítására is alkalmas vasúti szerelvények (ROLA gördülőutak) használata, amelyekkel a forgalom zsúfoltságának enyhítése a cél. 

A vasút reneszánszát éli a fejlett országokban: többen utaznak vele, mint repülővel. Például Spanyolországban 50%-kal esett vissza a légi közlekedés utasforgalma a nagy sebességű vonatoknak köszönhetően, amelyek energiatakarékosak, közlekedésük többnyire az időjárástól független, és a Barcelona–Madrid táv viszonylag rövid idő, 2 óra alatt megtehető velük. A németek kifejlesztették az okosvonatot, amely a kanyarban megdől, és ezzel sebességet nyer. Kínában 3 év alatt 23 milliárd dollárból megépítették az 1,3 ezer kilométeres Peking–Sanghaj nagy sebességű vasútvonalat, amely mágneses térben lebegve száguld, főleg hídon 480 km/h-val halad, és 4 óra alatt célba ér. Az országban különben 100 ezer kilométer a vasúti hálózat hossza. 

A romániai vasút siralmas állapotát még a szakemberek sem képesek megérteni. Elhanyagoltsága harmincéves, az átlagsebesség 40 km/óra (!), teljesen újjá kellene építeni, de erre csak uniós vagy más nem saját források állhatnak rendelkezésre. Az EU az Arad–Konstanca szakasz újjáépítését támogatja, ami 160 km/óra sebességet teremthet meg. 

A metróvonalak közül a világ legszebbje és legnagyobb befogadóképességűje a moszkvai. A bukaresti lassan, de biztosan fejlődik, a budapesti pedig – Köllő Gábor szerint – helyben toporog.

A városi közlekedés minde­nütt túlzsúfolt. Európában átlagosan a városokban egy ember naponta 1,6–3-szor utazik. És az sem jelent megoldást, hogy sokan peremvárosokba költöznek, de munkahelyük továbbra is a városban van, így nem küszöbölhető ki az ingázás. A járműforgalmat teljesen vagy részben kitiltják a műemlék épületekkel rendelkező belvárosokból, az egyéni helyett (sokszor egy autóban egy személy utazik) a tömegközlekedést honosítják meg, és igyekeznek a föld alá vinni. A közlekedésből eredő üvegháztartási gázkibocsátás 24%-os részarányt képvisel, ami a nagyvárosok lakosságának életminőségét rontja. Saját magunkat mérgezzük – fogalmazott Köllő Gábor.

A legkörnyezetbarátabb a kötöttpályás közlekedés, csupán a magas előzetes befektetés szól ellene. A parkolóhelyek és a mélygarázsok hiánya szülte azt az önironikus ábrát, amelyen egy dugóba szorult autós így morfondírozik: „ha ezek az őrültek busszal mennének, már rég otthon lehetnék”. Szóval nagy szükség lenne a mentalitásváltásra is. A döntéshozók felelőssége, hogy mivé fejlődik a közlekedésünk – összegzett az előadó.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Hangszórókból szól majd a román himnusz ...
Országszerte 184 egészségügyi ...
Koronavírus - Meghalt egy 74 éves férfi ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ